ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-12-02 / 134. szám

gazdák állatértékesítési bajai. A mezőgazdák állatértékesítési bajai és a devizapolitika gazdaelle­nes jellege miatti panaszok jegyé­ben folyt le Győrött a Felsődunán­túli Gazdakamara 18. közgyűlése Holitscher Károly orsz. gyül. kép viselő elnöklete alatt, aki nagyha tású székfoglalójában objektiv ké pét rajzolta a gazdabajoknak, de megjelölte a kivezető ösvényeket is Nyugati szomszédainknak állataink elől való akadékoskodó és rideg el zárkózása egységes tömbbé forrasztja össze az agrártársadalmat, mely a legerélyesebb kontinges — export ­import elvek keresztülvitelében egy emberként áll a kormány mögött A mezőgazdaság, mely fizette a ha­talmas ipari védvámok nyomasztó terheit, nem viselheti tovább a de­vizapolitika révén a reá háramló 25%-os újabb terhet is. Helyes a a pengő tartása — de ennek érde kében ne tegyék tönkre a mezőgaz dasági termést! A Nemzeti Bank mellett ]működjék egy agrár deviza tanács is úgy, mint az ipar és a gyárak részéről. Az egyoldalúság és az öncélúság kiküszöbölendő. Élénk helyeslés közben sorolja elő Ho litschei Károly a föld népének gaz­daságpolitikai sérelmeit, követelé­seit a pénzügyi politika, a kamat — és adóterhek aránytalanságai, az ér­tékesítési végkiárusítás, a termelési szervezetlenség és a gazdaszéthúzás terén. A külföldi tartozások kielégítése nem történhetik a mi termelésünk feláldozásával. Első a a munka, az élet, a termelés, a többi ennek csak eszköze. Ne a hatalmi politika irá­nyítsa a gazdasági életet, hanem fordítva: a közgazdaság gyakorlati szakembereinek józan esze alá kell rendelni a politika végzetes takti­kázását — amig még nem késő ! A tőke önmaga ellen tör, amikor igazi hivatásának betöltését egyéb célok­nak eszközéül adja. A termelés, de főleg a kisgazdák termelésének körzetek szerinti meg­szervezése a kamara legsürgősebb feladata, mert értékesíteni csak egy­öntetű standard-árut lehet. A tejérté kesítés a vidéken ugyanolyan elvek szerint szabályoztassék, mint a fő­városban és a főváros körüli maga­sabb tejárakból a félreeső vidékek kistermelőinek tejár nh ója emel­tessék. A vagyonváltság és reform föl­dek lehetetlen terheinek rendezé­sére a kamara sürgős országos mozgalmat indítson. Erélyesen visszautasítja a kamara­ellenes tájékozatlan támadásokat. Rossz szolgálatot tesznek az egyse ges gazdatábor megbontói. A ka­marai reform során meg lehet ol dani azt, hogy a Gazdakamara me-" gyei, járási és falusi szervei az év­tizedes gazdasági egyesületekkel összeforrasztva dolgozzanak s hogy ezt a kamara pénzügyileg alátá­massza. De saját pénzügyi nehéz­ségeiket a kamarák is csak 2—3 év alatt tudják kiküszöbölni. Dr. Ormándy János igazgató széles vonalakban vázolta, a ka­mara 1932. évi munkaprogrammját és indokolta a takarékosság jegyé­ben özszeállítotí kamarai költség­vetést. A gazdasági életnek 5 égetően fontos megoldandó problémája van. Az értékesítés keevezőbbé tételét a külkereskedelmi szerződéseknek a mezőgazdasági érdekek szerint való megkötése biztosíthatja. A túlzott vámok, prémiumok, forgalmi korlá­tozások megszüntetése elengedhe­tetlen. A külkereskedelmi szerző­dések megkötésébe és megváltozta­tásába agrár érdekképviseletek is bevonandók. — Exportpiac kutató mezőgazdasági szakembereket kell nevelni. A devizaclearing mellett árucsereclearing vezetendő be. A hülkereskedelmi forgalomban a köl­csönösség elve alapján csak azon országokkal szerződjön, amelyek a mi exportunknak biztos piacai és amelyekből a mi importszükségle­tünk fedezhető. Nagy gazdasági egy­ségek létesítésére kell a helyzetnek megérnie és az első lépés itt az ausztriával való kooperáció. — Az adózás terén, a foglalkozási ágak között az arányosság és az admi­nisztrálásban az egyszerűség viendő keresztül. A hitelkérdés terén hosz­szúlejáratú, alacsony -kamatú és üzem-hitel megteremtése mellőzhe­tetlen. Az iparcikkek olcsóbbá té­telére is csak nagyobb gazdasági egységek keretében és a kartelltör­vény érvényesítése révén érhető el. A termelés átszervezése terén az ország fogyasztóképességéhez és kiviteli lehetőségeinkhez a külföldi versenyhez való igazodás szabják meg a kamara jövőbeli tevékeny­ségét. Szávozd Richárd beszámol a bér­beadók és bérlők közötti perma­nens egyezkedési tárgyalások bíz­tató eredményeiről. 50 holdon aluli kisbérletek tűrhetetlen feltételeinek erős mérsékelésére komoly remény­ség van, a közép és nagy béri etek pénzbérének és pénzben í'ixirozott gabonabérének méltányos rendezése is várható. A pengő vásárló ereje az agrártermékek érvényesítésénél 100 °/o-al emelkedett, míg a szük­ségleti és üzemi cikkek vásárlásá­nál 25-30 %-kal esett. Jókai-Ihász Miklós a pénzügy­igazgatás adóbehajtási módozatok a kársújtott és Ínséges vidékeken való emberségesebb, enyhébb al­kalmazását sürgette. Marosy József az egyenlő adóztatss erélyesebb s a rejlett jövedelmek erőteljesebb te­herviselését követelte. Dr. Mohácsy Lajos kifejti, hogy az alföldi szalma fuvardíja Békéscsabától—Győrig q­ként 1'80 P, ami a szükséglet fe­lesleges kiegyenlítődését megbénítja. Ruip Jenő, Lits Ferenc a kamarák úttörő munkával megvannak elé­gedve, de nincsenek megelégedve a rajtuk kivül áll okokból elért ke­vesebb eredményekkel. Miksó Mi­hály, Erényi Károly kanonok a vi­déki tejmizériák, a 3—10 filléres kisgazdatejárak kiküszöbölését kö­veteli. Gláser Géza a cukorrépa árrevízió javaslatát fejti ki. Megdöb­bentő adatait sorolja fel a főváros­ban eladásra kerülő állathús 30 féle költségének, ami miatt a 20—30 fil­léres termelőti árból a fogyasztóhoz 3—5-szörös árban jut a hús. Az ér­tékesítés bajainak kiküszöbölése nemzetközi agrárblokk megteremtése nélkül hiú ábránd. Az állatpiac sze­rinti piacszabályozó bizottság állít­tassék fel. Kirchknopf Mihály a házhelyek és vagyonváltság földek részletei visszásságainak orvoslását kéri. Németh Boldizsár, Mészáros István felsőházi tag a munkásság nevében mondanak köszönetet a kamara szociális egyeztetői közre­működéséért s javasolják, hogy a jan. 1-i télvízi cselédköltözködés humánussá?;ból április 1-ére té­tessék. A közgyűlés a tisztújítás során el­nökké Szontágh Jenő javaslatára gróf Khuen-Héderváry Károlyt, al­elnökké dr. Szauter Ferenc polgár­mestert, Holitscher Károly orsz gyül. képviselőt, szentmártoni Radó Lajos felsőházi tagot, sokorópátkai Szabó István v. kisgazdaminisztert választotta meg. Az igazgatótanács, állandó szakbizottságok, kültagok újraválasztására vonatkozó javasla­tokat Milte Géza h. igazgató ter­jesztette elő. Végül a munkásszoci­ális és gyümölcskulturális, export­fejlesztési indítványokat fogadta el a közgyűlés. Holitscher Károly orsz. gyül. kép­viselő elnök a jobb jövőbe vetett rendíthe! étlen hittel szólította fel gazdatársait a kitartásra és az összefogásra. A kamarai tagok 85 %-a vett részt a nagyérdekű győri gazdanagygyűlésen. .Hfill* ii lumpi MMiyipiwwh^^ H S R üE Hd« Éjjeli szolgálatot nov. 28-től dec. 4~ig Takács Estván „Fekete Sas"-hoz cím­zett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. Dr. Szívós Donát lelkigyakor­latos szentbeszédei. A Tanult Férfiak Mária Kongregációja és a Bencés Diákok Szövetsége f. hó 5­én (szombaton), 6-án (vasárnap) és 7-én (hétfőn), minden egyes napon délután 5 órakor hölgyek és este 7 órakor férfiak számára a bencés gimnázium dísztermében lelkigya­korlatos szentbeszédeket tart, melyre az összes kongreganistákat, az ösz­szes volt bencés tanítványokat és minden hívőt szeretettel meghív a Vezetőség. A szentbeszédeket dr. Szívós Donát budapesti bencés reál­gimnáziumi tanár fogja mondani, aki a szentbeszédek előtt és után szivesen rendelkezésére áll minden hozzá bizalommal forduló léleknek­December 8-án (kedden), Szeplőte­len Fogantatás ünnnepén reggel 8 órakor lesz a Szent Ferencrendiek templomában a közös szentáldozás. Miniszteri elismerés a vár­megye költségvetéséről. Komá­rom—Esztergom vármegye költség­vetését a belügyminiszter a kebel­béli bizottsággal, valamint a 6-os bizottság jelenlétében átvizsgálta. Elismerőleg állapították meg, hogy a vármegye pénzügyi gazdálkodása mintaszerű és az ország vármegyéi között a legjobb. Az óvodások karácsonya. Min den nap közelebb visz a szeretet ünnepéhez, a karácsonyhoz. Min­den gyermek, így a kis óvodások is sóvárogva gondolnak a kis Jézus eljövetelére és várják, mit hoz majd nekik. Sajnos, a mai nyomorúságos időben legtöbb gyermek hiába vár, mert most a kis Jézus is igen-igen szegény ! Hogy minél több szegény kis óvodás — kik igazán rászorul­nak a mostani Ínséges időben a kis Jézus szeretetére — örülhessen a kis Jézusnak, az Eszlergomi Társu­lati kisdedovó szokásához hiven az idén is karácsonyfa ünnepélyt ren­dez, miért is kéri a szerető szivek emberbaráti adományát. A jótékony, szives adományokát Marosi Jó­zsefné hölgybizotsági elnökhöz, vagy az Esztergomi Kisdedóvó Társulat óvodájába (Bottyán János utca 7.) kérjük. Fegyelmi Ítéletek. Az Antóny­üggyel kapcsolatosan több városi főtisztviselővel szemben is elrendel­tetett a fegyelmi vizsgálat. Az egye­sített vármegye fegyelmi bizottsága dr. Brenner Antal főjegyzőt, dr. Sántha József közig, tanácsnokot, László István p. ü. tanácsnokot és Prommer Ferenc főszámvevőt kü­lönféle szabálytalanságokért rossza • lásra ítélte, amely Ítéletben az ér­dekeltek megnyugodtak. Az esztergomi szeszfőző szö­vetkezet ülése. Az Esztergomi Központi Szeszfőző Szövetkezet nov. 30-án, hétfőn este tartotta igazgató­sági ülését. Mátéffy Viktor prépost­plébános, elnök bejelentette, hogy a földmivelésügyi minisztériumtól megérkezett a 14.000 pengős tízéves visszafizetésre adott kölcsön, és be­számolt annak felhasználásáról. Az igazgatóság hálás köszönettel és elismeréssel vette tudomásul ezt a bejelentést. Elhatározta a pálinka­főzés megindítását, amely eddig részint takarékossági okok miatt, részint a minisztérium által előírt átalakítások elvégzése miatt késett. A szövetkezet főzőjében bér- és részfőzést is lehet végezni, amire a termelők figyelmét ezúton is fel­hívja a vezetőség. Az igazgatóság megbízásából az üzemet Tóth Já­nos igazgatósági tag vezeti Pifkó János igazgatósági tag segítségével. A tokodi robbanás harmadik áldozata. Mint már megírtuk, a sashegyi bányában történt robba­nás következtében két ember meg­halt. Most vettük a hirt, hogy a dorogi bányakórházban kiszenvedett Tilímann Ferenc is s igy a robba­násnak ez a harmadik áldozata. Munkásbiztositási elvi határo­zat a gyermekágyi segély ügyé­ben. Terhességi, gyermekágyi és ! szoptatási segélyekhez való igény­jogosultság elnyeréséhez az 1927. évi 21. tc. értelmében a beteg­segélyző-intézetí tagnak azt kell igazolnia, hogy a szülés „előrelátható időpontját" megelőző egy esztendőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom