ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-08-23 / 92. szám
még visszatér Esztergomba, de reggel 8 órára már ismét Dorogon lesz, s megkezdi a templomszentelés eléggé hosszadalmas szertartását. Az első ünnepi mise fél 12 órakor kezdődik, amely alatt — mint lapunk legutóbbi számában megírtuk — Büchner ez alkalomra írt bányászmiséje kerül bemutatásra a szerző vezényletével. Az ünnepélyes felszentelés befejező aktusáról, az első szentmiséről és a hercegprímás szent beszédéről a rádió helyszíni közvetítést ad, amJyet olvasóink figyelmébe ajánlunk. Mennyire szerelik a tótokat a csehek? Az évtizedeken keresztül tartó aknamunka végre meghozta gyümölcsét 1919-ben. A cseh politikusok elhitették a tudatlan Nyugattal, hogy fajtestvér népük, a tót nép kinos magyar elnyomatás alatt él a Felvidéken. A Nyugat felült a cseh hazugságoknak és rászabadította a cseheket a Felvidékre. Jöttek a „felszabadítók", akik azután nagy darab színtiszta magyar vidéket is felszabadítottak a „magyar elnyomás" alól. Az a mesterségesen szított ellentét, melyet Hlinka, Okányik, Jehlicska, Hodzsa, Srobar és társai támasztottak, elkábította a Felvidék derék tót népét s autonómiájuknak örülve, tényleg felszabadítókként üdvözölték a betóduló légionáriusokat. Örömmámoruk azonban nem sokáig tartott. A „felszabadítók" csakhamar ráültek a tót őslakók nyakára. Leépítették a Felvidék virágzó iparát. A pittsburgi egyezmény okiratát közönséges hamisítványnak minősítették. A tót vezető politikusoknak meneküluiök kellett, vagy bezárták őket. A nagy „prevrat" (fordulat) ezeket eredményezte a felvidéki nyomorúságokon kivül. Ezerkilencszáztizenkilencben egyes tót helyeken „uzsidu nasi!" (már jönnek a mieink!) örömkiáltással várták a cseh vitézeket, akik ősi vitézségükkel nyomultak is előre, ahol nem volt ellenség. Ma, 1931ben a felvidéki tót nép újra örömmel várja az új „prevrat"-ot, kiáltaná : — „uzsidu nasi /" ha kakastollas magyar csendőrt látna. Ezek nem fantazmagóriák, hanem tények. Hogy a felvidéki tót nép menynnyire szereti ma a cseheket, annak fényes tanújelét adták július végén a Zsolnára felvonult trencsénmegyei és Jehlicska emigrált tót vezért Wienb«n felkereső árvamegyei tótok. A tót politikai emigráció Jehlicska Ferenc dr.-ral az élén röpiratokkal árasztotta el a felvidéki tótságot. A röpiratban figyelmeztették a tótokat a közelgő „prevrat"-ra és felvilágosították őket. hogy népszavazás esetén miért és hogyan kell a csehek ellen szavazni. A zsolnai járásban az elégedetlen tót nép azonnal meg is akarta kezdeni a népszavazást. Ezrével vonultak fel Zsolnára szavazni. Tyerchova négyezer lakossága templomi zászlók alatt körmenetszerüen asszonyostul, gyermekestül Zsolnára vonult, hogy a csehek ellen szavazzon. Hiába volt a cseh hivatalnokok minden felvilágosítása, a nép szavazni akart. Amikor pedig szándékuktól tágítani nem akartak, a hős cseh hivatalnokok és betelepedett cseh lakosság megijedt s katonaság után kiáltozott. Szuronyos katonaság verte szét a népszavazásra felvonult népet. Ma Zsolnán kesernyésen örülnek a csehek újabb nagy győzelmüknek s a fajtestvérnép barátságának. Árva-vármegyéből egy deputáció kereste fel Jehlicska dr.-t és a népszavazás ideje iránt érdeklődött. Kijelentették, hogy együtt éreznek a trencsén-megyeiekkel a cseheket illetőleg. Hálásan gondolnak vissza a magyar világra, mely élelmezte Őket, míg most a csehek csak visznek, de nem hoznak semmit. A Felvidék hangulatára legjellemzőbb a „Slovák" cimű tót lap július 31-ki száma. Leközli ugyanis Demi Jakab cseh papköltő nyilatkozatát, aki az azóta már meghalt, szintén cseh költőről, Brezina Ottokárról azt mondja, hogy gyűlölte a Felvidéket, melyet bejárt. Azt tapasztalta, hogy a tót nép hallani sem akar a csehekről, mert gyűlöli őket. „A tótok ki fognak bennünket kergetni" — mondotta Brezina. Demi a maga részéről megállapította, hoj;y a tótokat az új állam ellenségeinek tekinti, sőt kijelentette : — „Ha új fordulat jön, a tótok nemcsak kergetni, hanem akasztani is fognak. 1 ' Eddig a „Slovák" július 31-ki száma. Ha Cseh-Szlovákia ilyen erős alapokon áll fajtestvéreiknél (?), mire számíthat a ruthéneknél és a magyaroknál? a gazdagok a szegényeket és nyissák meg erőforrásaikat, különösen most, az elesettekkel szemben. A pécsi állami tisztviselők nevében Kelemen József táblai tanácselnök, a pécsi egyetemi tanári kar nevében Bozóky Géza dr. rektor mondott üdvözlő szavakat, mig a papság tiszteletét Szil vek Lajos tolmácsolta. A délután folyamán Virág Ferenc megyéspüspök társaságában a város nevezetességeit tekintette meg a primás, majd szerdán délelőtt Budapestre tért vissza. „...Most a gazdasági háborít korszakát éljük..." — mondta Baranya vármegye alispánja a hercegprimás pécsi fogadtatásakor. „... Már régen figyelmeztettem a nemzetet, hogy a gazdasági veszedelmek el fognak következni../' —válaszolt a hereegprimás. Röviden megírtuk, hogy dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás kedden Pécsre utazott Virág Ferenc pécsi megyéspüspök látogatására. Baranya vármegye és Pécs város közönsége rendkivül lelkes fogadtatásban részesítette főpásztorunkat annál is inkább, mert Pécsett már 80 év óta nem járt hercegprímás. A fellobogózott városban a püspöki palotáig terjedő útvonalon végig tízezrekre menő néptömeg üdvözölte az egyházfejedelmet. A püspöki palotánál ka'onai diszőrség állott. Az üdvözlések során elsőül Kozmovszky dandárparancsnok üdvözölte a prímást, majd Fischer Béla, Baranya vármegye alispánja a vármegye küldöttségét vezette az egyházfejedelem elé. — A vármegye osztatlan lakossága nevében köszöntjük Eminenciádat — mondotta — mi, a vihar gyermekei, akiket a háború és utána a három éves szerb megszállás tépázott meg. A háború és a megszállás elmúlott és most a gazdasági háború korszakát éljük. A gazdasági háború az, amely az emberi lelkeket most minden keserűségével fojtogatja, amely minden elkeseredés szülőoka. A háborút elvesztettük, és utána megtörtént az összeomlás. Ha ezt a gazdasági háborút elveszítjük és az ország második összeomlása következik el, ebből aligha tud majd mégegyszer feltámadni a nemzet. — Valamennyiünknek — folytatta az alispán — össze kell fogni és az emberi lelkekbe a bizakodás erejét kell önteni. Ennek Főmagasságod a legnagyobb apostola. Ennek a gondolatnak jegyében a vármegye minden egyes nemzetisége nevében felekezeti különbség nélkül szívből köszöntjük Főmagasságodat. A biboros hercegprímás a következő szavakkal válaszolt: — Attól a perctől fogva, hogy beléptem a vármegye területére, mindenünnen szerető kezek integettek felém. A szerető kezek integetése a szivek szeretetét jelenti. A vármegye közönsége szeretetének ezt a megnyilvánulását itt és most köszönöm meg a vármegye küldöttsége előtt. — A szeretetet és összefogást mindenkor hirdettem és már régen figyelmeztettem a nemzetet, hogy ezek a gazdasági veszedelmek el fognak következni. De nemcsak figyelmeztettem, de magam is odahatottam, hogy a magyarságot átsegítsem ezeken a nehézségeken. Amig befelé az összetartást hangoztattam, addig a külföld felé kapcsolatokat igyekeztem teremteni a nemzet számára. Ha olvasták, hol ide, hol oda utaztam, hol itt, hol ott tűntem fel, ez az utazás nem kéjutazás volt. Legutóbb Párizsban jártam és a francia nemzetet igyekeztem közelebb hozni a magyar nemzethez. A francia nemzet kiválóságaiban igyekeztem barátokat szerezni és meggyőzni ö^et azokról a bajokról és nehézségekről, amelyek a magyar fajt és a katolicizmust sújtották. — Ebben a munkámban azonban legnagyobb bizodalmam az isteni Gondviselésbe vetett hit, amelyet ez a nemzet sohasem fog lelkületéből kikapcsolni. Pécs város nevében Makay István helyettes polgármester köszöntötte az egyházfőt, aki válaszában a többi között ezeket mondotta: — Pécs városa sok szenvedést élt át, útja a Golgotha-járók útja volt, de a Golgotha-járók élete a dicsőségbe vezet s odavezethet a város élete is. Ezt azonban — folytatta emelt hangon a hercegprímás — nekünk kell előkészíteni kölcsönös szeretettel, a baráti szeretet kimélyitésével. A hatalmasok és nagyok vegyék észre az eltiportakat és gyengéket, Úszóink a győri országos uszókongresszuson. Szent István napján sportünnepe volt Győr városának. Augusztus 19— 20-iki országos úszókongresszust Győr városa rendezte, amelynek keretében avatták fel az újonnan épült stranduszodát. Az úszókongresszuson starthoz ál" lott nemcsak az európabajnokságokra induló válogatott magyar úszógárda, hanem az ország vidéki egyesületeinek minden számottevő ifjúsági és szenior úszója is. A július hó 25 én tartott kerületi bajnoki versenyeken a strandidők alapján úszóink közül részt vettek Alberti Sándor, Fritser Ferenc, Huber Jenő, Gábris Ödön, Kis Tibor.Bár az új versenybeosztás alapján a gyermekszámokat törölték és fiúversenyeken indulhattak gyermekkorú úszóink, mégis számottevő eredményeket értek el az országos számokban. Alberti Sándor a 100 m-es fiúmellúszásban 1 perc 30'8 mp-es idejével, Huber Jenő ugyanezen úszásnemben 1 perc 31 mp-es kitűnő idejével a jövő kongresszusi versenyek jogos aspiránsai. Fritser Ferenc és Kis Tibor a 100 m-es gyorsúszásban igen komoly ellenfelek lesznek. Gábris Ödön a 3X100 m-es vegyesstaféta tagjaként indult s bár a jövőben kevés reményünk van, hogy megtarthatjuk, mint főiskolai úszó szép eredményeket érhet el. Esztergom úszógárdájának jövője, fejlődése most a gyermekuszókra van építve. Ha komoly munkával igy fejlődnek, az úszósportunknak éppen úgy hozhatnak sok dicsőséget, mint az utóbbi évek sok dicsőséget aratott, de élethivatásuk folytán körünkből kiválni kényszerült Wassel, Vermes, Kemény országos hírnevű stafétacsapatunk. Szabadalmakat megszerez,értékesit minden államban ÁRON és MOLNÁR szabadalmi iroda, Budapest VIII, Rákóczi-út 15 .sz Felvilágosítás díjtalan. Fontos értesitésl Bármely gyártmányú gramoíónlemezeket leszállított árban árusítom. 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8*— P. ~9@ Giegler Ferenc ISKOLA HEGEDŰK ós más hangszerek, valamint ezek alkatrészei a legolcsóbb napi árban: ,
