ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-18 / 128. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. it tegyünk ezután? Irta: Kálmán István országgyűlési képviselő. A népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése — bármilyen sötét képét is adta csonka hazánk szomorú gazdasági helyzetének — mégsem keltett nagyobb feltűnést a közvéleményben. Ennek az a magyarázata, hogy egyrészt mindazok a jelenségek, amelyeket a pénzügyi bizottság megállapított, már közismertek voltak és legfeljebb a pontos számszerűségben kapott újat a közönség, másrészt maga a pénzügyi bizottság is elismerte, hogy az ország mai súlyos gazdasági helyzete és költségvetésének szomorú mérlege a világgazdasági helyzet adottságában leli magyarázatát. Gazdaságilag, de különösen politikailag lehet kritikát gyakorolni és az elmúlt kormányzati rezsim gazdálkodását bírálat tárgyává tenni. Sőt egyenesen kivánatos is az, és pedig elsősorban azoknak az érdekében, akik annak a kormánynak tagjai voltak. Csak az a fő, hogy ez a kritika komoly, tárgyilagos és mindenek felett szakszerű legyen. Mert ha a kritikus tényleg ilyen szemszögletből foglalkozik az elmúlt kormányzati rendszer bírálatával, akkor lehetetlen, hogy arra a megállapításra ne jusson: azokban az időkben olyan bel- és külpolitikai viszonyok között, mint amilyenek akkor uralkodtak, a Bethlen-kormány helyett más is nehezen boldogult volna. Most utólag lehetnek véleményeltérések afölött, hogy helyes volt-e éppen azokat a beruházásokat eszközölni, amelyek megtörténtek. Lehet studírozni afölött, hogy pl. az egyetemi alkotások helyett nem lett volna-e célszerűbb esetleg gabonatárházakat építeni a vasúti gócpontokon. De azt, hogy a világjelszóvá lett többtermelés szomorú következményeit senki sem tudhatta előre csak úgy, mint pl. a fontsterling lezuhanását, bizonyára senki sem fogja elvitatni. Az abnormitások korszakát éljük. A ma élő generáció úgy szédült át a lovasküldönc-korból a telefon és rádió korszakába, mint ahogy a fedezéknélküli csatárharcokkal kezdődő világháborút a tankok, repülőgépek és gázfejlesztő bombák technikai tudománya fejezte be. Amilyen előre soha nem láthatott méreteket öltött a világháború, éppen olyan szédületes arányokat öltött a gazdasági válság is. Győzők és legyőzöttek, fehérek és sárgák, termelők és fogyasztók egyaránt belekerültek a gazdasági világválság hullámaiba, amelynek sodra már mind az öt világrészt végigmosta. Ajánlatos volna azonban most már a kritika helyett talán a cselekvés terére lépni. Anélkül, hogy a kritika joga ezzel elévülne, talán mégis célravezetőbb volna azzal az energiával, amit a „hogyan kellett volná"-ra pazarolnak, inkább azzal foglalkozni, hogy „mit tegyünk ezután ? A népszövetségi bizottság a moratórium eszméjét veti fel. Nem rossz. Sőt hitelezőnek és adósnak, államnak és magánosnak egyaránt érdeke is az. De ez csak enyhítés, levegőhöz való juttatás, semmi más. Régi és aranyigaz közmondás, hogy aki időt nyer, az életet nyer, de a magyar mezőgazdaságra ez a mai viszonyok között nem alkalmazható. A világgazdasági helyzet ugyanis azt mutatja, hogy csak gabonatermeléssel boldogulni nem tudunk, annak hozadéka nem elégséges a kamatokra sem. A tisztán csak moratóriumból álló segítség önmagában nem elégséges. Pedig a segítés sürgősen kell. Pénzre, tőkére van tzüksége a magyar mezőgazdaságnak, hogy invesztálni tudjon, hogy gazdálkodásunkat berendezhessük úgy, ahogy azt a külföldi piac, a világverseny igényei tőlünk megkívánják. Erre is van mód. Még pedig nagyon egyszerű. Például, — hogy csak egyet említsek — ha a nagyhatalmak — elsősorban az aranyhegyen álló Franciaország — csakugyan segíteni akarna rajtunk, ak|kor vegyék meg tiz esztendei gaj bonatermésünket, állatexportun\kat. Fizessék ki annak ötven szá! zalékát előre és az összeget tíz esztendőn át vonják le a vételárból. Ez komoly segítség volna. És meg is lehet csinálni! A vezércikk szűkre szabott kerete nem engedi meg, hogy itt a gabonamonopólium ésszerűségével részletesen foglalkozzam. Egy más alkalommal arra is sor kerül. Itt csak annyit említek meg, hogy a segítésnek ilyen módja nemcsak gabonaexportunkat biztosítaná, nemcsak a minőségtermelést fokozná, hanem lehetővé tenné a gabona belföldi árának rendelet útján való szabályozását és a magángazdaságot olyan helyzetbe hozná, hogy a termelés lépést tarthatna a kereslettel. Esztergom képviselőtestülete megszavazta a polgármester és főjegyző reprezentációs díjazását és a fizetési pótlékot. Üdvözlet Borah szenátornak a trianoni határszélről. Esztergom szab. kir. megyei város képviselőtestülete f. hó 14-én, szombaton délután 4 órai kezdettel rendes közgyűlést tartott a képviselőtestületi tagok élénk érdeklődése mellett. A karzat is zsúfolásig megtelt ezen alkalomra, amikorra a költségvetés tárgyalásán kívül több érdekes ügy is volt napirendre tűzve. Elsőül az elnöklő Glatz Gyula h. polgármester javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a trianoni határszélre jutott Esztergom üdvözletet küld Amerikába Borah szenátornak, a revízió törhetethen harcosának. Napirend előtt dr. Zwillinger Ferenc egy órás felszólalásban terjesztette elő interpellációit. Dr. Zwillinger Ferenc interpellációjában követelte, hogy mivel 1 év múlva ismét képviselőtestületi tagválasztás lesz, ennek előkészítésére rövid időn belül értekezlet hivassék egybe. A választók névjegyzéke és a kerületi beosztás ellen sok kifogás tehető. A mult alkalommal 1000 szavazó nem gyakorolhatta jogát, mert kimaradt a névjegyzékből. A mostani kerületi beosztás nem kedvez az ellenzéknek. Követelte továbbá a szervezési szabályrendelet átdolgozását. Inkább kevesebb tisztviselő legyen a városházán jobb fizetéssel. A városi nyugdíjszabályrendeletnek nem szabad különböznie az államitól. Ez annál is inkább aktuális, mert a közel jövőben nyugdíjazások lesznek a városnál. Egyes nyugdíjba vonult városi tisztviselőknél duplán számították be a háborús éveket még akkor is, ha azok harctéren egyáltalán nem voltak. Ez lehetetlen állapot. A szabályrendelet sürgősen átdolgozandó. A hirdetési szabályrendelet is módosításra szorul, főként a választási plakátok ügyében. — Főtisztviselőink ellen lefolytatott fegyelmi vizsgálatban az Ítélet már megvan — mondotta dr. Zwillinger Ferenc — és a fegyelmi határozatot még mindig nem ismeri a képviselőtestület! Sürgősen a képviselőtestület elé hozandó. A napokban a legfelsőbb fegyelmi bíróság elé kerül dr. Antóny Béla polgármester ügye is. Követelte, hogy a meghozott ítélet minél előbb közgyűlésre kerüljön. A képviselőtestületnek joga van a miniszteri rendelet szerint a tisztviselők mellékjárandóságai ügyében határozni. Miért nem került ez mindeddig a közgyűlés elé? — kérdezte dr. Zwillinger. A vonatjáratok ügyét is szóvátette és kérte a város polgármesterét, hogy az esztergomiak érdekét nagyban szolgáló reggeli fél kilences vonat beállítása érdekében tegyen meg minden lehetőt. Követelte dr. Zwillinger azt is, hogy a város szerződéses gazdatisztje lakjék a gazdaságban és ne a városból járjon ki a polgármesteri fogatot használva. Az interpellációkra a polgármester és az érdekelt főtisztviselők azonnal megnyugtató választ adtak. Mind az Antóny-féle, mind pedig a város főtisztviselőit érintő fegyelmi határozat a városhoz való érkezése után azonnal a képviselőtestület elé kerül. A szervezési szabályrendelet is rövidesen tárgyalásra kerül és legközelebb a közgyűlés elé kerül az új szavazókerületi beosztásra és a szavazók névjegyzékére vonatkozó Télikabátok: g\jermek 9"80, női vagx féríi 29 P-től Balognál.