ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-20 / 129. szám

ESZT RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. 191! Néhány hónappal ezelőtt 33 úr vette kezébe az ország sorsának irányítását. A 33-as bizottság fogalommá vált. Működése esemény a történelem számára. Az ország lakossága számára fájó valóság, mert minden rendelete operáció volt. — Földbirtokos, tisztviselő, iparos, kereskedő, falusi ember, munkás, a társadalomnak minden rétege keservesen megérezte az operáló kés vágásait. Fizetésleszállítás, adóemelés, segélymegvonás, szigorúbbnál-szigorúbb intézkedések boszorkányos gyorsasággal követték egymást. A nemzet többsége tiszteletreméltó áldozatkészséggel fogadta a 33-as bizottság működését. Félretette a sérelmeket. Nem tiltakozott a bizottság összeállítása ellen. Tudomásul vette, hogy a kis- és középbirtokos társadalom, a tisztviselő, kereskedő és iparos osztály érdekeinek képviselői hiányoznak az ország sorsának szinte diktatórikus irányításával felhatalmozott bizottságból. Nem tiltakozott, mert hitte, hogy a bekerült harminchármak az ország egyetemes érdekeit tartják szem előtt működésükben. Nem így történt. Mindenki, aki figyelemmel kisérte a bizottság munkáját, megállapíthatta, hogy intézkedéseik akkor, amikor egyre újabb és újabb megterheléseket jelentett a társadalom legszélesebb rétegeire, gondosan figyelembe vették a nagytőke érdekeit. — Gondoljunk csak a külföldre „mentett" vagyonokra. Milyen kesztyűs kézzel kezelte ezt a kérdést Teleszky János és 33-asXtársasága. Alig akadt közöttük valaki, aki keményebb hangot mert volna megütni ezzel a hazaárulásnak is könnyen minősíthető vagyonmentéssel szemben. A 33-as bizottság gondolkozásmódját és érzelmi elhajlásait bizonyos tőkeérdekeltségek :felé megmegérteti velünk az alábbi kis statisztika. Eszerint a 33 bizottsági tag közül 22 igazgatósági tagja valamelyik nagyvállalatnak, illetőleg bankérdekeltségnek. Többen közülök nem is egynek. Névszerint: Kállay Tibor 10, Papp Géza báró 22, Teleszky János 9, Temesváry Imre 3, Biró Pál 7: Chorin Ferenc 28, Csizmadia András 6, Egry Aurél 5, Hoyos Miksa gróf 12, Kozma Jenő 1, Lakatos Gyula 7, Nagy Emil 3, Perényi Zsigmond báró 8, Pesthy Pál 3, Popovics Sándor 4, Rubinek István 1, Schandl Károly 11, Somsich László gróf 3, Szterényi József báró 8, Ugrón Gábor 16, Vészi József 10, Weiss Fülöz 26 vállalatnak az igazgatósági tagja. A nemzet sorsát intéző bizottság 33 tagja közül csak Eszterházy Móric gróf, Juhász Andor, "1 Z Marschall Ferenc, Őrffy Imre, Pallavicini György gróf, Rassay Károly, Sigray Antal gróf, Tomcsányi Vilmos, Turi Béla és Wolff Károly, tehát tizen vannak olyanok, akik bankoknál, vagy nagy ipari vállalatoknál nincsenek érdekelve. Közülök öten nagybirtokosok ugyan, de a mezőgazdaság mai helyzetében őket is nyugodtan a szegény emberek közé lehet sorozni. Huszonkét ember 191 igazgatósági tagot képvisel. Hogy ez tiszteletdíjak nyelvén mit jelent, könnyű elgondolni. Ez a 22 ember feltétlen többséget jelent a bizottságban. Az történik, amit ők akarnak. Hiába szólalnak fel intézkedéseik ellen a kisebbségben helyet foglaló kereszténypárti bizottsági tagok. Felszólalásaiknak még az a hatása sem lesz meg, hogy a közönség látja jószándékukat. Nem láthatja, mert hiszen a bizottság tanácskozásai zártak. Szűkszavú hivatalos közlemények jutnak a nyilvánosság elé. A kereszténypárt kiküldöttjei kénytelenek magukra vállalni az igazgatósági tagokból összeverődött többség intézkedései nyomán fakadt elkeseredést és gyűlöletet anélkül, hogy eredményt érnének el. Van-e ilyenformán értelme annak, hogy a bizottság munkájában résztvegyenek és vállalják annak intézkedéseiért a felelősséget? (k — f) Általánosságban és részleteiben is elfogadták az 1932. évi városi költségvetést. Munkában az elnöki csengő! — Távbeszédek az állandó zajban. — Hányféle klikk van? Esztergom szab. kir. megyei város kedden d. u. 4 órakor folytatta szombaton megkezdett, de be nem fejezett közgyűlését, amelynek főtárgya Esztergom város háztartási alapjának 1932, évi költségelőirányzata volt. A közgyűlésen Glatz Gyula h. polgármester elnökölt. A képviselői asztalok ülőhelyei telve voltak s a „karzat" is zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Több városi képviselő először általánosságban szólt a költségvetéshez s miután ezt részletes tárgyalásra is alkalmasnak tartották, egy órai szópocsékolás után át is tért a képviselőtestület a részletes tárgyalásra, amelynek során azután csaknem teljes két órán keresztül a legválogatottabb ötleteket vetették fel anélkül, hogy csak egyet is megérleltek volna a megvalósításig. A vége az lett, hogy részleteiben is elfogadták a költségvetést csaknem teljesen változatlanul. Olyan nagy volt a képviselőtestület jelenvolt tagjainak kitartása, hogy a költségvetés részletes elfogadása után még vagy 50 számból álló tárgysorozatot is letárgyaltak. Itt sem takarékoskodtak a szavakkal, de esti 8 órakor már mindenki beleunt a beszédbe és hallgatásba egyaránt. Utána teljes békességgel oszlottak szét a város atyái. Ezzel tudósításunkat be is fejezhetnők, mert lényegében mindent elmondottunk, ami történt. Részletes tudósításunk a következő : A költségvetés általános vitája. A költségvetés általános vitáját dr. Zwillinger Ferenc nyitotta meg. Beszélt a titokzatos fél százalékos jutalékról, amelyet a Közüzemi Rt. bérbeadásáért valaki kapott. Hogy ki, nem tudhattuk meg. A bérbeadásról szóló elszámolás annakidején a közgyűlés elé kerül, jelentették ki az elnöki asztaltól. Ebben aztán a szónok is, a hallgatóság is megnyugodott. Majd a földmíves és az iparos polgárság közismert súlyos helyzetét ecsetelte dr. Zwillinger. Kifogásolta hogy egyes városi munkákat állandóan egyugyanaz a cég kap meg. Árlejtés útján kell ezt odaítélni... — Úgy is van az mindég! — szóltak megint az elnöki asztaltól. A legolcsóbb ajánlattevő kapja a munkát. — A városi földeket is bérbe kell adni — folytatta tovább az általános vita főszónoka. Elvész a bérlet az intenzív városi gazdálkodás folytán s megrövidül a földmíves polgárság. Majd rátekint a szónok a példás türelemmel figyelő h. polgármesterre és kijelenti, hogy nem látja a városi autonómiát úgy megvédelmezve, ahogy kellene. Ünnepélyes hangon szólítja fel a h. polgármestert, hogy szakítson a klikkekkel . .. — De hát kik azok, nevezze meg már őket — mondja v. SzívósWaldvogel. — Úgy éltem, mondja Zwillinger — hogy se a megyei klikkel, se a Mátéffy-klikkel ne tartson . . . — Se az ellenzékkel! — hangzik fel egyszerre több oldalról is hatalmas derültség közben .. . — Se a Zwillinger-klikkel — mondják még tovább . .. — Én csak egyedül vagyok — mondja Zwillinger. — Legfeljebb ha Waldvogel tábornok úr csatlakoznék hozzám, nem lennék egyedül! A szónok ezután a vízórák ügyéről, majd a költségvetés azon alaki hibájáról szól, hogy az nem elég kimerítő. V. Szívós-Waldvogel József azzal a kijelentéssel, hogy ez nem általános vita s ennek így sohse lesz vége, — elhagyja a termet. Jóval később tér vissza. Zwillinger folytatja. A város házi gazdálkodása felesleges. A gazdatisztnek fel kell egy évi hatállyal mondani. Jó ide botos ispán is. A költségvetést egyébként általánosságban elfogadja. Utána Gere János szólal fel, de szavai elvesznek az általános beszélgetés folytán támadt zúgásban. Az elnök hasztalan csenget. Gere a szentgyörgymezői hegymesteri állásról vitázik. Dr. Scheiber Győző szintén általánosságban óhajt szólni a költségvetéshez. Dr. Huszár Aladár főispánnak a város szanálásáról az „Esztergom" vasárnapi számában megjelent cikke őt nem győzte meg. A költségvetési végösszeg még mindig háromszorosa a békebelinek. Kifogásolja a nyugdíjakat, a megyei hozzájárulást, a kaszárnyajavítást, a rendőrségi épület bérét, a kórház kezelését... Hosszúra nyúlt beszéde alatt egyre hangosabban társalognak a képviselők. Úgyszólván senki nem hallgat oda. A h. polgármester, aki minden szónokra kitartóan figyel, egyre sűrűbben rázza a csengőt, de a csend csak késik. Végre Scheiber dr. azzal a kijelentéssel, hogy a város házi gazdálkodása második Közüzemi lesz, befejezi beszédét. Újra Zwillinger: írjon fel a város a tanács visszaállítása iránt. Rettenetes felelőssége van így a polgármesternek. Glatz h. polgármester kijelenti, gvjermek 9

a

80, nöi vagvj férfi 29 P-től Balognál-