ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-02-11 / 16. szám

dott. A költeményt Jászai László III. é. n. szavalta. A cserkész férfikar újabb szép magyar éneke után, amelynek finomságát az átérzettség melege emelte, Sik Sándor „Zrínyi" c. tragédiájának két felvonása következett. Ez a mélységben és nagy nemzeti tanulságokban bővelkedő neiuesveretű darab oly előadásban került bemutatásra, amelynek hatása alól lehetetlen volt szabadulni. A címszerepben Tölgyes Kálmán V. é. n. azt a Zrínyit jelenítette meg előttünk, aki a magyar becsület, :

erő és tudás megtestesítője, akihez hasonló magyart hosszú évszázadok alatt csak egyet-egyet ad nemzetünknek a Gondviselés, de akit nyomon kisért fajunk mérhetetlen kárára a magyar fátum is. Mellette Zrínyi Péter kiváló személyesítőjét, Vértes Imre V. évest kell kiemelnünk, aki petúri szerepében természetes inkarnációja volt a magyarság ki-kirobbanó, fékezhetetlen lelki alkatának. Zséger Margit tanítónő Zrinyiné Draskovich Eusebia hálás szerepében nyújtott felejthetetlenül szép alakítását. Szatzlauer Kató Frangepán Katalin történelmi alakját személyesítette meg s a régi magyar nagyasszonyok aktív, hódolatra késztető alakját véste lelkünkbe rátermett játékával. Lippay érsek alakja Resser János IV. é., Wesselényi Ferenc nádoré Bálint Sándor IV. é., Nádasdy országbíróé Erős István V. é. és Bethlen Miklós grófé Báló Lipót V. é. n. játékában elevenedett meg szemünk előtt nemcsak a hű maszkírozás, hanem e nagy egyéniségek megszemélyesítőihez méltó játék folytán is. Igen jó kezekben volt Coligny gr. tábornok (Perge Gyula IV. é.) és Grémonville lovag (László András IV. é.) szerepe. Németh Ferenc IV. é. n. Vitnyédyt, Sólymos Sándor V. é. n. Mikulichot alakította erős realizmussal. Németh József V. é. az oláh szolga jellemző szerepével érdemelte ki az elismerést. Kisebb szerepekben Pilbauer László IV. é. (Póka), Brigán Dezső IV. é. (Kurír) és Oberding Kamill III. é. (Lakáj) járultak hozzá a kitűnő összjáték sikeréhez. A darab betanításának nehéz, de eredményes munkája Rosta József és Pántol Márton tanárok érdeme. Utóbbi a szivekbeható énekszámok betanítója és karmestere is volt. Az utolsó felvonás remekszép erdődíszlete ííidegh Béla rajztanár művészi munkája. A jelenvolt közönség mind az előadókat, mind az ünnepély rendezőségét meleg ünneplésben részesítette. ———B+~4 Willi ll IWIIII Mentsük s segítsük szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeinket ! A szenttamási gyermekotthon az téli idők beálltával megnyilt. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek mint előző években is, a vizivárosi plébániára küldeni. Adófizetés iránti felhívás. Az 1931. évi I. évnegyedi egyenesadók esedékessé válván, felhívatnak az adózók, hogy összes mult évi hátralékaikat, valamint a folyó évi első negyedi esedékes részletet f. évi február hó 15-ig okvetlenül fizessék le. A késedelmes fizetők ellen végrehajtást fogunk vezetni. Esztergom, 1931. évi február 1-én. A városi adóhivatal. Az esztergomszentgyörgyme zői olvasókör közgyűlése. A Szentgyörgz mezői Katholikus Olvasókör 1931 február 8-án d. e. 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését. Madaras Aurél plébános, köri elnök bensőséges szavakkal üdvözölte a szép számban megjelent közönséget. Egymás iránti szeretetre és kölcsönös megbecsülésre buzdította a tagokat. A körök és egyesületek társadalmi szükségességéről és nevelői munkásságáról beszélt. Hagedüs Sándor titkár az ifjúság nevelésének fontosságáról értekezett és feltárta az ifjúság előtt, hogy nemcsak az iskolában lehet tanulni, hanem a körök és egyesületek is arra szolgálnak, hogy nevelői hatással legyenek az ifsúságra. Az 1931. évre a következő tisztviselők választattak meg: Elnök Madaras Aurél. Alelnökök : Bartus József, Szölgyémi József. Ügyész: dr, Wiplinger Ödön. Titkárok: Hegedűs Sándor, dr. Szalay Gyula. Pénztáros: Trexler Antal. Könyvtárosok : Nyári József, Erős Sándor. Háznagyok : Szántai Imre, Miltner Flórián. Zászlótartó: Ridling Ferenc. A tiszújítás után az elnök záró szavában különösen kérte a tagokat a tagdíjak pontos befizetésére* mert a mai súlyos anyagi küzdelmek között az Olvasókör másképen nem állhatja meg a helyét. A közgyűlés a Himnus eléneklésével pontban délben véget ért. Az „Izabella" bemutatója. Az Esztergomi Kath. Legényegylet nagytermében vasárnp, folyó hó 8-án este 8 órakor mutatták be az első esztergomi operettet az egyesület farsangi zártkörű táncestélyével kapcsolatban. A termet teljesen megtöltötte a közönség, amelynek soraiban nemcsak a legényegylet megszokott kedves törzspublikuma foglalt helyet, hanem az esztergomi irodalom és zene barátai is nagy számban voltak láthatók. A függöny az Esztergomban szinte kötelező 3U perces késéssel lebben szét, de előbb egy tüzes nyitány hangzik fel. Ammer József karnagy, az operett zenei részének komponistája dirigálja. Közben a függöny mögött heves tüzelés indul. Háború van odabent. Mire a színpadra betekinthetünk, már a harcban kifáradt acélsisakos frontkatonák erősitik magukat az elesett ellenségnél lelt pálinkás butykosból s halottak hevernek a tér közepén. Az ital jókedvre deríti a katonákat. A „ma neked, holnap nekem" jelszavával űzik a gondot s egy tüzes katonanótával vigasz! alódnak. A halottá-1 kat kicipelik, miközben megjelenik Tukits tartalékos tiszt, aki civilben posztógyáros (Pézsa Mihály) Dugó Péter tisztiszolgájával (Csányi Ferenc). A tisztiszolga remek alakítás, direkt operettre termett. S jön a szépséges kantinoslány, a Teri (Székely Manci). Hamar megértik egymást a tisztiszolgával, a zene táncduettra gyújt, ők meg eljárják az operett első táncát s az első operettdalt a közönség vastapsaitól követve. Ettől kezdve megvan a kellő hangulat. Mikor Teri kihozza az árván maradt pólyásbabát a golyókjárta házból, a közönség már nem is érzékenyül el, a jobbnál-jobb kiszólások sejtetik, hogy az egész darab, ha szomorúan kezdődött is, a vidámság jegyében folytatódik. Az előjáték véget ér. Az első felvonásban tizenkét évvel később Tukits gyáros úri halljában vagyunk. Dugó Péter és Teri már régi házastársak és Tukitsnál szolgálnak. Székely Manci és Csányi Ferenc e felvonásban már olyan opereltjátékot mutatnak be, hogy hivatásos színészektől sem várhatnánk különbet. Tánc, ének, zamatos népies kiszólások a közönség derűjét és érdeklődését egy pillanatra sem csökkentik. Majd egy nagyszerűen megkomponált zeneszám hangjai mellett belebeg elegáns lovaglóruhában a kedves címszereplő, Szentgyörgyi Mariska. Első főszerepe életében, egy hét alatt „ugrott be" a címszerepbe. Látszik is rajta egy kis elfogódottság a felhangzó tapserdőre, de ez csak addig tart, mig énekszóra nem gyújt. S az „Izabella belépőjé"-nek áriaszerű dallama finom iskolázott hangon csendül fel ajkán teljes tisztaságban. Az ének és a játék közvetlenséga, a gyorsan pergő jelenetek élénksége, a kisérő zenének jellemző hangfestése és a dalok, táncok otthonias, minden kezdetlegességtől való mentessége a közönségben is gyorsan visszhangot kelt. Alig van jelenet, amelyet taps, derültség, vagy az elismerés önkéntelen megnyilvánulásai ne kisérnének. Megismerkedünk Izabella csinos partnerével is, Bányaival (Székely Gyula), akinek lirai hangját és otthonos játékát csakhamar tetszés kiséri mindvégig. Ő a darab hősszerelmese. Mint az operettben nem is lehet másként, a hősszerelmes és a kedves primadonna hamarosan egy remek duettre gyújtanak, amely az első felvonásnak zeneileg is legértékesebb része s amelyet újral TTIMUI i i MII I T T—wimim—r A Felsődunántűlí Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmányi ülése. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara február hó 4-én gróf KhuenHéderváry Károly elnökletével tartotta meg igazgatóválasztmányi ülését, melyen a mult évi kamarai költségvetési számadás ismertetése és elfogadása után a termelés olcsóbbá és biztosabbá tételét célzó javaslatok kerültek megvitatásra. Dr. Ormándy János igazgató ismertette az üzemi cikkek beszerzésének olcsóbbá tétele érdekében a folyó évben megtett intézkedéseket, melyek végeredményben azt célozzák, hogy a gazdák tömörülés révén a tegszükségesebb anyagokat a jelenleginél olcsóbb áron vásárolhassák. Ez a mozgalom egyébként most már országos jellegű és az eddig elért eredmények biztatók arra, hogy e téren még további előnyök legyenek elérhetők. Beszámolt továbbá az olcsóbb népruháI zati-akció eddigi eredményeiről, mely főleg abban bir nagy értékkel, hogy a kamara által megindított olcsó ruhaszövet-, csizma- és bakancsakció révén az árak az egész vonalon ehhez igazodtak. Javaslatba hozta vármegyénkint 1—1 kisgazda üzemi és jövedelmezőségi számadásának állandó ellenőrzését, melyből autentikusan megállapítható lesz, hogy kisgazdaságok a jelenlegi termelési és értékesítési viszonyok mellett mennyiben versenyképesek. Dr. Mohácsi Lajos és Csaplár József egyértelműen szükségesnek tartják, hogy a fölmivelésügyi minisztérium által eddig támogatott vetőmagakciók továbbra is fenntartassanak, különösen szükséges szűnni alig akaró tapsvihar követ. Megjelenik a szinen az intrikus Tádé is (Mitter Lajos) egy gazdag tökfilkó, aki szintén szerelmes lesz Izabellába. Neki is jut ének- és táncszám a szerzők jóvoltából s amíg a szinen van, sokszor alig hallani szavát a közönség hahotáitól. Elég egy groteszk mozdulata, hogy meg legyen a siker. Sőt hogy kupié se maradjon el a operettből, Teri, Tádé, Péter eldalolják és eltáncolják a boletta-nótát — természetesen nagy ováció kíséretében. A második felvonás Tukits parkjában játszik. Megtudjuk, hogy a gyáros is szerelmes fogadott leányába, de ez hallani sem akar róla, mert már Bányayt szereli. Megvan a bonyodalom! Kitűnő alkalom a zeneszerzőnek édesbús melódiájú nóták megteremtésére. Fel is csendül Izabella ajkán a bájos „Fehérrózsa-dal", amelyet a publikum többször megismételtet, annyira szép! Nem is tudjuk, ezt e, vagy a II. felvonás fináléját, a „Lesz még új tavasz" c. szivbemarkoló irredenta dalt avagy a III. felvonásbeli tréfás Csiga-biga-nótát tartsuk-e az operett slágerének? Már a II. felvonás végén megjelenik Mária (Jóba Ilonka), a „deKézimunkacikkek, harisnyák legolcsóbbak BflLOG-nál