ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-13 / 126. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Amikor a harmadik örvend. Esztergom, 1931. nov. 13. Minden állam politikai éle­tében két világfelfogás áll egymással szemben. Egyik a polgári társadalom felfogását képviseli, a másik a szociál­demokrácia elveit akarja ér­vényre juttatni. Nálunk, Ma­gyarországon sok oka van annak, hogy a két világfel­fogás élesebben áll egymással szemben, mint bárhol másutt Európában. A szocializmus eszméinek hirdetéséből nálunk olyanok veszik ki részüket, akik a magyar nép lelkétől és érzésvilágától messze távol vannak. Nekik a szocializmus arra való, hogy létrája legyen emelkedésük és pénzszerzési vágyaik érvényesülésének. Őket a munkásság szociális és anyagi érdeke csak annyi­ban foglalkoztatja, amennyi­ben a munkásnép — a párt­diktatúrán belül — még a vezérek kizsákmányoló törek­véseire feleslegekkel rendel­kezik. A magyar történelem lap­jairól nem lehet egyszerűen letörölni azt, hogy a szocia­listák akkor lettek igazi el­lenségei a magyar nép törek­véseinek, amikor leginkább szüksége lett volna a magyar társadalomnak arra, hogy erőit egységesen, maradékta­lanul felhasználhassa a rom­boló törekvésekkel szemben. Még a legelvakultabb szocia­lista sem tagadhatja, hogy ők voltak segédcsapatai a kom­munizmusnak, amelynek ér­tékrombolásait elfeledni és megbocsátani nem lehet. A parlament tanácskozásai­nak kezdetén, a tárgyalások bevezető stádiumában a szo­cialisták olyan magatartást tanúsítottak, amely magatar­tás arról győzte meg a pol­gári gondolkozású embereket, hogy a magyar nép gyerme­keinek s a polgári politika vezéreinek és képviselőinek egy táborban van a helyük. Van egy latin közmondás, amely magyar nyelvre átül­tetve annyit jelent, hogy „amíg ketten-hárman verekszenek, addig a harmadik örvend." Ha a polgári társadalom kép­viselői nem látják azt a ve­szedelmet, amit a polgárság széthúzása jelent, akkor egy­szer majd újra arra ébred­hetünk, hogy a polgárság széthúzásából a szocialisták kerülhetnek ki győztesen és ők lehetnek a nyertesek. A politikai felfogás mindig szétválasztotta az embereket és mindenki saját politikai felfogásának érvényesülésétől várta a boldogulást. De ma a politikai élet nemcsak mint politika érvényesül, hanem vállán hordozza az évszázad legválságosabb gazdasági ter­hét és azt a világkrízist, amely alól egyetlen ország sem volt képes magát eman­cipálni. Tehát, amikor az el­lentétes politikai irányok egy­mással szembekerülnek, már nem is az ellentétes politikai meggyőződés vívja csatáját, hanem a gazdasági élet ter­heitől roskadozó emberek ke­rülnek egymással szembe. Nem nehéz megjósolni, hogy a parlament radikális ellen­zéki oldala mindent el fog követni, hogy Károlyi Gyula miniszterelnök expozéjának vitája során ne a politikumon legyen a hangsúly, hanem hogy a gazdasági élet nyo­masztó körülményeitől elke­seredett társadalom érzései korbácsoltassanak. Természetes, hogy ebből az atmoszférából nem születik meg a megértés, amerre pe­dig ma az országnak oly nagy szüksége van, sőt a radikális ellenzéknek egyenesen az a célja, hogy a hatalmas kor­mányzópártot megbontsa és az ország közvéleményét egy­mással szembeállítsa. Ha a figyelmeztetést nem szívlelik meg a polgári pártok emberei, akkor igen könnyen megtör­ténhetik az, hogy a radikális ellenzéknek sikerülni fog az ország közvéleményét meg­mételyezni. Viszont, ha a dol­gozó parlamentben a kons­truktiv felfogás jut érvényre és az terebélyesedik ki, akkor a közvélemény egységes állás­foglalása el fogja némítani a zavartkeltő és bomlasztó tö­rekvéseket. A polgári politika irányitói­nak mindent el kell követ­niök, hogy a közvélemény jó­zan ítélete biztosittassék és arra kell törekednie, hogy a józan magyar nép ne a fel­tolakodó jeles szólamait és ál­igazságait, hanem a becsüle­tes munka révén kitermelt igazságokat hallgassa meg és kövesse. A magyar közvéleménynek és a polgári politikát irányító politikusoknak számolniok kell azzal, hogy újból két világ­felfogás akarja összemérni erőit, már pedig a radikális ellenzék kihívására és harci készülődésére nem lehet más­sal felelni, mint a polgári erők tömörítésével. Ha a radikális ellenzéki erők harcot provokálnak és min­den erejükkel arra töreksze­nek, hogy az ország nyugal­mát és nyugodt fejlődését megzavarják és kockára te­gyék, akkor el kell készül­niök arra, hogy a polgári tár­sadalom is helytáll a mérkő­zésre és tudatában lesz annak, hogy ebből a mérkőzésből csak a polgári társadalom és a józan magyar nép kerülhet ki győztesen. Vármegyei gyűlések. Már a kisgazdák is kérnek inséggabonát. Nagy adófizetők — nagy adóhátralékai. Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesitett várme­gyék törvényhatósági bizottsága ked­den kisgyűlést, majd utána közigaz­gatási bizottsági ülést tartott dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt. A kisgyűlésen alig fordult elő lényegesebb tárgy a társtörvény­hatóságok átiratainál. Tárgysoroza­ton kivül azonban a főispán soron­kivüli szóbeli inségakciói jelentésé­vel kapcsolatban szinte elszomorító kép tárult a törvényhatósági bizott­ság tagjai elé egy felszólalás kö­vetkeztében. A törvényhatóságok átiratai. Békés vármegye törvényhatósági bizottsága átiratban fordult várme­gyéink törvényhatósági bizottságá­hoz az álláshalmozás eltiltása és a nyugdijak revízió alá vétele tárgyá­ban. Tette ezt azonban olyan szokat­lan formában, amire eddig még példa nem volt. Nem közölte csupán a th. bizottság határozatát az indokokkal együtt, hanem a közgyű­lésen előfordult belügyek egész so­rozatát valóságos jegyzőkönyvi ki vonat alakjában küldötte meg. Az elnöklő főispán a külső forma miatt napirendretérést javasolt az átirattal szemben. Báthy László prelátus is a külső for­ma miatt és tárgyi okokból az átint elutasítását hozta javaslatba azzal a kiegészítéssel, hogy ez úgy Békés­vármegye th. bizottságával, valamint a társ th. bizottságokkal is közöltessék. Dr. Garzuly József szintén a napirendre való térés mellett fog­lalt állást, azonban a bizottság Báthy javaslata mellett döntött és igy eb­ben az értelemben tesz javaslatot a közgyűlésnek. Pártolóíag terjeszti a közgyűlés elé Debrecen város albizottságának ama átiratát, melyben a külföldre mentett vagyonok közcélokra való igénybevételét követeli. Mivel vármegyéink bizottsága már egyízben felírt a többes ellátás, és az álláshalmozások ellen, Debre­cennek hasonló tartalmú átirata fe­lett napirendre tért. Vitáris Dániel kérése. Kisgazdák helyzete. A vármegyei inségakció elő­munkálatainak befejezéséről és az akció tervezetéről is tett a főispán je­lentést. Mint megnyugtató tényt emelte ki, hogy a vármegyék terü­letén fekvő szénbányák fellendült üzemei rendkívül enyhítik az ínsé­get és lecsökkentik a munkanélkü­liek nagy számát. Télikabátok: gvjermek 9 B 80, nöi vag\j férfi 29 P-től Balognál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom