ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-06 / 123. szám

Az esztergomi Stefánia Szövetség rendezésében f. hó 7-én és 8-án az „Arany kakas" című mulattató vígjáték a Fürdő-szállóban! zát a bécsi piacra. Ha a Duna—Ti­sza csatornán, viziuton vihetjük az ausztriai piacra, sőt tovább is a ti­szavidéki búzát, akkor a Mánitoba­buza frontját a magyar tiszavidéki buza, — amely minőségben bátran kelhet versenyre amazzal — jelen­tékenyen nyugatra tolja ki. Métermázsánkint közel három pengővel szállíthatnók olcsóbban a tiszai búzát Bécsbe viziuton, mint vasúton. A vasúti szállítás költsége Csongrád—Budapest között tonnán­kint átlag 16 aranykorona; a csa­tornán keresztül 16 aranykorona helyett 4 aranykorona volna a szál­lítási költség, Hoszpoczly Alajos szá­mítása szerint a tarifális megtaka­rítás gabonánál és egyéb tömeg­áruknál évenkint hörülbelül 7 mil­lió aranykorona volna a Duna—Ti­sza-csatornán, a felfelé való szállí­tásnál ; lefelé pedig, a fa, kő,fszén és más tömegáruk olcsóbb szállítása révén, ismét milliókat takarítana meg a magyar közgazdaság. Figyelembe kel venni, hogy most is Titelen át kerül sok szállítmány a Dunán fölfelé, hogy olcsó vizi­utat keressen. Csongrád— Titel—Bu­dapest 738 kilóméter. Ha a csatorna megépülne, a csongrád—budapesti csatornatávolság 150 kilóméter len­ne, tehát 588 kilóméter viziutat ta­karítanánk meg. Vasúton Szentes és Bécs között egy métermázsa gabo­nának szállítási költsége három pengő nyolcvan fillér, viziuton. Szentesről Titel felé kerülve Újvi­déken és Budapesten át Bécsig egy pengő negyven fillér. A különbö­zet 240 fillér. Ha a csatorna kiépül, Szentes — Csongrád — Budapest és Bécs között, szállítási költséget 1 pengőre kalkulálják a mostaniani 3.80 pengős vasúti költséggel szem­ben, tehát 2.80 pengő, közel 3 pengő különbözet lesz egy méter­mázsa búzánál. Ebből láthatni, hogy például a leg­kiválóbb magyar export buza, amely íelétlenül győztesen veheti fel a ver­senyt odakint a legkiválóbb kana­dai búzával, egy szere 3 pengő bal­lasztéi szabadulna meg. Mit jelent ez? Egyrészt a tiszavidéki buza ára helyenként emelkedik, másrészt, kint a külföldön, olcsóbban tudván eladni, a magyar tiszavidéki buza a Manitoba-búzával szemben birja a versenyt. A Manitoba-búzának oda­kint a német piacon is bizonyos prémiuma van, a fuvarmegtakarí­tással a Manitoba-buza versenyét sok tekintetben korlátoznék. A csator­nán természetesen megrövidítjük más mezőgazdasági termény szállí­tását is. Ma 10—12 napig tart a vi­ziuton Csongrádtól Titelen keresz­tül Bécsig az út. A csatornán le­hetne szállítani Félegyházáról, Csongrádról, Kecskemétről mező­gazdasági kerti terményt, gyümöl­csöt, zöldséget, mindent amit ma kénytelenek vagyunk drága vasúton szállítani Budapestre és Bécsbe is. Ha a Duna—Tisza-csatorna meg­épülne, akkor az öntözés tése révén növelni lehetne a terme­lést is. Ezáltal a magyar termelés­nek, a magyar gyümölcsnek és a zöldségnek piacképessége, verseny képessége Ausztriában is fokozód nék. Nem kis dolog, hogy erről Í vidékről még több kerti veteményt, még több gyümölcsöt szállítsunk külföldre! Kecskemét, mostanság, háromezer vagon gyülölcsöt és konyhakerti terményt szállít Bécsbe Felhozták a csatorna ellen azt az érvet, hogy a vasútnak nagy kon­kurrenciát csinálna és a MÁV-nak, amely különben is nehéz helyzet ben van, jelentékeny károkat okoz­na. Holott a gabona és egyéb me zőgazdasági termények szállítási költségeinél a magyar közgazdasági élet megtakarítana 4.300.000 arany­koronát, a vasút vesztesége eze­ken csak 300.000 aranykorona lenne, tehát a megtakarítás a közgazda­sági élet számára csak a gabona nál és a mezőgazdasági tömegcik­keknél 4.000.000 aranykorona volna. Ha vesszük, hogy a lefelé szállítás­nál, a szénnél, kőnél fánál és egyéb tömegcikkeknél még na­gyobb a megtakarítás, viszont a vasút vesztesége csak pár ezer aranykorona, akkor azt hiszem min­den tárgyilagos ember elismeri, hogy ez a veszteség nem jöhet oly súlyos számításba, mert hiszen a közgaz­dasági élet erősödése révén a vasút más oldalon mindenesetre rekom­penzálhatja magát A szőlő konzerválása. Régi probléma a szőlő konzervá­lása, amelynek módját most hir sze­rint felfedezte a Kecskeméti Szőlé­szeti Intézet tisztviselője, Bernhaidt Lajos. Bernhardt már a mult eszten­dőben csinált egy kísérletet. Több kilogramm szőlőt konzervált és azt 5 hónap múlva, bizottság előtt, a kor­mányzó jelenlétében bontották fel. A szőlőfürtök teljesen friss, üde állapotban voltak. Az eljárást kajszin­barackon is kipróbálták. Két hónap után a barackot teljesen friss álla­potban vették ki a dobozokból. Bernhardt módszerének lényege az, hogy a teljesen ép és sértetlen szőlőfürtöt a szokásos anyagból ké­szült konzervdobozba, fűrészdobozba helyezik. A fűrészpornak az a ren­deltetése, hogy a fürtközöket ki­töltse és a dobozt megfelelően ki­párnázza, hogy a szőlőszemek meg ne törjenek. Az igy elkészített do­bozt lezárják, a benne levő levegőt pedig szivattyúval eltávolítjuk. Az igy elkészített konzervdobozokat az­után hűtőbe helyezik és 0 fokra le­hűtve tartják. Az ilymódon konzervált szőlő az eddigi tapasztalatok szerint hosszú hónapokig eltartható, aminek az a praktikus jelentősége, hogy a ko­rán romló legfinomabb szőlőt telje­sen friss, üde állapotban konzervál­terjesz-hatjuk a gyümölcsszegény téli és tavaszi hónapokra. Amint értesü­lünk, az eljárás óriási gazdasági je­lentőségét az egyik hazai nagy pénz­intézet máris felismerte és a mos­tani őszi szőlőszezon alatt 30 ezer pengőt fektetett be a találmányba azzal a céllal, hogy a Bernhard­módszer szerint konzervált szőlőt karácsonykor fogja az északi álla­mokban piacra dobni. H Í R Eü SCra Éjjeli szolgálatot október 31-től nov. 6-ig Rochlitz-örökösök „Szent Istváné­hoz cimzett gyógyszerfára (Kossuth Lajos-utca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. Vármegyei gyűlések. Komárom és Esztergom közigazgatásilagjegyen­lőre egyesitett vármegyék törvény­hatósági bizottsága kedden, f. hó 10-én kisgyűlést, majd utána tör­vényhatósági bizottsági ülést tart. Az Esztergomi Oltáregyesület szokásos havi szentségimádási ájta­tosságait nov. 2. vasárnapján (8-án) tartja a vizivárosi zárdatemplomban. A következő hétfői napon (nov. 9-én) választmányi ülés lesz a vizivárosi zárdában délután 4 órakor. Bejárat a Kis-Duna hídja felől. Nov. 12-én (csütörtökön) reggel 8Y2 órakor gyászmise lesz az Oltáregyesület elhunyt tagjaiért. Szent Imre ünnep a szeminá­riumban. Az esztergomi Szeminá­rium Magyar Iskolája csütörtökön délután ünnepély keretében ülte meg védőszentjének, Szent Imre hercegnek ünnepét. Az ünnepélyen megjelent az intézet tanári kara Breyer István dr. püspök, rektor vezetésével. A megnyitó énekszám után Geröfy Béla szavalta el meleg átérzéssel Jánossy: Szent Imre köl­teményét. Ezután Gáspár Gusztáv mondott ünnepi beszédet, melyben Szent Imre áldozatos lelkületét idézte fel, melyre a jelenkornak is nagy szüksége van és amelynek elsősor­ban az önfeláldozó munkáslelkigon­dozást kell feladatául kitűznie. Majd Haintz Rudolf Gounod Ave Mariá­ját adta elő hegedűn, Koloszár Ele­mér kíséretével. A nagysikerű szám után Dochner György olvasta fel Raáb Alajos IV. éves Pogányok angyala című novelláját, amely mély hatást váltott ki. Végül Schu­bert Antal szavalta el nagy művé­szettel Gyula diák költeményét. A bensőséges ünnepély a Himnus eléneklésével ért véget. Megindul a Szabad Egyetem. November 10 én tartja a Szabad Egyetem tizedik tanfolyamának meg­nyitó előadását. A megnyitó beszé­det az esztergomi társadalmi egye­sületek Szent István Szövetségének elnöke, dr. Lepold Antal prelátus­kanonok mondja, Wiesenbacher Jó­zsef népműv. titkár műdalokat éne­kel, a Bérczy-Klinda-Berencz-Dr. Rayman vonósnégyes pedig művé­szi játékával emeli a megnyitó fé­nyét. A Szabad Egyetem előadói­nak névsora: dr. Zibolen Endre, az újpesti áll. Könyves Kálmán reálgimnázium igazgatója, dr. Ke­menes Illés, a szentbenedekrend gimnázium igazgatója, Müakóvszky László, tanitóképző-intézeti, dr. Gurka Kelemen, szentferencrendi reálgimnáziumi, Ember József és dr. Marczell Árpád reáliskolai ta­nárok. A részletes tantervet az elő­adások címével és a tudnivalókkal vasárnapi számunkban közöljük. Cegléd február 1-től 50 %-kal csökkenti a pótilletményeket. Cegléd képviselőtestülete elhatá­rozta, hogy a tisztviselői pótillet­ményeket 1932. február 1-től kezdve 50 %-kal csökkenti. Ezenkívül ki­mondta a közgyűlés, hogy a város szolgálatában álló nyugdíjas szer­ződéses alkalmazottakat — szám­szerint huszonegyet — elbocsátja s csupán azokat hagyja meg, akik­nek havi nyugdíjuk 30 pengőnél, vagy ha rokkantak, havi segélyük 30—35 pengőnél nem nagyobb. Ki­vételt tett a közgyűlés egy olyan alkalmazottal, akinek ^nyugdíja hat­van pengő ugyan, de tiz apró gyer­meket tart el. (Megnyilt a tóvárosi Szabad­Egyetem. Pénteken este volt a tóvárosi Szabad-Egyetem ünnepélyes megnyitása, mely alkalomból Wie­senbacher József vm. népművelési titkár mondotta a megnyitó beszé­det. Halmos Antal főjegyző üdvö­zölte Fellner Pál országgyűlési kép­viselőt, ki igen nagyszámú és elő­kelő közönség előtt tartotta terve­zetszerűen az első előadást. Az illusztris előadót igen melegen ün­nepelte hallgatósága. A tatai Népművelési Bizottság hétfőn tartotta első előadását. A megnyitót Tóth Miklós főjegyző mondotta, az est előadója dr. Lukács József gimnáziumi igazgató volt, ki a temetők kultuszáról mondott igen értékes és nagyhatású beszédet. Szandbauer Mici és Kenderffy Pi­roska a tárgyhoz illően igen jól szavaltak. Bortermelők bormórósi enge­délye. A pénzügyminiszter meg­könnyítette a szőlőtermelők bormó­rési engedélyének kiadását olyként, hogyha a bortermelő saját termésű borainak utcán át, vagy kismérték­beni kimérésére kér engedélyt, ha a kérvényhez erkölcsi és termelői minőségét igazoló községi bizonyít­ványt csatol, az engedélyt azonnal ki kell adni, a szokásos vélemé­nyezési eljárás mellőzésével. Ez azt jelenti, hogy az engedély 1—2 hét alatt már a termelő kezében lehet. Sikerrel végződtek a magyar— cseh devizatárgyalások. Prágai jelentés szerint Magyarországgal folytatott devizatárgyalások ered­ménnyel jártak. A megállapodás úgy szól, hogy a kereskedelmi for­galom 80 százalékát vonják be a devizakliringbe, 20 százalékánál pe­digszabad devizakiutalás érvényesül. Az Esztergomi Stefánia Szö­vetség nov. hó 7. és 8-iki mű­kedvelői előadásának műsora. Előadásra kerül: az „Aranykakas" bohózat 3 felvonásban. írták: Blu­menthál és Karlburg. Szereposztás: özv. Benedekné Szikra Julianna, az „Aranykakas" vendéglő tulajdonosa: Mihailic Erna. Mici az unokahuga: Lapig Luci. Dachselmayer Nepomuk János petróleumlámpagyáros: Jed­licska Pista. Lizi, a húga: Korn­háber Samuné. Erzsi, a leánya: Klekker Irén. Fürge Antal, főpincér az „Aranykakas"-ban: Dr. Zsolt Ernő. Dr. Gyárfás Béla ügyvéd: Dr

Next

/
Oldalképek
Tartalom