ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-04-22 / 43. szám
A másik érdekes részlet a tervezetben az, amely annak az elrendelését kívánja, hogy ugyanabban a közhivatalban, tehát ugyanannál a városnál, megyénél rokonságban, vagy sógorságban lévő tisztviselők nem dolgozhatnak. Érdekes, hogy a fővárosi tisztviselő választásoknál már ezeket a szempontokat nagyrészt figyelembe is vették. Kis elmélkedés a szovjetrendszerről és a jövőről. Különbséget kell tennünk a szovjet termelési rendszere és azon őrület közt, amely a szovjet társadalmi reformmunkájának rugója. Az előbbi szovjet nélkül is jönni fog kisebb vagy nagyobb mértékben. Jó vagy rossz vége lesz-e, nehéz lenne megmondani, hisz ép a mostani gazdasági világkrízis nlutatja, hogy a gazdasági élet sokkal bonyolultabb és titokzatosabb, mint eddig hittük és azért irányváltozásának következményeit szinte lehetetlen megjósolni. Nincs még ötven esztendeje annak, amikor egy tudós kiszámította, hogy 1930-ban már nem terem annyi buza, hogy az emberiség kenyérszükségletét fedezni tudja, s ime 1930-ban katasztrofális fordulatot hozott a buzabőség. Tíz évvel ezelőtt kinevették volna azt, aki munkanélküliséget jósolt volna Amerikában s a mult évben az Egyesült Államokban minden 10 ember közül kettő munka nélkül volt. Ki tudná megmondani, hogy a nagy lendülettel megindult racionalizálásnak és az ötéves szovjettervnek, még ha sikerül is, mi lesz a vége? Az azonban bizonyos, hogy a szovjetőrület, ha meg tudná hódítani Európát, önmagában összeomlanék ugyan, de utána nem maradna más, mint barbárság és az emberi kultúra üszkös romjai. Semmiesetre sem lenne úgy, mint állítólag egy esztergomi úr mondotta, aki szerint nem baj, ha jön is a kommunizmus, a nyugdíj akkor is meglesz. A mai, sokat ócsárolt társadalmi rendben csodálatosképen még nyugdíjképes állást is lehet betölteni ekkora bölcseséggel, de Európát a pusztulástól csak az a belátás mentheti meg, amely a szovjet erősödésében felismeri az emberiség veszedelmét és védekezik ellene életre-halálra. A mészégetést megkezdte az Esztergomi Közüzemi R.-T. Megrendelések felvétele: a Közüzemi R.-T. irodahelyiségében Kossuth Lajos-utca 2. szám alatt. Vászon- és csipke-maradékok olcsón SCHWACH-nál. Egy falu, ahol még ma is középkori [módon hívják össze a községtanácsot. A svédországi Kungsberga faluban különös módon hívják össze a községtanácsot. Az összehívás rendszere ugyanaz, mint a középkorban. Egy „budkavle" nevű pálcára irást helyeznek el, amely megmondja, hogy a községtanács mikor ül össze és tartalmazza egyúttal mindazoknak a neveit, akiket a községi előljáró a tanácskozásra meghiv. Az illetőnek az irás sorrendjében a pálcát át kell adni és mindenki köteles a sorban következő meghívottnak a pálcát személyesen lakására vinni. Az utolsó helyen emiitett községi tanácsos a pálcát visszaviszi a községi elöljáróhoz. Aki a pálcát tülsokáig tartja magánál, büntetést fizet, mai szokás szerint például 5 svéd koronát. Az összehívásnak ez a nyugodt módszere változatlanul megmaradt a táviró, telefon és egyéb forradalmi technikai vívmányok korszakában. H l DE* IT 1 Bm mm l\i Éjjeli szolgálatot ápnlis 18-tői 24-ig Takács István „Fekete Sas"-hö2 címzett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. j Szent Adalbert ünnepét vasárjnap hagyományos fénnyel ünneI pelték meg a főszékesegyházban. ÍAZ ünnepi istentisztelet után, amejlyet dr. Serédi Jusztinián bíboross hercegprímás pontifikált, Jeszenszky j Kálmán prelátus-kanonok mondott felemelő szentbeszédet a főegyházmegye védőszentjéről. A találó hasonlatokkal és mély gondolatokkal átszőtt szentbeszédben Szent Adalbert példájával bizonyította, hogy az Egyház eredményes munkásságot ott fejthet ki igazán, ahol a világi hatalom is meggyőződéssel támogatja, mint ahogy támogatta nálunk Szent István királyunk. Hétfőn a fökáptalan teljes konzisztoriumot tartott. Az új balassagyarmati plébános. Jeszenszky Kálmán prelátus, balassagyarmati plébánosnak esztergomi kanonokká történt kinevezésével megüresedett a balassagyarmati plébánia, amelyre a Zichy senioratus mint kegyúr bemutatása alapján a bíboros-hercegprímás báró Kray Pál dr. ludányi plébánost nevezte ki. A ludányi plébánia ide! igíenes adminisztrálását az egyjházi főhatóság P. Unghváry Antal ! szécsényi szentferencrendi házíő: nőkre bízta. í Az idegenforgalmi iroda új .vezetője. Bodor Zoltán, a városi ífidegeníorgairni hivatal volt vezetője Revízió alá veszik az önkormányzati testületek reformjáról szóló törvénytervezetet. A debreceni polgármestert új törvény terveset elkészítésével bízta meg a belügyminiszter. Köztudomású, hogy elkészült már az önkormányzati testületek reformjáról szóló törvényjavaslat tervezete, amit megtárgyalt legutóbb a városok képviselőinek Budapestre összehívott ankétja is. A városok küldöttei megállapították, hogy a tervezet a városokra nézve igen hátrányos helyzetet teremt. Vásári debreceni polgármester kifejtette, hogy a városok önkormányzatának szabályozására teljesen új törvény kellene, mert a községeket nem lehet ugyanolyan paragrafusok keretébe állítani, mint a városokat. A belügyminiszter teljesen magáévá tette a városok képviselőinek érvelését és megbízta Vásári debreceni polgármestert, hogy a felmerült kívánságok szem előtt tartásával dolgozzon ki új törvényjavaslatot. la Közüzemi Rt.-nál nyert fontos jmegbízatásánál fogva az idegenforgalmi hivatal vezetésérői lemondott. Glatz Gyula h. polgármester a további intézkedésig dr. Kőhalmy László fogalmazót bízta meg a hivatal vezetésével. Ez alkalommal a h. polgármester maga és a város nevében hálás köszönetét fejezte ki Bodor Zoltánnak azért a tevékeny és szakavatott munkásságért, amelyet a város idegenforgalmának fejlesztése érdekében eddig is kifejtett. Szanálási értekezletre hivta egybe dr. Huszár Aladár főispán a város vezetőembereit, a pénzügyi bizottságot és azokat, akik az ügynél hivatalból érdekelve vannak. A kedden délelőtt 10 órakor kezdődő értekezlet déli 12 óra után, lapunk zártakor még tartott. Az értekezlet titkos jellegű volt, amennyiben arra a sajtó meghívást nem kapott. Eddig kiszivárgott hirek szerint az értekezlet pozitív eredményt nem hozott, hosszas viták folytak a Közüzemi Rt. bérbeadását illetően. A bizottság minden egyes tagja kidogozott szanálási tervet fog kézhez kapni. Barsvármegye fogadalmi emlékünnepélye. A „Barsvármegyei Egyesület" a vármegyének azt a fogadalmi emlékünnepét, amelyet a vármegye közönsége három évszázadon át s még a közelmúltban is minden év tavaszán Garamszentbenedeken tartott meg, a folyó évben május hó 3-án, vasárnap, d. e. fél 11 órai kezdettel Budapesten, az angol kisasszonyok templomában hálaadó istentisztelet keretében tartja meg. Az ünnepi szentmisét Lévának hosszú éveken át köztiszteletben álló plébánosa : Báthy László esztergomi prelátus-kanonok, felsőházi tag, a szentbeszédet pedig Töttössy Miklós dr. közép-ferencvárosi plébános mondja. Legyen a barsiaknak ez a bensőséges ünnepe az egész elszakított Felvidéknek országos ünnepévé! Az ünnepélyt a Magyar Világ étterem külön helyijségében (V., Vilmos császár-út és Alkotmány-utca sarok) barátságos összejövetel és ünnepi ebéd (terítékenkint 3 P) követi. A pilisszentiváni bánya áldozatait hétfőn rendkívüli nagy részvét mellett temették el. Mint már jelentettük, mult pénteken a pilisszentiváni szénbányában omlás történt és négy bányász életét oltotta ki, három pedig sérüléseket szenvedett. A megejtett vizsgálat megállapította, hogy a cölöpös kitámasztás teljesen szabályos volt s így felelősség senkit nem terhel. Földrengés Inotán. A várpalotai bányateleppel kapcsolatos Inota község alatt megrendült a föld. A község lakossága most nagy rettegésben él, mert nagyobb földrengéstől tartanak, sőt számítani lehet arra is, hogy a palotai szénbányában katasztrofális tárnabeomlások következhetnek be. Várpalotán 1927ben is volt földrengés. A nemzeti zászló kötelező használata. A nemzeti zászló kötelező használatáról törvény nem intézkedik s ez az oka, hogy néha a legnagyobb nemzeti ünnepek alkalmával is csak itt-ott lengedezik egy-egy nemzeti lobogó. Most a városok egymásután szabályrendeletet alkotnak, amely előírja, hogy a háztulajdonosok milyen alkalomkor kötelesek a nemzeti zászlót kitűzni. Nálunk is jó és kivánatos volna hasonló szabályrendelet, mert sokszor bizony pirulva szegezzük le a tényt, hogy háztulajdonosaink nem hazafiatlanságból ugyan, de kényelemszeretetből elfelejtik a nemzeti lobogót kitűzni. Rendelet az álhirlapirók ellen. A belügyminiszter legközelebb rendeletet fog intézni a közhatóságokhoz, melyben meghagyja, hogy hatósági bizonyítványokban kik szerepelhetnek újságírókként. A miniszter kötelezővé teszi a hatóságoknak, hogy okmányokba csak akkor vegyék bele a jelentkező hivatásos újságíró foglalkozásának feltüntetését, ha az illető e foglalkozását kétségkívül beigazolta. Ez a rendelet az elszaporodott álhirlapirók ellen akar eredményesen védelmet nyújtani. SZÍ MM űTarunaza.
