ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-01-01 / 1. szám

hogy érdekük egy legyen, — vagy üszköt dobjon abba a társadalomba, melynek a mai szomorú időkben mindenekelőtt vigasz kell, javára szolgáló önzetlen és becsüleletes munka és békesség, nem pedig újabb sebek s mindig újabb gyűlölködés! Én ezt a meggyőződésemet e helyről már ismételten hirdettem, de vallottam és vallom nyíltan minden alkalommal. Nekem tehát, mikor ezt a választási eljárást megnyitom, most sem lehet más óhajom, más kívánságom, mint az, hogy aki ezt az elnöki széket utánam maradandóan fogja elfoglalni, ezt a békét, ezt a munkát szolgálja önökkel és a vármegyével együtt! A jelölés. A nagyhatású megnyitó után a kijelölő bizottság, amelynek tagjai dr. Drahos János, Matus Gyula, vitéz SzívósWaldvogel József és Mátéffy Viktor voltak, az alispán elnöklete mellett tanácskozásra vonult vissza, amelynek eredményeképen — mint az alispán jelentette — dr. Drahos János különvéleményével szemben úgy határozott, hogy elsőnek Glatz Gyulát, másodiknak dr. Etter Jenőt, harmadiknak dr. Magoss Lajost, negyediknek dr. Brenner Antalt és ötödiknek dr. Sántha Józsefet jelölte. (Dr. Drahos János különvéleménye az volt, hogy a pályázókat abc-sorrendben jelöljék.) Az első szavazás. A jelölés megtörténte után a szavazóbizotlság kiküldése következett. Ennek tagjaiul dr. Fehér Gyulát mint elnököt, dr. Frey Vilmost, Hermann Lajost, Marosi Ferencet és Horváth Mihályt választotta a közgyűlés. Nagy izgalom közepette osztották ki a város pecsétjével ellátott üres lapokat. Dr. Mike Lajos alaki okokból kifogást emelt a választás ilyetén megkezdése ellen, mert — mint mondotta — a vonatkozó törvényrendelkezés nem írja elő azt, hogy a szavazólapok pecséttel láttassanak el. Palkovics László alispán erre kijelentette, hogy a törvény intencióját szolgálja a lepecsételés is, amenynyiben így a titkosság mellett a választás tisztasága inkább ellenőrizhető. Ezután megkezdődött a szavazás. A szavazatok összeolvasása után megállapítást nyert, hogy 64 szavazólap érkezett be, amelyből Glatz Gyula 17-et, Dr. Etter Ödön 16-ot, Dr. Magoss Lajos 17-et, Dr. Brenner Antal 8-at, Dr. Sántha Kamill 6-ot kapott. Nyilvánvalóvá lett, hogy dr. Etter Ödön, dr. Brenner Antal és dr. Sántha Kamill megválasztása elesett. A döntő mérkőzés Glatz Gyula és dr. Magoss Lajos között. A helyzet tehát úgy alakult, hogy az elnök Glatz Gyula és dr. Magoss Lajos között pótválasztást rendelt el. Most már a választásból kiesett tisztviselők is szavaztak, minek következtében az ujonan leadott szavazatok száma 67 volt. A bíboroshercegprímás a pótválasztáson is leadta szavazatát, majd eltávozott a közgyűlés terméből. A szavazatok összeolvasása után kitűnt, hogy a döntő mérkőzés eredményeképen Glatz Gyula 36, Dr. Magoss Lajos 30 szavazatot kapott. Egy üres lap érkezett be. Erre Glatz Gyulát Esztergom város megválasztott polgármesterének jelentette ki az elnöklő alispán. Az új polgármester eskütetele és üdvözlése. Lelkes éljenzés fogadta a terembe lépő Glatz Gyulát, a város új polgármesterét, aki az elnöklő alispán felhívására letette a hivatalos esküt. Eskütétel után meleg szavakkal üdvözölte az alispán az új polgármestert, lelkiismeretére és szeretetére bízta a jobb sorsra érdemes város vezetését. Hangsúlyozta azt, hogy kormányzása idején ne legyen gondja melléktekintetekre, és munkáját mindig egyenes becsületességgel végezze a város javáért. Legyen szive és ereje a kisember dolgaival is törődni. — A becsületesség és igazságosság a fő, és ha nem is tudná megszerezni a nagy népszerűséget, amely nélkül lehet, de megszerzi a tekintélyt és közbecsülést, amely nélkül nem lehet közpályán működni. Vitéz SzívósWaldvogel József a képviselőtestület nevében üdvözölte a polgármestert, majd dr. Brenner Antal főjegyző a városi tisztikar nevében köszöntötte. — Nemes és értékes tulajdonaid vannak — mondotta, — egész más, megnyugtató és békés atmoszférát hoztál eddig is a városházára! Glatz Gyula polgármester beszéde. A város jövő gazdasági feladatai, Glatz Gyula válaszában hálás szívvel köszönte a város polgárságának bizalmát. — Hálával gondolok Esztergomra, amely megs2 állott területről való kiüldöztetésem után számomra második otthont nyújtott. — Letett esküm mellett fogadom, hogy minden erőmmel és tudásommal tisztán a város érdekét fogom szolgálni és minden ügyben elsősorban a város, mint erkölcsi testület érdekének szerzek érvényt. — Dolgozni fogok a szegénység és a polgárság javát célzó intézmények kiépítésén, — mondotta a polgármester rövid programmbeszédében. — Jogegyenlőséget és igazságot akarok érvényesíteni minden kérdésben. — A takarékosság elvét vallom, de a takarékosságban csak addig megyek, amíg nincs kárára a gazdasági életnek. — A polgárság terheit és a pótadót csökkenteni kívánom és a jövőben erre minden alkalmat megragadok. — Elsőrangú kérdésnek ismerem az idegenforgalmat is, mert ezen a réven a város gazdasága, ipara és kereskedelme fellendülést nyerhet. — Tisztviselőtársaimmal egyetértésben óhajtok működni, egyébként az összes erőket összpontosítva, kö zösen szeretnék a polgársággal együtt dolgozni és mindenkor azon leszek, hogy a békét szolgáljam ebben a városban. Beszéde végén a képviselőtestület jóakaratát kérte az új polgármester, majd a Himnus eléneklésével véget ért a polgármesterválasztó közgyűlés. A gazda mai súlyos helyzetére nem kell bővebben kitérnem, mert azt mindenki nagyon jól ismeri. A régi közmondás igazságát mindenki látja: „Ha a gazdának nincsen pénze, senkinek sincs pénze." Ha a termelés csődöt mond, magával rántja az ipart és kereskedelmet. Ez is szemünk előtt játszódik le.. Azért kell, hogy levonjuk belőle a következtetéseket. „Hozzunk mezei gazdaságunkba helyes arányokat, kövessünk termelésünkben helyes irányokat, kezelésnél pedig helyes üzleti elveket." Mondja néhai Heusch Árpád az óvári akadémia hírneves üzemtan tanára. Lássuk, miként alkalmazhatjuk ezt speciális viszonyainkban. Az arányok beállításánál terep-! Az állattenyésztés terén a szarvasmarha, sertés és különösen zsellérembereknél a baromfitenyésztés ajánlatos. Nem kis jelentőségű a téli házi ipar sem, amely szintén egy fontos bevételi forrását jelenthetné a polgárságnak, mint más vidékeken. A szarvasmarha tenyésztés lényegét — tehéntartás kell hogy képezze. Ez egyébként a leghasznosabb és leggazdaságosabb állata a gazdának. A belé etetett takarmányt már másnap visszaadja tejben. Ennél egy fontos körülmény megszív, lelése ajánlható, csak jó tejelő tehenek tartása, és a borjazás utáai időszakban az állatok ístállózásnem legeltetése és zöld takarmányozás. — Állandó tenyészkivalósítással a tejelésnek a maximum felé viszonyainkat kell figyelembe ven-' való fokozása az alapja a tehenész nünk. Művelhető hegyoldalaink ter jedelme csaknem akkora, mint a síkon elterülő földjeinké. Hegyoldalaink szántóföldi művelésre nem alkalmasak. Egyrészt a meredekség, másrészt a rossz útviszonyok miatt Általában véve a rendelkezésre álló kézi munkát és a széna, szalma mennyiséget kell alapul vennünk az egyes üzemágak beállításánál. A kisgazdának csak erőtakarmányt (abrak) szabad vásárolnia. Szénát, szalmát nem, vagyis csak kivételes rossz esztendőkben. A síkvidéki szántóinkon kell megtermelni a kisgazdának a kenyér gabonáját és a mesterséges takarmányt, azonkívül emellett kimaradt földjén az erőtakarmányféléket, esetleg kerti, vagy ipari növényeket a földek fekvése és minősége szerint. Földjeink leginkább a korai borsó, dinnye, torma, káposzta és öntözésnélküli helyeken is a sárgarépa és petrezselem termelésére kiválóan alkalmasak. Az öntözhető részeken pedig a bolgárkerti termények minden fajtája megtermelhető a mai nehéz viszonyok között is, haszonnal való értékesítési lehetőséggel. Azonban az ú. n. kisgazdának (8—20 khig) a kerti vetemények termelése nem, inkább az egy-két holdas zsellér embereknek, kik egész családjukkal minden munkakedvüket és szeretetüket ebbe fektetik más elfoglaltság hijján. A főváros közelsége miatt az összes többi termelőkkel versenyképes ezirányú termelés, még a mai rossz gazdasági viszonyok között is. De a sík területünkről ki kell pusztítanunk a szőlőket és minden rendszer nélkül ültetett elhanyagolt gyümölcsfákat. — Erre egyébként a földmívelésügyi miniszter is kitért programmbeszédében és erre nézve törvényjavaslatot igért. Szőlőkkel a hegyekre kell mennünk, ott is csak a legfinomabb csemegefajokat kell meghonosítanunk, illetve lassan, fokozatosan áttérni arra, mert a jó csemegeszőlő mindig értékesíthető és export képes árú. Amellett a megmaradt szőlőből készült bor is vevőre talál jó áron. Azonkívül hegyeinkre való a gyümölcsfa, mert azzal olyan földek is kihasználhatók, amelyek most parlagon állanak. Málna, eper, ribiszke, köszméte termelés, az utóbbi csak az V,—2 kh.-as kisembereknek való, akik a munka nélkül töltött napjaikat így haszonnal tudják értékesíteni. m kedésnek. — A legelőn való gulya marhatartás még a mai rossz TÍszonyok között is kifizeti magát. A sertéstenyésztés rendszeres felkarolása keretében: különösen a hússertés tenyésztése ajánlható gyors fejlődésével rövid idő alatt fordítja meg a befektetett tőkét. Esztergom városának minden adottsága megvan ahhoz, hogy egy speciális sertéstenyésztőhely legyen. Ezen célból sertéstenyésztő egyesület alakítása volna ajánlatos az egyszerre való fiaztatás, értéke sites és takarmánybeszerzés céljából. Minden kisgazda tarthatna kéthárom anyasertést és szaporulatát nevelhetné hat hónapig, amikor mint sonkasüldő vagontételben exportálható volna. Az alapanyag beszerzését pedig a város gazdaság szolgálhatná esetleg kedvezményes fizetési feltételek mellett is. Mert a városi tenyészetből sok olyan süldő került ki, melynek első szaporulata 12 drb. volt. A baromfitenyésztés egy fő jövedelmi forrása lehet a zsellér és a város széleken lakó iparosoknak az összes munkáját a családtagok el tudják látni (legeltetés, őrzés) a háztartási munkák mellett is. Emellett a tojás, csirke, kacsa, pulyka, a hízott liba egy jelentős bevételi forrást jelent. Természetesen mindez csak úgy állítható a gazdálkodás jövedelmező szolgálatába, ha odaadással, szakértelemmel és előre megszervezett értékesítési lehetőséggel rendelkezünk. — Az egyén által értékesíteni nem tudott termeivényeket szövetkezve a távolabbi, esetleg export piacokat ' is felkeresve kell értékesítenünk. Úgyszintén ugyanígy kell a szükségleteink beszerzéséről is gondoskodnunk. A városok közgazdasági életét is irányítani kell, nemcsak a politikai és közigazgatási életet. Pláne most, mikor az egyén oly nehéz viszonyok közé került, hogy a lehetőségek mérlegeléséhez szükséges higgadt megfontolást is elvesztette. Erre nézve azonban nem történik semnr, a kezdő lépések is állandó gáncsolást szenvednek. A városgazdaság létesítésének célja éppen ez kívánt lenni. Lehetőséget és segítséget hyújlani. Tenyészállatokat speciálisan a mi viszonyainkhoz alkalmazva az egyének rendelkezésére bocsátani. Lehetőségeket nyújtani gyümölcsfa, szőlőoltvány, fűzvessző és nemesített magvak beszerzéséhez. -— A termelést irányítani, a termelvéVizkereszt napján (január 6-án) az Esztergomi Katholikus Katonám > *-. iiacaMMWEsaawHii^ Legény egy székháza nagytermében, közkívánatra megismétli ff Érik a búzakaiász" cimü 3 felvonásos vidám játékot. Belépődíj 80 és 60 fillér