ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-05-28 / 57. szám
A szőlőtermelés problémája. Irta: Udvardy János országgyűlési képvisslő. A mai általános gazdasági válságban is valahogyan a legelső feladatok közé tartozik a szőlőtermelés problémája. Csonka hazánk területéből 386.000 katasztrális hold a szőlő, amelynek megmunkálásához évente, mindent egybevéve, 40—45 millió napszám szükséges. A nagy nemzeti vagyon, amely a szőlőben fekszik, a munka, amelyet a szőlőtermelés e válságos időkben a mezőgazdasági munkásságnak ad, még ma a jelenlegi szegényes bérviszonyok között is jelentékeny összeg és elvitathatlanná teszi a szőlőtermelés nagy nemzetgazdasági jelentőségét. A nemrégen még jómódú szőlősgazdák a tönk szélére jutottak, mert a bort eladni nem tudták és a hegyi vagy homoki — más művelésre alkalmatlan — talajon új gazdálkodáshoz nem foghattak. Jobb sorsra érdemes gazdatársaink az első vigaszt akkor kapták, mikor maga Bethlen István gróf, miniszterelnök vette kezébe az ügyet. Azonban, bár bizonyos, hogy a miniszterelnök meg is fogja oldani ezt a kérdést, nekünk magunknak is keresnünk kell a lehetőséget a bajok orvoslására. Régóta hangoztatjuk, hogy tömegtermelés helyett a szőlőnél is a minőségi termelésre kell áttérni. A tömegborok helyett lehetőleg csemegeszőlőt kell termelni, mindenekfölött pedig szakítani kell azzal, hogy a szőlőben fát nem tűrünk. Igen jól jövedelmező sorközi művelésnek bizonyult az, hogy a szőlőinket rendszeres gyümölestelepitéssel igyekszünk másoldalú hasznothajtásra is beállítani. Az első években sincs hátrányára a szőlőnek a közé ültetett csemete, később pedig olyan jövedelmet biztosit, amely a kipusztítandó szőlőtőkék jövedelmezőségét többszörösen pótolja. Saját tapasztalataim alapján irom ezeket, mert az én homoki szőlőmbe ültetett barackfák jövedelme messze meghaladta a legjobb szőlők jövedelmezőségét is. Erre vonatkozólag különben a földmivelésügyi minisztérium gyümölcsészeti osztálya — Tellmann Károly miniszteri taná csos — minden gazdának szívesen ad felvilágosítást. Ami már most a szőlőtermelés előmozdítását illeti, az Országos Gazdafrontnak a kormányhoz intézett memorandumára hivatkozom, melynek érdemes része a következő : .1. A borfogyasztási adó fokozatosan töröltessék el; 2. a borecetkészités szabadittassék fel; 3. saját termésű borok kimérésére engedélyek egyszerű bejelentésre, közigazgatási uton, soronkivül adassanak ki; 4. szőlők fenntartási és borszőlőknek csemegeszőlőkre való átalakítási költségeire, a régi szőlőfelújitási kölcsönfeltételeknek megfelelő kedvező hitel bocsájtassék a termelők rendelkezésére; 5. a szőlők adója lényegesen szállittassék le; 6. borszőlőnek csemegeszőlővé való átoltása esetén több évi adómentesség engedélyeztessék; 7. oltáshoz nemes vesszőanyag díjtalanul vagy kedvezményes áron bocsájtassék rendelkezésre; 8. borpárlat készítése szabadittassék fel; 9. pinceszövetkezetek alakítása, legalább minden borvidéken, hathatósan támogattassék ; 10. a bor és a szőlő vasúti fuvardija szállittassék le; 11. a szőlő- és gyümölcstermelésnek rovar és gombabetegségek ellen való rendszeres védelme céljából a hegyközségek vagy a politikai községek, esetleg termelő szövetkezetek útján, alkalmas gyümölcsfa- és szőlőpermetező-gépeket, anyagokat nagyban szerezzenek be, hogy a védekezés költsége csökkentessék; 13. a gyümölcs- és csemegeszőlő szállításához egyöntetű csomagolóeszközök díjtalanul vagy kedvezményes áron bocsáttassanak rendelkezésre; 15. a csemegeszőlő- és borkivitel minden eszközzel támogattassék; 15. a borfogyasztás érdekében a propaganda úgy szerveztessék meg, mint az a sörfogyasztás érdekében működik; 16. a gyümölcstermelési akciót nagyobb összegekkel támogassa a kornrány, hogy minél nagyobb területek legyenek bekapcsolhatók e nagyjelentőségű akcióba; 17. az újonnan telepitett gyümölcsösökre több évi adómentesség engedélyeztessék; 18. a gyümölcstermelésre bevont területeken a nyúl dúvadnak minősíttessék; 19. a szovjet bor-dömpingjével szemben való sürgős akcióra keressük meg a kormányt, az összes gazdatársadalmi szerveket, hogy erőteljes nemzetközi akcióval ellensúlyozzuk a fenyegető veszedelmet. Én a magam részéről ezeken felül a külföldi piacok megszervezését sürgetném annak a sokféle hamisításnak a megakadályozására, amely a külföldön, Európában, Amerikában a magyar bor jó hírnevét rontja. Megrenditő szerencsétlenség a dömösi révnél. A Duna, eme fejedelmi folyam minden évben megköveteli emberáldozatait. A dömösi átkelőnél különösen vasár- és ünnepnapon már* évtizedek óta százával kelnek át a Dunán, de emberemlékezet óta nem történt szerencsétlenség. Most, pünkösd első ünnepén két fiatal életre éhezett meg a Duna titokzatos örvénye. Hromkovics Ferenc Horthy-telepi fiatal tisztviselő a telep motorcsónakjával d. u. fél 5 órakor a dömösi révhez érkezett és csónakázni hívta Zöld Melániát, menyasszonyát, valamint Rencz János dömösi kántortanítót, leendő sógorát és Rencz Jánosnét, leendő sógornőjét. Alig távoztak pár méterre a parttól, az ár egy forgó örvénybe sodorta a csónakot, ahol H könnyű jármű felborult. Mind a négyen a vízbe estek. Rencz János lélekjelenlétét el nem veszítve, a csónakba kapaszkodott és amikor meglátta felbukkani feleségét, annak ruháját elkapva a vizfeíszinen tartotta. Hromkovics Ferencet és Zöld Melániát a víz a csónaktól messze vetette fel. Csak pár pillanatig látták őket, amint a két fiatal egymásba kapaszkodva bukkant fel, de a következő pillanatban már az örvény újra lecsavarta őket s többé nem is kerültek felszínre. Megmentésükről szó sem lehetett. Rencz Jánost és feleségét a mentőcsónakba emelték s igy megmenekültek a haláltól, de a fiatal pár élete odaveszett. Zöld Melánia Zöld József köztiszteletben álló dömösi jómódú birtokos leánya. A gyászbaborult édesapa iránt általános a részvét az egész környéken. HOww u>»i marnám I OC M • 1 fűi m\ m Éjjeli szolgálatot május 25- 29-ig Kerschbaummayer Károly „Megváltó"hoz címzett gyógyszeriára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Lapunk legközelebbi száma szombaton délután a rendes időben jelenik meg. A hercegprímás pünkösdhétfőn Franciaországba utazott. Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás — mint jeleztük — e hó 18-án Rómából Palermóba utazott Lavitrano bíboros érsek látogatására. Lavitrano bíboros a Szt. Imre-ünnepségek alkalmával Esztergomot is meglátogatta és ezen látogatás viszonzására utazott le a hercegprímás Szicília gyönyörű fővárosába. A „magyar bíboros" fogadására megjelentek a pályaudvaron a bíboros érsek és a papság számos képviselőjén kívül a palermói prefektus, a polgármester, a katonaság képviselői, a palermói magyar konzul és számosan a palermói társadalomból. Ahol a bíboros hercegprímás csak megjelent, mindenütt a legnagyobb figyelemmel és tisztelettel köszöntötték a nép egyszerű emberei épúgy, mint a hatósági közegek. Legfőképen azonban a klérus, élén bíboros érsekével, környékezte fölülmulhatatlan vendégszeretettel a hercegprímást, bárhol is csak megjelent. A hercegprímás a monreáli világhírű székesegyházat is megtekintette, majd egy napi tartózkodás után visszautazott Rómába, ahol pünkösd előtt még fontos egyházi ügyek elintézésen részt vett. Pünkösdhétfőn Rómából Fran ciaországba utazott a hercegprímás, ahol a francia katholikusok ismételt szives hívására résztvesz Szent Jeanne dArc, az orleansi szűz jubileumi ünnepségein, melyeket Rouenben tartanak azon a helyen, ahol Szt. Jeanne d' Arc-ot ötszáz évvel ezelőtt mint boszorkányt elégették. A jubileumi ünnepségek élén mint pápai legátus, Bourne bíboros, westminsteri érsek áll, aki az elmúlt évben szintén járt Esztergomban. A hercegprímás kedden délután érkezett Párizsba. Fogadására Chaptal püspök, mint Verdier párizsi érsek képviselője, Doucher püspök, Villani Frigyes párizsi magyar követ és a Párizsi Magyar egyesület számos tagja jelentek meg a pályaudvaron. Szerdán délelőtt a párizsi bíboros-érseknél és a nun ciaturán tett látogatást a hercegprímás, délután pedig Maillé hercegnő rendezett fogadást tiszteletére. Este a párizsi érseknél lesz ebéden, csütörtökön pedig a gyarmatügyi kiállítást tekinti meg. A hercegprímás egész hét folyamán Franciaországban marad. Halálozás. Özv. Perényi Henrikné sz. Mattyasóvszky Mária f. hó 24-én délután életének 89. évében elhunyt. A régi magyar nagyaszszonyok mindenütt örömet és vigasztalást hintő tipusa volt, akit egész Esztergom tisztelete és nagyrabecsülése övezett. A régebbi jótékonysági mozgalmakban vezetőszerepe volt. A megboldogultban dr. Perényi Kálmán, Esztergomvármegye ny. alispánja, Perényi Árpád volt primási főszámvevő, a városi forgalmi adóhivatal vezetője és dr. Vimmer Károlyné sz. Perényi Irma, az országszerte ünnepelt énekművésznő édesanyjukat gyászolják. Kedden délután 5 órakor nagy részvét mellett a belvárosi temetőben levő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Megyegyűlés. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága f. hó 29-én kisgyűlést, utána pedig rendes tavaszi közgyűlését tartja a vármegyeháza nagytermében. A trianon-elleni tiltakozó beszédet Dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő mondja. Gyászhír. Nyergesújfalu közszeretetben álló községi főjegyzőjét, Kelemen Ferencet 51 éves korában pünkösd vasárnapján szívszélhűdés ragadta el hirtelen az élők sorából. A megboldogult hült tetemét kedden szentelték be Nyergesújfalun és szerdán, 27-én helyezték örök nyugalomra megható részvét mellett a szentgyörgymezői temetőben. Az egész községen kívül felesége, szül. Hagara Etelka, kis fia és nagyszámú rokonsága gyászolja sok jó barátjával egyetemben a ritka derék embert. A májusi ájtatosságok szónokai a vizivárosi zárdatemplomban május 27-én Szomor Felicián bencéstanár, 28-án Diósi Ákos bencéstanár, 29-én Blaskovics Piacid leánygimnáziumi igazgató, 30-án dr. Bartmann Miklós primási szertartó, 31-én Jeszenszky Kálmán prelátuskanonok. Az esztergomi turista egyesület 20-ik évi közgyűlése. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya június 6-án, jövő szombaton este 8 órakor tartja huszadik évi rendes közgyűlését a Fürdő nagytermében társasvacsorával egybekötve. A társasvacsora (borjúpörkölt, túróscsusza, kenyér) ára 2 P. Jelentkezések a pénz előzetes beküldése mellett június 4-ig az osztály titkáránál (Városháza) eszközlendők. Súlyos hadirokkantak és hadiözvegyek gyermekeinek intézeti (árvaházi) elhelyezése végett az er _ dekeltek haladéktalanul jelentkezzenek a közgyámi hivatalban. állotta már ? fSI^^Itfaki* h an 8 szeruz letébe és hallgassa meg vif&yitrí vételkötelezettség nélkül. U. o. csekély dij ellenében kaphat gramofont és lemezeket is kölcsön.
