ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-11 / 125. szám

ZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Esztergomban megtalálták a Balassák családi bibliáját, amely Balassa Bálint születésének és halálának hiteles adatait is tartalmazza. Kazinczy emléke a Balassa Bálint Társaságban. A Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság f. hó 7-én, szombaton este fél 6 órakor tartotta a gimnázium dísztermében Kazinczy Ferenc centenáriumának megül ésével kapcsolatban őszi előadó estjét, amely a Társaság életében különösen kiemelkedő esemény volt. A Társaság iránt érdeklődő művelt közönség és az irodalom és művészet iránt lelkesedő fiatalság a nagytermet teljesen betöltötte. Kazinczy emlékezete. Elsőül dr. Lepold Antal prelátuskanonok, a Társaság elnöke lépett az előadó asztalhoz és Kazinczy Ferenc halálának száz éves évfordulója alkalmából emlékbeszédet mondott a magyar nyelv nagy apostoláról, aki száz évvel ezelőtt, halála előtt néhány hónappal Esztergomban is járt s itteni tapasztalatairól lelkének nemességét visszatükröztető érdekes útirajzában részletesen megemlékezett. Ennek nyomán a szónok emelkedett szavakban méltatta a nagy férfiú kiválóságát, akinek ittartózkodása maradandó nyomokat is hagyott, amennyiben finom ízlésből fakadó kritikája folyományaképen a főszékesegyház építési tervéből törülték a kupola laternáját, a templom belsejét a tervezett egyhangú vörösmárvány helyett nagyrészben szürke stuccóval díszítették s az eredeti vörös márvány burkolat csak a belső lábazatnál, a Bakács-kápolna és a Szent István vértanú kápolnájának bejárata körül és a főoltár hátterében maradt meg. A hallgatóságra mély hatást keltő szép beszédet, amely Esztergom száz év előtti mozgalmas életének hű tükörképét is adja, lapunk vasárnapi számában közöljük smár előre felhívjuk rá olvasóközönségünk figyelmét. Pécs műkincsei. Ezután dr. Fejes György, Pécs sz. kir. város Majorossy Imre múzeumának igazgatója, mint a Balassa Bálint Társaság vendége tartotta meg Pécs városáról szóló ismeretterjesztő előadását, amelyet 84 kitűnően összeállított vetítettképpel kisért. A nevezetes város ősi múltjától kezdve végigvezette hálás hallgatóságát a gyönyörű jelenig, bemutatta a pécsi világhíres katakombákat, amilyent Rómán kívül másutt nem Játhatunk, majd a törökkori emlékeket s Pécs nevezetes épületeinek gazdag sorát láttuk, végül a remekszép főszékesegyház és a Zsolnay-gyár részletes ismertetése következett. Aki ismeri Pécset, 'azt hisszük, eme előadás után érzi csak, hogy most már igazán ismeri, aki pedig még nem járt ott, abban Fejes dr. előadása megérlelte a vágyat, hogy a látnivalókban és szépségekben oly gazdag várost felkeresse. Ily vetítettképes előadásokban lehetne Esztergom művészeti és tájszépségeit is népszerűsíteni szerte az országban, mint ahogy azt a tudós pécsi előadó teszi. A közönség a szép és. tanulságos előadást hálás ovációval jutalmazta. Balassa Bálint születésének és halálának hiteles adatai. Balassa Bálintnak, a magyar nemzet első nagy költőjének születési éve és helye eddig teljesen ismeretlen volt, szintúgy halálának pontos napját sem tudtuk biztosan. A költő legkiválóbb monográfusa, dr. Dézsi Lajos szegedi egyetemi tanár, akit a Balassa Bálint Társaság is tiszteleti tagjává választott, így ír: „Bálint 1550, vagy 1551-ben született Kékkőn, Divényben vagy Zólyomban." A Révai Nagy Lexikona e tárgyról a következőket mondja : „Születésének helye ismeretlen, ideje 1551., meghalt Esztergomban 1594. május 26." A magyar irodalomtörténet ezekután hálás lehet dr. Zákonyi Mihálynak, az esztergomi főszékesegyházi könyvtár tudós őrének, aki a főszékesegyházi könyvtár könyvei között megtalálta a Balassák családi bibliáját, amely a család egyik későbbi rokonának br. Révay Pál kanonoknak (1694—1770.), a főszékesegyházi könyvtár és kincstár nagy mecénásának hagyatékából került a könyvtárba. E bibliában Balassa András, Bálint nagybátyja pontosan feljegyezte a família minden egyes tagjának születési, házassági és halálozási adatait sűrű, régies betűkkel, s Bálint haláláról részletesen is megemlékezett, s a halált nem annyira a „golyóbisnak," mint inkább Mátyás főherceg német kirurgusa ügyetlenségének tulajdonította. E feljegyzésekből, amelyek pontosságához és hitelességéhez szó nem férhet, hiszen még a születések és halálozások óráját is megemlítik, nyilvánvalóvá vált, hogy Balassa Bálint születési adatainál 3 esztendőt, halálánál pedig 4 napot tévedt az irodalomtörténet az eddig ismert adatok hiányossága miatt. Balassa Bálint születési helye tehát Zólyom vára, ideje 1554. október 20, halála pedig 1594. május 30-án következett be. Halálakor tehát csak 40 éves volt. Dr. Zákonyi Mihály e felfedezéséről íészletesen az „Esztergom Évlapjai"-ban, az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat tudományos folyóiratában számol be. A jelenvolt közönség meleg ünnepléssel adózott a tudós előadónak, majd megérdemelt kegyelettel nézett a vastag öreg bibliára, amelyből ezek a ritka érdekességű adatok napvilágra kerültek. H. A megszállott Felvidék katasztrofális tél előtt áll. A Pravo Lidu vezércikkben állapítja meg, hogy a Felvidék katasztrofális tél előtt áll. Az ipar és kereskedelem lassan elsorvad, főleg a tarifapolitika következtében, minthogy a vasúti teherszállítás tarifája a Felvidéken magasabb, mint Csehországban. A Magyarországgal való szerződésnélküli állapot következtében óriási veszteségeket szenvedett a Felvidék faipara. A vasipar 35 százalékkal csökkentette termelését. Az üveggyárak, amennyiben még nem szüntették be teljesen üzemüket, szintén legalább 50 százalékkal korlátozták azt. Ugyancsak 50 százalékkal korlátozták üzemüket a mészégetők is. A sajtgyárak teljesen beszüntették a tej vásárlást, mert nincs vevő árúikra. Igen erős csökkentést mutatnak a sörgyárak üzemei is, ahol csak három napot dolgoznak hetenként. Mindehhez hozzájárul a malmok katasztrofális helyzete, ahol egyik a másik után kénytelen beszüntetni vagy redukálni üzemét. A lap szerint a csehszlovák köztársaságnak nincs egységes és eléggé munkaképes kereskedelmi politikája és nem tudja megtartani a Felvidék iparát abban a helyzetben, ahogy átvette. Nagyon megboszulja magát, hogy nemsokára már egy éve nincs kereskedelmi szerződés Magyarországgal. A földmivelésügyi minisztérium Esztergom és Neszmély vidékére megállapította a tömegtermesztésre ajánlott gyümölcsfajták névjegyzékét. A magyar gyümölcstermesztésnek legfőbb hibája a sok kevert fajta. Mindenki arra törekedett, hogy az ő gyümölcsösében olyan fajfa legyen, amilyet a környéken még senki sem látott, ezért még a legnagyobb termés idején sem tudunk egy fajtából érdemleges mennyiséget eladni. Ezt az óriási hiányt és hátrányt kívánta a földmivelési minisztérium az Országos Pomologiai Bizottság által a szakemberek bevonásával összeállított névjegyzékkel megszüntetni. Minden vidék csak azt a fajtát termelje, amely az ottani viszonyok között a legegészségesebb, a legbővebben termő, eltartásra, szállításra mindenképen alkalmas és I piacos. Esztergom és Neszmély vidéke ebben a névjegyzékben a Felsődunántúlon tömegtermesztésre ajánlott gyümölcsfajták névjegyzékében szerepel. Amidőn közreadjuk, hangsúlyozzuk azt is, hogy a termelők kizárólag ezeket a fajtákat ültessék kertjeikben, hogy az export" képes magyar gyümölcs kivívja magának azt az 'elsőséget, amelyet kiváló izénél, zamatánál és magas vitamintartalmánál fogva méltán megérdemel Esztergom — Neszmély vidékéhez Tóváros, Bánhida, Csév, Esztergom, Tokod, Neszmély tartozik. Fajtái: Körte: Árpával érő, Nyári Kálmán, Diel vjk., Vilmos, Hardenpont téli vjk., Angoulémei hercegnő, Bosc kobak, Blapp kedveltje, Malinesi Josefina, Serres Olivér, Császár. élikabálok: gvjermek 9*80, nöi vagvj férfi 29 P-től Balognál.