ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-15 / 127. szám

rosi alkalmazottak létszáma legutóbb 19 fővel, összesen 25 fővel csökkent. A személyi illetmények csökkenő tendenciát mutatnak, mert 1930. évben 463.544 P, 1931. évben 460.670 P, 1932. évben 439.821 P-t tesznek ki, mely utóbbi összegből még az 5000/1931. M. E. számú rendelethez képest 22.700 P levonásba hozandó. A cikkíró a szanálás tényét kizárólag a 97%-os pótadókulcs szempontjából bírálja el és számonkéri tőlem az Ígéretet, a pótadónak 15°/o-os csökkentését illetőleg. Az az állítás, hogy én valaha is beígértem volna 1932. évre a pótadónak 15°/o-os csökkentését, nem felel meg a valóságnak, mert én csak azt ígértem, hogy a pótadó évek folyamán successive csökkentve lesz és a cél az, hogy mielőbb elérjük az 50%-os pótadókulcsot. A szanálás megítélése szempontjából nem az a fontos, hogy a pótadó az 1932-iki költségvetési évben hány százalékkal lett csökkentve, hanem az, hogy egyáltalán csökkentve lett, mert ha a szanálás be nem következik, a város pótadókulcsa ma talán a 150% és 200% körül mozogna. Ebben a tényben van a számottevő könnyebbedés, amelyet a szanálás a város adófizető polgársága szempontjából jelent. Különben is nem a szanálás sikertelensége az oka annak, hogy a pótadókulcs csak 3%-kal volt leszállítható, mert oly kiadások jelentkeztek, és oly bevétel csökkenések álltak elő, amelyek szanálás nélkül is bekövetkeztek volna és amelyeknek pótadóemelő hatása mindenképen érvényesült volna. Igy a nyugdijteher emelkedése : 18.547 P, a vármegyei háztartási alaphoz való hozzájárulásnál: 1170 P, a katonai épületek bérletei utáni házadó: 7000 P, illetékegyenérték emelkedés: 1774 P, összesen: 28.491 P a kiadási oldalon. Bevételi csökkenések az általános kereseti adónál: 3000 P, a forgalmi adórészesedésnél: 3000 P, a járdafektetési dijak kivetésénél: 19.000 P. járdafektetési dijak kamatainál: 1800 P, csatornadijak kamatainál: 780 P, csökkenések összesen: 27.580 P. Miután pedig az 1930. évben nem folytak be kellő mértékben a jövedelmek, igy a Közüzemi bérleténél is 48.513*56 P zárszámadási hiány mutatkozott, a szanálási kölcsönből kellett kifizetni a vármegyei hozzájárulás hátraléka cimén 50.000 P-őt, a kövezési kölcsön kamatára 21.188 P-őt, úgy, hogy a Hazai Takarékpénztárnál 50.000 P tartozást fel kellett tartani és ugyanily összeg nem lesz kifizethető a Törzs és Ormai cég követeléséből sem, Ez a helyzet eredményezte azt, hogy ezen utóbbi tartozások tőke és kamattörlesztésére 30.000 P-őt kellett a költségvetésbe beállítani. Az itt felsorolt tételek összege: 86.071 P-őt tesz ki, amely egymaga 34%-os pótadókulcsnak feiel meg. A szanálás számszerű mérlege a mai napon a következőképen néz ki: BEVÉTEL: A Hungária által nyújtott 1,050.000 svájci frankos kölcsönből 1,162.875'— P A Hungária által fizetett 30 évi bér 1,400.000-— P A Közüzemi Rt. felszámolása folytán átvett anyagok értéke és cselekvő követelés

ek . 102.521-Q6 P Összesen: 2,665.396*06 P KIADÁSOK: Folvósitási jutalék tt% és kamatok .... 54.561 04 P 2/A''nagy követelésből fennálló 728.181-36 P kölcsönből 654.114-60 P Vízvezeték építésből fennálló 275.148-48 P-ből 198.000 — P Helybeli pénzintézeteknél fennálló 445.745 P-ből 445.745'— P Egyéb függőkölcsönök 628.656-15 P-ből . . . 628.656-15 P A Közüzemi felszámolási költségeiből .... 466.377*56 P Laktanya renoválásra eddig kifizetett .... 73.747*27 P Vármegyei hozzájárulásra 50.000-— P Kövezési kölcsön hátralékos kamataira . . . 21.188"— P Átutalási költség 250 — P Ezek szerint a szanálási pénzekből még 72.756-44 P áll rendelkezésre. A szanálás mérlegét jelentékenyen kedvezőbbé teszi azon körülmény, hogy a város mintegy 560.000 P-t kitevő kintlevőségéből befolyó összegek a jelen körülmények között ténylegesen mint költségvetési feleslegek jelentkeznek. A szanálás lehetővé tette azt, hogy a város ma minden fizetési kötelezettségének pontosan eleget tud tenni, lehetővé tette azt, hogy a város Összesen: 2,592.639*62 P [vezető tisztviselői ma nyugodI tan és zavartalanul dolgozhat j nak a köz érdekében és nem kell idejük jó részét fizetési halasztásokért esengő kérelmek előterjesztésével és pillanatnyi pénzzavarokból kisegitő váltókölcsönök felhajtásával eltölteni. A szanálás lehetővé tette azt, hogy Esztergom város hirneve, hitele és becsülete teljes mértékben helyreállt és a mai rettenetes súlyos viszonyok dacára Äz „Esztergom

51 tárcája. Esztergomban. Or. Lopoäd Anlai prelátus-kanonok előadása a Balassa Bálint Társaságban. A magyar nemzet a szomorú jelenben szomjas lélekkel szívja az erőt dicsőséges múltjából. Nemzeti és faji értékeit kiemeli és szemlél teti itthon és a külföld előtt egyaránt. Különös szeretettel zarándokol a nemzeti öntudat lendületének kezdő korába. Az idei esztendő Kazinczy Ferenc halálának századfordulója. Aug. 23-án száz esztendeje mult, liogy a magyar nyelv nagy szerelmese, a nemzeti művelődés kiváló bajnoka meghalt. Országszerte emlékünnepségeket rendeznek s ismételik a mai nemzedék előtt Kazinczy mondását: „Mi ezt a nyelvet szeretni tartoznánk, ha ily szép és a maga nemében egyetlen nem volna is, mert a miénk." Nemes anyag a mi nyelvünk. Szebb, dallamosabb, kifejezőbb, mint az európai nyelvek legtöbbje. Érdemes az aranymíves szeretetével és gondosságával alakítani, díszíteni rajta. Kazinczy újszerű tipus a magyar népcsaládban. Idegein nem cikkáznak a lobogó szenvedélyek. Lelkületét nem a hősiesség kultusza tölti ki. Távol áll tőle az önelégültség és büszkeség, a természetesség és fegyelmezetlenség. Finom, cizellált, halkszavú egyéniség; a béke, az emberi jogok, a művelődés, az előkelőség rajongója, aki gyöngéd érzelmességgel formatökélyre, válaszíékonyságra, gördüíékenységre, szép életre vágyik s eszményeiért kitartóan, fegyelmezetten dolgozik. A római császári kor fölényesen előkelő elegantiarum arbitereiért, a francia udvar fölvilágosult finom lovagjaiért és szellemes íróiért, a germán szellem mélyen érző, a szivek hárfáján játszó költőiért lelkesedik. Eszményeinek győzelméért Magyarországon mozgalmat indít, minden ellenhatással szemben hű marad irányához, vezéri szerep jut neki a magyar szellemtörténet egyik korszakában, amely a magyar művelődésnek a haladottabb európai népek színvonalára emelését tűzte ki céljául. Ifjú korában a fölvilágultság, a forradalmi elemek, a szabadkőművesség fegyverbarátságát keresi; de a várfogság, a forradalom túlkapásai, az élettapasztalatok élete második felének más irányt adnak. Inkább a konzervatív történelmi erőkhöz van bizodalma. Élete alkonyán útra kel a széphalmi életbölcsen s Pesten gőzhajóra szállván, elmegy Pannonhalmára szentbenedekrendi barátját Guzmics Izidort meglátogatni s megértéssel fogadja a Magyarország vallásos egységének helyreállítását sürgető szerzetes gondolatait. Útközbe.i Komáromban nagy szeretettel öleli szivére Czuczor Gergelyt. Pannonhalmán megragadja finom lelkét a szerzetes élet fönsége s átérti Szent István nagy gondolatát, aki nemzete fölmagasztalását várta a szerzetesektől. Megcsodálja Nóvák Krizoszíom apát lelki nagyságát. Pannonhalmáról Farkas Vince bencés atya társaságában Tatán keresztül kocsin jön Esztergomba 1831. ápr. 14-én délben. Elhalad a Szent Anna új rotondája mellett, amelyet akkor még kőművesállványok fognak körül. A klasszikus formákhoz idomult lelke gyönyörűséget talál az oszlopcsarnokos, kupolás körtemplomban. Eszébe jut a római Pantheon s kritikája rövid sóhajtásban tör ki: „ó, ha lámpája nem volna, ó, ha tornyai nem volnának:" A kupola tetején világosságot nyújtó laterna s az oromzat fölött a két tornyocska bántotta a szemét. Ezeket újabb elemeknek mondja, pedig az építészet történetében ugyancsak nem újak. Kazinczy kritikája belekerült az útirajzába. S hatása nem hitelezői kegyétől függ hanem saját becsületéből megingathatatlan szilárdsággal áll a talpán. A város költségvetésének és a szanálás kérdésének itt kritika alá vont birálata is igazolja azt, hogy komoly kérdésekkel csak komolyan és kellő szakértelemmel lehet foglalkozni és az objektivitás, a szaktudás hiánya oly térre ragadja a kritikust, amely egyáltalán nem egyeztethető össze a közérdek szolgálatával. Az a tanács pedig, amelyet a cikkíró a „svájci" bizottságot illetőleg a város képviselőinek ad, kétségtelenül ráteszi a koronát a tudás, a szakismeret és a komolyságteljes hiányára. Nem, cikkiró úr, a város érdekében teljesített komoly munka eredményeit nem lehet egy ily szakértelem nélküli bírálattal agyonvágni és főként nem lehet az igazságot semmiféle zsurnalisztikái technikával elhomályosítani, mert az emberek gondolkodnak, mérlegelnek és csak azután Ítélnek! Adóerkölcs. Amióta fennál az adózás rendszere, az emberek soha nem fizettek szivesen adót. Valami olyan szükséges rossznak tartották, ami alul mindenkor iparkodtak kibújni. Ha pedig már sehogvsem lehetett kibújni alóla, nem sikerült a lecsúszás, sőt sok esetben a letagadás és eltitkolás, akkor addig halogatták a befizetést, ameddig csak lehetett. Az adófizetők eme gyengéi mindenkor megvoltak, pedig, hogy ne menjünk évtizedekre vissza, alig volt, hogy 1839. után a bazilika kupolájának eredeti tervéről törölték a laternát. íme egyik maradandó művelődéstörténeti emléke Kazinczy esztergomi látogatásának! Kazinczy a bencés székházban szál • lott meg. Délután a várhegyre sétál Jankó Félix (1790—1867.) bencés humanista tanár és hitoktató társaságában. Egyedül akar menni, hogy a látott dolgok közvetlenül hassanak rá. Kísérője néma hallgatagságot igér. De később Kazinczy áldja a Gondviselést, hogy ily intelligens kisérőt rendelt mellé. Megdöbbenve látja a várhegyen Rudnay prímás kolosszális alkotásait. Készen áll a kanonoki házak két sora, az alagút, a bazilika a fal egyénig. A két kanonoki ház között még 6 öl magas domb emelkedik, a várhegynek nyúlványa, amely kétharmadában már eíhordatott, de egyharmadában még itt van. Horácius, vagy Sallustius nyelve kellene a szédítő méretű munkák leírására. Azok isteneket sejtenének a torv mögött. Mily nagyok vagyunk, hogy isteni műveket tudunk létesíteni! Fölfelé haladtában elgondolkozik a kortársak kicsinyes kritikáján, miért építtette a prímás a templomot hegyre s miért az elhagyatott Esztergomban s nem a királyi fényű és templomszegény Pesten? Gyönyörködésében elutasít minden okos-