ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-02-13 / 17. szám

XXXVI. évfolyam, 17. szám Ära köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. február 13 Keresztény politikai és társadalmi lap. m*** MW* Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő és a szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Az alispán a városi vizsgálat ügyéről. Palkovics László alispán havi jelentésében megemlékezik az esz­tergomi vizsgálatokról is. — Az elmúlt hóban — mondja az alispán 'M a vármegyei közigazga­tási élet homlokterébe került a fő­ispán vezetése alatt megtartott mi­niszteriális vizsgálat befejezésével Esztergom sz. kir. megyei város szanálása s az ezzel kapcsolatos egyéb fontos intézkedés. — A három hónapon át tartott vizsgálat behatóan foglalkozott a város anyagi ügyeivel, nemkülönben a város közig, adminisztrációjával, feltárván az itt is, ott is mutatkozó sajnálatos hibákat és vétkes mulasz­tásokat. — Nem kevésbbé sajnálatos azon­ban az is, hogy ezen hibák és mu­lasztások kötelességszerű feltárása nyomán bizonyos ellenhangulat nyilvánult meg még a helyi sajtóban is. Ez aztán jogosan váltotta ki — folytatja a jelentés — az elmúlt hóban tartott vármegyei kisgyűlés­nek egyhangúlag nyilvánított bizal­mát a főispán iránt. — Egyébként jónak látom kinyil­vánítani, hogy nekem törvényszerű kötelességem az elmúlt hónap köz­igazgatási eseményeiről való beszá­molás, tehát nem akarok rekrimini­nálni, viszont azonban ahhoz is van jogom, mint a vármegye alispánjá­nak, hogy e helyütt is kérve kérjem úgy egyesek, mint a közvélemény­nek jóakaratú türelmét a szőnyegen­i'orgó ügyben, mert senkinek sem lesz haszna abból, ha az ügy a gyűlölködés céltalan mellékútjára téved akkor, mikor előttünk álla törvény egyenes és rendes útja. Mentsük s segítsük sze­gény és züllés vesze­delmének kitett gyerme­keinket! A szenttamási gyermekotthon az téli idők beálltával megnyilt. Min­den a jó lelkek könyörületes felka­rolásától függ. Azért kérjük a gyer­mekmentő lelkeket, ne feledkezze­nek meg a szenttamási gyermek­otthonról s pénzbeli vagy természet­beli adományaikat szíveskedjenek mint előző években is, a vizivárosi plébániára küldeni. 1 mm A beígért 30.000 pengőt a kaszárnyatatarozásra kérik a minisztertől. Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesített vár­megyék törvényhatósági bizottsága f. hó 10-én, kedden kisgyűlést tar­tott Huszár Aladár dr. főispán el­nöklete alatt. A kisgyűlés saját hatáskörében Karcsay Miklós dr. vármegyei fő­jegyző indokolása alapján elutasí­totta Zunllinger Ferenc dr. felleb­bezését. Zwillinger Ferenc dr. ugyanis megfellebbezte Glatz Gyula dr.-nak helyettes polgármesterré történt megválasztatását. Fellebbezésében több pontban foglalta össze az állí­tólagos szabálytalanságokat, melye­ket a fellebbezést referáló vármegyei főjegyző egyenkint is tárgyalt és megfelelő paragrafusokra hivatkozva döntött meg. Közgyűlés elé pártolólag terjesz­teni javasolja Csanád—Arad—Toron­tál közigazgatásilag egyelőre egye­sített vármegyék átiratát a köztiszt­viselői i lletmények foglalás alá vo­nása tárgyában hozott határozatáról és Jász-Nagy-Kún Szolnok vármegye határozatát a földmunkások munka­erejének jogosulatlan kihasználása tárgyában. Ugyancsak a közgyűlés­nek javasolja, hogy a pécsi m. kir. Erzsébet egyetem földrajzi intézeté­nek 100 P anyagi támogatást nyújt­son és a vármegyei fajbaromfi te­nyésztő egyesületnek 300 P-t. Helyt adni javasol Reiter Alajos és társainak, mint a Szent Lőrinc­utcai vármegyei bérpalota lakói­nak bércsökkenés iránt beadott kérelmének. A kért 30 "/ 0-os bér­csökkentés helyett 20%-ot javasol a kisgyűlés, ami évi 4000 pengő kevesebb házbérjövedelmet jelent, mely összeg azonban fedezetet nyer a mult évi maradványban. Több községi ügy elintézése után mintegy félóra múlva a közigazga­tási bizottság ülése vette kezdetét ugyancsak a főispán elnöklete alatt. Az elnöklő főispán a városi ügyek­kel kapcsolatban bejelenti, hogy az esztergomi katonai laktanya tatarozására szükséges összegnek felvétele a városra nézve felette súlyos feltételek mellett lett volna csak eszközölhető, be kellene eme munkálatokkal várni a szanálási kölcsönt. Mivel azonban a tataro­zás sürgőssége mellett a munka­nélküliség csökkentését is szolgálni van hivatva a munka, — előterjesz­tést tett a miniszternek, hogy a csatornázásra kiutalt 30,000 pengő segélyt ideiglenesen engedje át eme munkálat megkezdésére. Schmidt Sándor szóvá teszi a nemi betegek kis kórházakba való felvételeinek megnehezítését, amit szerfelett veszedelmesnek tart. Az alispán, Sajó Lajos dr. vm. tisztifőorvos és Mátéffy Viktor fel­világosítása után a közigazgatási bi­zottság elhatározta, hogy felír a miniszterhez, miszerint az ily bete­gek ápolási díját az illetékes köz­ségek térítsék meg a közkórház­nak. A két pénzügyigazgató jelentésé­ből kitűnt, hogy mult év január havával összehasonlítva ez évben minden adónem befizetése csökke­nést mutat. Halálos szerencsétlenség a tokodi üveggyárban. Kedden déli egy óra tájban ha­talmas dörrenés reszkettette meg a levegőt a tokodi üveggyárban. Alig némult el a robbanás zaja, sebe­sültek jajgatása töltötte be a leve­gőt s az ijedtség sápadtsága ült ki az emberek arcára. Felrobbant az egyik gázfejlesztő generátor. A robbanás azonnal meg­ölte Csehák József táti lakos üveg­gyári munkást és Bodonics Vendel mogyorósbányái lakos, üveggyári munkás életveszélyesen sebesült meg. Súlyos sérüléseket szenvedtek még Somogyi Ferenc és Magyar Mihály táti lakosok, gyári munkások. A robbanást eddig biztosan ki nem derített véletlen defektus okozta A népélelmezés problémája. A gabonaárak kérdése a. legna­gyobb gondja a keleteurópai álla­moknak. Magyarország, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia mind-mind a mezőgazdaság válságával vannak megakadva, azzal a ténnyel, hogy a gabonaárak rendkívüli mértékbén alázuhantak és katasztrofális hely­zetbe sodorták ezeknek az orszá­goknak termelő rétegeit. Ugyanak­kor akadnak szép számmal olyan államok is, ahol nem a termelési felesleg értékesítésének ügye a probléma, hanem a termelési hiá­nyok fedezése. Ilyen ország például Franciaország, ahol legutóbb volt kormányválság azért, mert a francia gabonaárak folytonosan emelkedő tendenciát mutattak, kenyérinség jelentkezett és a lakosság liszt és kenyérszükségletének ellátása rend­kívüli nehézségekbe ütközött. A ga­bona tehát megint világprobléma lett. Egyetemes problémája a fold minden részének, ahol emberek élnek. Egyiknek azért, mert olcsó a kenyér, a termelés költségeit sem fedezi, a másiknak pedig azért, mert drága és a lakosság képtelen az árát megfizetni. Már pedig az élethez és táplálkozáshoz minden­kinek egyformán joga Van. Ezt az élet jogot teszi vitássá a gabona drágulása, de a gabona árának ha­nyatlása is. A mezőgazdasági ter­mények áránál feltétlenül szükség van a váltakozásra, de az áraknak bizonyos árnivón alul szállaniok nem szabad, mert ha a gazda még a termelési költségeit sem képes kihozni terményeinek árából, akkor ez lassankint a mezőgazdasági ter­melés csődjéhez vezet. A legmegfelelőbb megoldás itt áz volna, hogy a gabonakereskedelem ügyét, a gabona áralakulását, orszá­gokon belüli és főleg országokon kívüli értékesítését közös világ­problémaként kellene kezelni és megoldani. A termésfeleslegnek ki­cserélése és a gabonahiányban szen­vedő államokba való elhelyezése ezt a nehéz problémát megoldaná, és lehetővé tenné azt is, hogy se gabonabőség, se gabonainség ne legyen egyetlen egy államban sem. Ebből a célból volt szükség arra, hogy az államok közös gazdasági frontot építsenek ki és ebből a munkából Magyarország első helyen Visszamaradt téli áruraktáromat és női kabátokat Vermes nevetségesen olcsó árak mellett árusltom. *"~ B divatüzlet, Kossuth Lu 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom