ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-25 / 131. szám

RGOM |MMIJW»V%M Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. A parlament Irta: Dr. KORNIS GYULA v. államtitkár, orsz. gyül. képviselő. Túlontúl ismeretesek azok az ér­vek, amelyekkel a mai parlamentek nagy részét világszerte támadják. Ezek közül legfőbb az, hogy a leg­több parlament letért arról az út­ról, amelyen az angol klasszikus parlamenti élet megindult. Eltért at­tól a céltól, hogy a közügyek nyil­vános megvitatása által kormányoz­zák. Ennek előfeltétele az volna, bogy ésszerű érvek hatása alatt mindkét párt, kormány és ellenzék megváltoztassa véleményét, illetőleg a kölcsönös meggyőzés lehetősége fennálljon. Már most a modern ál­lamteoretikusok jórésze tagadja ezt a lehetőséget, mert azt mondja, hogy a mai parlamentekben nem komolyan vitatkozó embercsoportok állanak egymással szemben, hanem pártok, azaz szociális, vagy gazda­sági irányban elfogult hatalmi cso­portok néznek farkasszemet, ame­lyeket az ő uralmi érdekcéljaik, il­letőleg az ő hatalmi sanszaik kor­kormányoznak. Én nem merem fel­tételezni a magyar parlament egyet­len pártjáról és tagjáról sem azt, hogy méltán érhetné ez a vád, kü­lönösen most, amikor hazánknak, sőt az egész világnak ebben a sú­lyos helyzetében, annyira a nem­zeti egység gondolatának kell ben­nünket áthatni. Én tehát teljes jó­hiszeműséggel a kölcsönös meg­győzés lehetőségében, úgy érzem magam, mint valami matematikus, aki számokkal, síkokkal, vonalak­kal operál, amikor ezt a világválsá­got, illetőleg ennek ránk vonatkozó következményeit és kritikáját tár­gyalom. Nagyon jól tudom, hogy a poli­tika nem matematika, hanem na­gyon is át és át van szőve eszmé­nyekkel, elfogultságokkal, messze történetileg visszanyúló tárgyi és személyi balitéletekkel azonban mégis és mo«t talán leginkább arra van szükségünk, hogy bizonyos hideg távolságban megfelelő hűvös distan­ciában nézzük a közügyeket, sohasem feledkezve meg arról, hogy minden párt csak egy halandó pars, mint a neve is mondja, a halhatatlan nem­zet totumával szemben. Ha mi most nem tudunk felemel­kedni egy magasabb álláspontra, akkor méltán vádolhatnak majd bennünket azzal, hogy megcsökkent bennünk ennek az ezeresztendős nemzetnek történeti misszió tudata, egyszersmind felelősségérzése is. A világháború végén elvesztettük fe­jünket, egymásnak rohantunk, ma­rakodtunk, köröskörül pedig ellen­állás nélkül osont be az ellenség határainkon és kardcsapás nélkül növelte ki azokat a határokat, ame­lyeket később a trianoni szerződés­ben megállapítottak. Most ugyanez a helyzet ebben a második világháborúban, mert most világháború van, csakhogy gazda­dasági jelleggel. Megint nem tudunk kitartani. Azt szokták mondani, hogy a háború a politika folytatása, most megfordítom: a politika a háború folytatása. Iszonyú küzdelemben ál­lanak egymással világszerte a nem­zetek, most ugyan nem puskával, ágyúval, de gazdasági eszközökkel a megélhetésért. Egyik a másiknak, bár van pénze, még uzsorakamatra sem ad kölcsönt, egyik a másiknak aranyát iparkodik elszívni, egyik a másikon — akármennyi pénzügyi világkonferenciát tartanak is — nem igen akar segíteni, mert ennek a gazdasági világháborúnak hátteré­ben még mindig ott húzódik meg a békeszerződéseket diktáló politiká­nak szelleme, majdnem azt mond­hatnám, tizenhárom esztendő után is a kilometritisnek nevezett nem zetközi betegség patoh giája. Mi pe­dig mit teszünk? Eme gazdasági földi dúlás közepette kezdünk poli­tikai historikusok lenni, folyton csak a multat vizsgáljuk, ahelyett, hogy minden erőnket arra koncent­rálnánk, hogy vájjon mit tegyünk ebben a súlyos helyzetben, hogyan formáljuk a jövőt, milyen új mód­szerekkel, milyen új szellemben iparkodjunk a válságot legyőzni. Ügy­látszik, mi még mindig a roham nemzete vagyunk, mindig a huszá­ros nekivágás és nem a lassú, hosz­szú pozició-harc kitartó hivei. Az egész nemzeti élet úgy látszik, mint tizenhárom évvel ezelőtt, hirtelen megtorpant, lelki szempont­ból mintegy nyirkossá vált hiper­kritikába esünk, s kezdünk mindenre nyepozvolimot kiáltani, ahelyett, hogy afelett törnénk a fejünket hogy mikép formáljuk a jövendőt, hogy tudjunk kilábolni ebből a sú­lyos sorsdöntő helyzetből. Úgy érzem, a magyar parlament­nek ez is egyik feladata és pedig fontos feladata, hogy kitartásra su­galmazza a nemzetet, a szenvedé­sek ideig való eltűrésére szuggerál­jon, fejlógatás helyett belé bátorsá­got öntsön, felrázza az ő történeti hivatásának tudatára, amellyel az összes következő magyar történeti nemzedékeknek tartozunk! Azután a diagnózis után, amely a 33-as Országos Bizottság által ki­küldött hatos albizottság jelentésé­llll HIHIHI * Komoly pedagógiai és etikai érték-e az esperanto nyelv­mozgalom ? Nagyon unalmas cím ez bizony! Matuskáék rémhistóriái elevenebb feliratokkal rohantak neki érdeklő­désünknek. A „Pénz" betegágya körül álló embereket nem érdekli az, hogy az „esperanto" be­szélhető nyelv, melyet egy tudós és emberiségszerető orvos írt recep­tül a béke egészséges állapotára vágyó emberiségnek! Pedig ez az okosan kieszelt, min­denki által gyorsan megtanulható nyelv már a világ 80 államában ismeretes! De miért van rá szük­ség, miért törte a fejét a szeren­csés kitaláló? Kotta, a hangjegyek a zenét örök­kévalóvá, egységessé tették úgy, hogy az Pesten vagy Honoluluban egyaránt lejátszható. Hasonlóan az esperanto is azt akarja, hogy a nyelv egység legyen, hogy mindenki is­merjen egy nyelvet az anyanyelvén kívül, melyet embertársainak, a népek, a nemzetek lelkiéletének, műveltségének, politikai, gazdasági életének, irodalmának, művészeté­nek megismerésére és arra is fel­használhat, hogy idegenajkú embe­rekkel írásbelileg, vagy szóbelileg alkalomadtán érintkezhet! Jól érthetők és kiejthetők-e en­nek a nyelvnek a hangzói? Ezt kipróbálandó a kíváncsiak 27 espe­rantóul nem tudó gépíró kisasszony­nak esperanto szöveget diktáltak. Percenkint 69 szótagot írt az első, 57-et a második, 53-at a harmadik — hibátlanul. Kellemes, vagy kellemetlen-e a fülnek az esperanto beszéd? Kál­mán Imre, a melódiák nagy terem­tője mondta egy intervju alkalmá­val, hogy „dallamos és szépen hangzó nyelv valószínűleg azért, mert az élőnyelvekből a legszebb szavak választattak ki." A külföldi kis és nagy államok kulturcentrumaiban: Angliában: Lon­don, Oxford. — Ausztriában: Bécs, Salzburg. — Németországban: Ber­lin, Drezda, Magdeburg, Nürnberg, Chemnitz. — Olaszországban: Róma, Aosta, Brescia, Nápoly, Piacenza, Póla, Trieste, Milano, Velence, Pádua. — Franciaországban: Paris, Bou­logne, Caunes, Dijon, Nizza, Alger. — Lengyelországban: Biaíystock, Lublin, Warsó, Kattowic, Lodz. — Svájcban: Bern, Zürich. — Svéd­országban: Stockholm, Arvik, Ki­rune. — Hollandiában: Arnhem, Hága. — Észtországban s valamennyi északi államban pedagógiai értéket látnak benne s a tanfolyamok ál­landóak. Mindezek után feltűnik Japán, mint a legbuzgóbbak egyike. A tanfolyamok hónapról-hónapra szaporítják az esperantóul tudók im­már többmilliónyi számát. A nyelv­mozgalom központja: Hága. Pierre Bővet genfi egyetemi tanár, Odo Bujvid krakói egyetemi tanár, Th. Cart a párisi esperanto akadémia tanára, W. E. Collinston Liverpool egyetemének filológiai tanára, Kari von Frenckel Finnország Drezdá­ban állomásozó konzula, Jam Jans­son a stockholmi egyetem rektora és még más szellemi kiválóságok a mozgalom önzetlen idealistái. Az esperantónak már önálló saj­tója van. A különféle országokban esperanto nyelven megjelenő újsá­gok száma: 180. Japánban egyma­gában 18 jelenik meg! Budapesten is létezik a „Hungara Heraldo" („Magyar Hírnök.") Az esperanto lapok politikamentesek s többnyire tudományos szaklapok. Azt, hogy az esperanto nem élő­nyelv, de az élők nyelve, igazolják évenkint Európa más és városában 1—2 heti idő időtartamra alakult esperanto kongresszusok, melyeken a japán, a török, a német, a bol­gár s mindenki jól megérti egy­mást. A kongresszus méreteire jel­lemző, hogy például 1930-ban Ox­fordban 1200-on felül volt a kül­földiek száma. Részükre esperanto bank, postahivatal volt felállítva, a mozik s színházak esperanto elő­adást rendeztek. Budapesten két évvel ezelőtt volt kongresszus szin­tén több mint ezer külföldivel A városligeti „Nyári Szinkör"-ben es­perantóul előadott színdarab, mely­ben a szereplők is, meg a hallgató­ság is sokféle nemzetiségű volt, mindenkit meggyőző sikert aratott magának a nyelvnek, s műkedvelő színészeknek, élvezetet nyújtott a közönségnek. A Szent Imre év alkalmával is jártak Budapesten mintegy 2Ö0-an 16 állam képviseletében katholikus esperantisták. Ünnepélyesen meg­nyitott ülésükön a Bíboros Herceg­prímás Úr Őeminenciája is meg­jelent. Az idei krakói kongresszuson a világ esperantóul beszélő orvosai is képviseltették magukat 54 képvi­Télikabátok: gvjermek 9*80, női vag\j férfi 29 P-től Balognál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom