ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-02-28 / 23. szám
evíziót! P árkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak! ZTERGOI Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyynyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 23. szám. Vasárnap, 1932. február 2i Mi lesz az árakkal? Nem az a baj, hogy a mezőgazdasági árak alacsonyak, j hanem az a baj, hogy az! ipari és kereskedelmi árakj magasak. Panaszkodik a gazda Esztergomban, hogy boráért 20 fillért kap és örül, hogy ha 40 filléres árat kap érte kicsinyben literenként. Panaszkodik, hogy búzájának nincs ára és panaszkodik azért is, mert a tejért 28, 30 fillért kap, tehenéért pedig egyáltalán nem kapja meg az árát, ha el akarja adni. Panaszkodik, hogy a földje nem hozza meg az adót sem. Esztergomban így, — de másutt még sanyarúbb a gazda helyzete a terményárak tekintetében. Másutt csaknem mindenütt az országban, de főként az Alföldön és Dunántúl délibb részein örül a gazda, ha 9—10 fillért kap a tej literjéért, 7—8—12 fillért a borért, a földjének terményeit még kevésbbé tudja értékesíteni, állatjaiért még kevesebbet kap. A mezőgazdasági termények árai majdnem alul vannak a békebeli szinten, tehát valamennyire hasonulnak és arányosak a köztisztviselői fizetésekhez, amelyek a békebelinek 40—50 %-át teszik. Nem volna baj — mondja a gazda — hogy az én terményeim olcsók, csak az ipari és kereskedelmi cikkeket is olyan olcsón kapnám. Csak a ruhát, cipőt, kalapot, cukrot is olyan olcsón kapnám, és csak a kereskedésekben is olyan olcsón vásárolhatnék ! Azután az adó! Az adó nem akar kevesebb lenni! Az iparos és kereskedő pedig ezt mondja, hogy bár olcsóbban adhatná az árút, bárcsak árulhatna, — hiszen a saját megélhetését biztosítaná, ha forgalmat tudna csinálni ! Ő sem bir a közterhekkel, mert nincs forgalom, piac, kereset. Itt tehát valami bal van! A baj pedig nem lehet máshol, mint— a bennünket körülzáró lehetetlen vámállapotoktcl eltekintve, — a kartellekben és a közvetítő kereskedelemben ! Még mindig vannak, akik a kisemberek bőrén gazdagodnak, akik százszoros haszonnal dolgoznak! A legfőbb ideje annak, hogy mezőgazdasági árainkhoz arányosíttassanak ipari és kereskedelmi áraink is! Ha másként nem megy, szigorú kormányintézkedésekkel ! Elvégre a munkás magyar polgár, a sokezer névtelen adófizető a fontos és előbbre való — nem pedig a profitvadászok társasága. Március 14-én lesz az új főispán ünnepélyes beiktatása. Rendkívüli megyegyűlés. Komárom és Esztergom közig, egyelőre egyesitett vármegyék főispáni széke Huszár Aladár dr. lemondásával megüresedett. Mint ismeretes Lingauer Sándor dr. nyug. miniszteri tanácsos neveztetett ki az egyesitett vármegyék főispánjává. Szükségessé vált tehát az új főispán installációjának idejét és módozatait megállapítani, ami a törvényhatósági bizottság jogköre. Pénteken Palkovics László alispán elnöklete alatt rendkivüli közgyűlést és előzőleg előkészítő kisgyűlést tartott az egyesitett vármegye törvényhatósági bizottsága. A bizottsági tagok nagy számban jelentek meg, hogy egyrészt kifejezést adjanak a távozó főispán iránt érzett tiszteletüknek, másrészt az új főispán ünnepélyes beiktatásának körülményeit tárgyalják meg. Rövid kisgyűlés után Palkovics László alispán pont féltizenegy órakor megnyitotta a közgyűlést, mely a szokásos Magyar Hiszekeggyel kezdődött. Karcsay Miklós vármegyei főjegyző felolvasta a távozott főispán felmentését, s Palkovics László alispán 9 évi együttműködésből kifolyó meleg és elismerő búcsúbeszéde után Karcsay Miklós vármegyei főjegyző felolvasta Huszár Aladár dr. búcsú] eveiét. A búcsúlevélben meleg szeretettel emlékezik meg Huszár a törvényhatóság egyetértő munkájáról. Óriási tapssal és felállással honorálta a közgyűlés a volt főispán búcsúszavait, majd Karcsay vármegyei főjegyző mondott tartalmas és elismerő búcsúztatót, amit szintén nagy ünnepléssel fogadott a közgyűlés. Ugyancsak Karcsay vm. főjegyző olvasta fel a kisgyűlés által javasoltsa törvényhatósági bizottság által Huszár Aladár dr.-hoz intézendő búcsúlevelet, melyet a közgyűlés szintén általános éljenzéssel fogadott. Löke Károly indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy Huszár Aladár dr. búcsúlevelét, Karcsay Miklós búcsúbeszédjét és a törvényhatósági bizottság által Huszár dr.. Párkánnyal és Érsekújvárral megnyílt a közvetlen távbeszélő forgalom. A helybeli postahivata 1 értesiti a nagyközönséget, hogy február hó 29-én, hétfőn kivételesen délután 5 óra helyett 6 óráig lehet pénzt feladni. A postahivatal vezetőségétől értesülünk ama fontos hírről is, hogy Érsekújvárral, Párkánnyal megnyílt a közvetlen távbeszélő forgalom. hoz intézett bucsúiratot egész terjedelmében jegyzőkönyvben Örökíti meg. Tárgyalásra került Huszár Aladár dr. arcképének megfestése. Ennél a tárgynál sajnálatos vihar tört ki. A közgyűlés éljenzéssel fogadta az indítványt, de Meszes Ferenc szólásra emelkedett és azzal kezdte, hogy az indítványt nem fogadhatja el. Erre iszonyú lárma támadt. Eláll! Ki vele! Nem hallgatjuk meg! — zúgott Meszes felé. Vitéz Szívós-Waldvogel József és többek között éles szócsatát folytatott Meszes. Többször kezdett bele beszédjébe, de mindannyiszor elvesztek szavai az „eláll, nem hallgatjuk meg! Hallgasson, ki vele!" felzúgásában. Végre anélkül, hogy Meszes befejezhette volna beszédjét, az elnöklő alispán felállással elrendelte a szavazást. Meszest és még egy bizottsági tagot kivéve, az összes bizottsági tagok feláll otíak s elfogadták Ghyczy indítványát s megbízták az alispánt, hogy 1000 P keretén belül készíttesse el a képet. Éljenzéssel vette tudomásul a közgyűlés Lingauer Sándor dr. ny. miniszteri tanácsosnak főispánná történt kineveztetését és az installáló közgyűlés határidejét március 14-ben állapította meg. A pilisszentléíeki út kijavítása. A szentléleki út javítása ügyében megbeszélést folytatott Mátéffy Viktor országgyűlési képviselőnk a városi mérnökkel és Ujszászy Imre államépítészeti főtanácsossal, amikor is megállapították, hogy a városban elterjedt hireitkel szemben az utat 5 km hosszúságban fogják kijavítani, mert ennyi munkára van pénzfedezet. Ha az illetékes igatulajdonosok leszállítanák az útjavítás tervezése alkalmával bekombinált három fuvar követ ingyenesen, akkor esetleg az egész 8 km.-es út kijavítható lenne. Meggondolandó az utat igénybevevő gazdák részéről az ingyen kőfuvarok teljesítése a saját érdekükben, annál is inkább, mert ha az inségmunka keretében az utat megépíteni most nem fogják, ki tudja, mikor kerülhet arra sor! Necsak panaszkodjunk, hanem segítsünk is magunkon! Szombaton, febr. 27-én, 7 és 9, Vasárnap, február 28-án ========= 3, 5, 7 és 9 órakor: „Hajnali őrjárat" RICHARD BARTHELMESS hangos világfilmje 12 felvonásban. Történik 1916-ban, a világháború legforróbb perceiben. a Korzóban.