ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-13 / 126. szám

Az inségakcióval kapcsolatban Vi táris Dániel bizottsági tag kérte a főispánt, eszközölne ki a kisgazdák cselédkonvenciója részére inséggabonát. Kérését azzal indokolta meg, hogy a rendkívüli rossz gabonatermés miatt a kisgazdák képtelenek cselédjeik részére kimérni a gabonajárandóságot. A felszólalás általános feltűnést keltett. Az államháztartás ma képtelen az ily segély elviselésére, mondja a főispán. Jezierszky vm. gazdasági felügyelő is alkalmas hitelt javasolt kérni a megszorult kisgazdák részére. Péntek Pál is elismeri a helyzet nehézségét és már közbe is járt a földmivelési kormánynál, sajnos, minden eredmény nélkül. Végül is úgy határozott a th. bizottság, hogy feliratban fog kérni hitelnyújtást a kisgazdák részére. Az alispán a kedvezőbb vonat j áratokért. A közigazgatási bizottsági ülés első és második tárgyát Esztergom és Komárom kedvezőtlen vonatközlekedése képezte. Esztergomban ugyanis a vasútigazgatóság beszüntette a reggel 8 óra 27 perckor Budapestre induló vonatot, amit a város közönsége osztatlan ellenszenvvel fogadott. Az alispán havi jelentésében mutatott rá eme vonat szükségére és kérte a bizottságot, hogy irjon fel az igazgatósághoz a járat visszaállítása iránt és ugyancsak keresse meg a Délivasút igazgatóságát, hogy megfelelő módon módosítsa a komároni járatokat. Olcsó marha és drága hús. Ghyczy Elemér az alispáni jelentéssel kapcsolatban szóvátette a rendkivül olcsó szarvasmarha-árat és a magas húsárakat. Kimutatta, hogy meg nem engedhető magas árakat szednek a mészárosok az olcsón vásárolt állatok húsáért. Az alispán elismeri a helyzet tarthatatlanságát és egy helyi példával világított rá az ügyre. E tárgyban már történt is érintkezés a miniszterrel, hogy a fennálló rendelkezések megfelelő módon módosíttassanak, ami megfékezheti majd a mészárosok túlkapásait, Mi van az adókkal ? Esztergom vármegye területén ijesztő módon kevesebb adó folyt be a mult hóban, mint a mult év ugyanezen hónapjában. Komárom megyében is csökkent a befizetés. Több községre is ki kellett mondani a felelősséget. Ezzel az üggyel kapcsolatban olyan valami került a napfényre, ami meglepő volt. Kiderült ugyanis, hogy a nagy adófizetőknek vannak nagy adóhátralékai a vármegye területén, amelyek erősen befolyásolják a kis adófizetők fizetőképességét. Éppen ezen oknál fogva felír a bizottság a pénzügyi kormányhoz, hogy a legmesszebbmenő méltányosság betartása mellett a legszigorúbb eljárás indittassék azok ellen, akiknél az adófizetés lehetősége meg van adva. Az esztergomi Szabad Egyetem tíz esztendeje. A Szabad Egyetem tizedik évfolyamának ünnepélyes megnyitása Szent Erzsébet centenáriumának jegyében kezdődött. Kedden délután 5 órakor az egész nap tartó kellemetlen, esős időjárás dacára is élénk érdeklődés mellett folyt le a gimnázium nagytermében a Szabad Egyetem népszerű, tudományos ismeretterjesztő előadásai tizedik tanfolyamának ünnepélyes megnyitása. [A megnyitó ünnepély első száma Mozart G-moll fúgájának előadása volt, amelyet Bérezi László, Klinda Károly, Berencz György és Rayman János dr. adtak elő igen szépen, majd Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, mint a Szabad Egyetemet annakidején megszervező, de időközben a TESZ-be olvadt Szent István Szövetség volt elnöke tartott aktuális megnyitó előadást. Ebben rámutatott arra, az elmúlt évben Szent Imre 900 éves centenáriuma, ezidén pedig Árpádházi Szent Erzsébeté 'irányítja hazánk felé az egész keresztény kulturvilág figyelmét. Szent Imre nevéről nevezték el annakidején Amerikát, mert Vespucci keresztneve: Amerigo, a magyar Imre névvel azonos. Árpádházi Szent Erzsébeíet a németek a „legnagyobb német asszonynak" tisztelik, de közismert a ő magyar származása, hiszen II. Endre királyunk leánya volt s felnőtt korában is járt hazánkban. Árpádházi Szent Erzsébetnek e hónapban üljük halála 700-dik évfordulóját. Egyéniségénél és rokoni összeköttetéseinél fogva nagy dicsőségére szolgált a magyar nemzetnek is. Alig volt számottevő európai fejedelmi ház a XIII. századtól kezdve, amellyel rokonságban ne állott volna. Az előadó bámulatos genealógiai tudással átszőtt beszédében ezután az esztergomi főszékesegyházban őrzött Szent Erzsébet botjának aranyból készült szerpentin szalagján levő felírást ismertette, amely 1661-ig sorolja fel Szent Erzsébet leszármazottjait. A nagy tetszést keltő tanulságos előadást a fenti zenei együttesnek egy szép Beethoven-száma követte átérzett finom előadásában, majd Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató, a tanfolyam vezetője számolt be a Szabad Egyetem tízéves munkásságáról. — Az esztergomi Szabad Egyetem megszervezése — mondotta — a kommün utáni időkben hatalmasan fellendült népművelő tevékenység folyománya volt, amely Dr. Bocsánczi Lukácsnak, vármegyénk első népművelési titkárának buzgósága folytán fejlődött ki. Bocsánczi dr. távozása után a reáliskola tanári kara karolta fel az eszmét s 1922. őszén egy 4 hetes tanfolyamot rendezett „népakadémiai előadásuk" cimen, amely már szervezetében ugyanaz volt, mint a mostani Szabad Egyetem. Ez a szervezet ebben a formában! ma egész Magyaroszágon egyedülálló. Másutt is folyik népnevelő és ismeretterjesztő munka, de nem rendszeres tanfolyam-módjára, vagyis mikor egy témát 4—8 héten át folytatólagosan tárgyalnak. Új volt még a közönség részvételének formája is. Az, hogy előre beiratkoznak bizonyos számú előadásra, hogy előre fizetnek, teljesen új módja az ismeretterjesztő iskolánkívüli mozgalomnak. / «—-í Az 1922. évi tanfolyam bevált, pedig a szervezők felsőbb segítés, támogatás nélkül csinálták meg. Már a következő évben a vármegyei Népművelési Bizottság útján a m. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium is támogatta, de csak úgy, mint más kulturestet, vagy népakadémiát. Arra, hogy itt valami értékesebb, maradandóbb, szervezettebb létezik, ami külön és más elbánást igényelne, a VKM-ban nem jött rá még senki. 1922 óta 109 kollégiumot 444 órában tartottak meg az esztergomi Szabad Egyetemen. A hallgatók száma 1065 volt, ebből 334 férfi, 731 nő. Legnépesebb volt az ötödik tanfolyam, (1925. nov. dec.) amelyen 201 hallgató vett részt. A lefolyt évtized alatt 41 előadó 98 alkalommal szerepelt. Legkeresettebb tárgykörök voltak: az irodalom és irodalomtörténet (99 óra), a hazai és világtörténelem, (49 óra) a földrajz, útirajz (49 óra) a művészettörténet, esztétika, (48 óra) fizika, technika (42 óra) a chemia és chemiai technológia (41 óra). A Szabad Egyetem két tanulmányi kirándulást is szervezett Budapestre, egyet a Szépművészeti Múzeum Zichy Mihály-kiállitására, egyet pedig a Nemzeti Szinház „Az ember tragédiája" előadására. Az előadók közül legnépszerűbb volt Dr. Rayman János reáliskolai tanár, aki a legutóbbi tanfolyam alkalmával már 50-dik szabadegyetemi előadását tartotta. Utána Obermüller Ferenc és Dr. Marczell Árpád vezetik a rekordot 43—43 előadással. A fővárosból Wagner János főigazgató, Barátosi Balog Benedek ázsiai utazó, Dr. Zibolen Endre reálgim. igazgató és Dr. Mező Ferenc, a párisi olimpiász szellemi győztese tartottak előadást. Az érdekes adatokat tartalmazó beszámoló kifejtette, hogy bár az előadók legnagyobb része hivatásos pedagógusokból, teológiai, gimnáziumi, reáliskolai, tanítóképzői tanárokból állott, mindamellett szerepeltek az előadók sorában iskolán kívülállók is mint előadók. Ezek a lefolyt 10 évben a következők voltak: Einczinger Ferenc, Dr. |Gróh József, v. Holló Kornél, Dr. Lepold Antal, Dr. Meszlényi Zoltán, Rostáné—Berényi Editf, Dr. Sántha József és Szlabey Imre csendőrezredes. Az éljenzéssel fogadott beszámoló után 10 perc szünet következett, majd Dr. Marczell Árpád reáliskolai tanár tartotta meg az első kollégiumi előadását „A magyar lélek az elszakított részek irodalmában" címmel. A szép előadást a hallgatóság hálás tapsai követték. Néhány ssó a Hajósegyletről. Az utóbbi napokban különféle híresztelések keltek szárnyra a városban a Hajósegylet anyagi helyzetével kapcsolatosan, ami részint tendenciózus rosszindulat, részint teljes tájékozatlanság eredménye. A forgalomba került szóbeszédek alapján alkalmat vélt találni az egyik helyi lap ellentétes politikai felfogásának újabb megnyilatkozására, amidőn néhány sorban egyrészt sajnálkozik a bajbajutott Hajósegylet felett, másrészt az egyesület elnökét, aki mindössze három év óta áll az egylet élén, tünteti fel úgy, mint aki végromlásba vitte ezt az intézményt is. Minthogy a Hajósegylet azon kevés helyek egyike Esztergomban, ahol sem helyi, sem pedig országos politikával nem foglalkoznak,„hanem tisztán csak sporttal, nem kívánjuk felvenni az elénk dobott keztyűt, csupán határozottan tiltakozunk az ellen, hogy egyesületünkön keresztül üssenek elnökünkön, akit nem politikai meggyőződésünk miatt kértünk fel az elnöki tisztség vállalására, hanem azért, mert az egyesület legnehezebb idejében mellénk állt és hajlandó volt elvállalni becsületes magyar lelkével és hitével egy j°bb sorsra hivatott sportegyej sülét vezetését. j Nem tesz jó szolgálatot városának az, aki az amúgy is nehezen küzdő egyesületekkel kapcsolatban óhajtja kielégíteni bosszúvágyát. Amidőn felemeljük tiltakozó szavunkat a rosszindulatú híresztelések ellen, szükségét érezzük, hogy kissé bővebben foglalkozzunk a nyilvánosság előtt annak a legrégibb esztergomi sportegyletnek ügyével, amely 25 év óta működik nem minden cél és eredmény nélkül, tehát nem lehet közömbös sem a városnak, sem a város közönségének, hogy fenn'tud-e állni továbbra is ez az egyesület, vagy észrevétlenül és nyomtalanul megszűnjék, mint sok más esztergomi intézmény. Az Esztergomi Hajós Egylet 1907. tavaszán alakult azzal a céllal, hogy a testet-lelket edző és nevelő, tehát minden tekintetben a legegészségesebb sportnak fejlesztésével foglalkozzék. Nagy dolog volt jez abban az időben, amikor nemcsak vidéken, hanem a fővárosban is aránylag kevés egyesület szolgálta e nemes sportot. Már a megalakulás első éveiben foglalkozott az egyesület versenycsapatok kiképzésével, jelentősebb eredményeket azonban azért nem tudott elérni, mert a versenyevezés még gyermekcipőiben járt akkor hazánkban és a fővárosi egyesületek is csak költséges, külföldről szerződtetett trénerekkel képeztették csapataikat. Lényegesen megváltozott a helyzet a háború befejezése után, amikor a szerencsétlen békeszerződés következtében határváros lett Esztergom. Most már nemcsak az evez