ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-06 / 123. szám

7TI?Ü Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Azok teszik tönkre ezt az országot, ezt a társa-1 együtt a saját pusztulásundalmat és a becsületes köz-'kat is. életi szellemet, akikből hiányzik a szociális érzés és az emberi szolidaritás, akik a pénz és a profit nagyhatalmát előbbre valónak tartják embertársaik boldogulásánál,— akiknek szemében lényegtelen a családok, nemzedékek pusztulása, csak az uralkodni vágyó érdekszövetség hízzon, gazdagodjon. így van ez világviszonylatban és nemzeti, országos viszonylatban. Trianont is ez a szellem hozta a világra, — de így van ez kicsinyben, hazai viszonylatban is: azok miatt megyünk tönkre egyenkint és összesen, akikből hiányzik a szociális érzés és az emberi szolidaritás. Azok miatt megyünk tönkre, akik jogról és tekintélyről prédikálnak a húsosfazekak mellől és akiknek akármilyen sok sem lenne elég, akik bármily sokat is nyugodtan vágnak zsebre, — mert mint mondják — nekik ehhez joguk van, nekik az jár, akik viszont a szegény ember számára a morzsákat, vagy morzsafizetést is elégnek tartják, mert — mint mondják — több nem jár nekik, többhöz tehát nincs joguk. Igen, ezek a szociális érzék nélkül élő és uralkodó lények teszik tönkre a gazdasági életet és a nemzeti társadalmat. Ezek teszik tönkre a gazdasági életet, mert ezek az antiszociális lények azok, akik a tőkeforgatásnál és munkáltatásnál a profit és haszon nagyságánál egyebet nem tekintenek, és ha a busás haszon nincs biztosítva, akkor nem dolgoztatnak és tőkéjüket inkább külföldre lopják ki. Miattuk állnak az üzemek, miattuk nincs munka és az ő önzésük miatt van a szomorú munkanélküliség. Vannak világgazdasági bajok, de ők azok, akik ezeken a bajokon nem Ezek teszik tönkre a nemzeti társadalmat is, mert ők szítják a társadalmi ellentéteket kirívó, lelketlen, anyagias gondolkodásukkal és viselkedésükkel ebben a nyomorúságos világban, — amelyben kétszeresen fáj az igazságtalanság és az embertelenség. Ki hiszi azt, hogy ezek az antiszociális lények nem ismernék XIII. Leo intelmeit az emberi igazságosságokról és nem ismernék, nem értenék XI. Pius szigorú megállapításait és szociális irányú figyelmeztetéseit?! Ismerik, tudják ők nagyon jól, vetni képtelenek. Mindezt másoknak tanácsolják, másoktól követelik, sőt másoknál a tűrést-szenvedést természetesnek találják — a hazáért, (mert hát szegény hazánkra rászakadtak a szörnyű világgazdasági bajok: mondják ők krokodílkönnyek között.) Amíg a szegény ember hisz, küzd és bízik abban, hogy az ország sorsával az ő sorsa is jobbra fordul, addig ők — miközben szemforgató farizeuskodással az önzésükből és embertelen profitéhségükből származó gazdasági és társadalmi bajokat is világgazdasági problémák fejtegetésével akarják leplezni — abban bizakodnak, hogy a szegény ember küszködése és önfelálhogy mit kéne tenniök. De dozása végre is meg fogja tenem teszik, — mert éppen ők j remni a nekik kedvező helyazok, akik lemondani, engedni, zelet. életcéljaikban Krisztust kö-j • Az Esztergomi Balassa Társaság őszi gyűlése országos érdekit kelt. Lepold Antal prelátus-kanonok, elnök. 2. Pécs műemlékei Vetítettképes előadás. Előadja: DY. Fejes György, Pécs szab. kir. város Majorossy Imre múzeumának igazgatója, a Balassa Bálint Társaság vendége. 3 Balassa Bálint születésének és halálának hiteles adatai. Eredeti kutatások alapján ismerteti: Dr. Zákonyi Mihály 1. tag, a főszékesegyházi könyvtár őre. A „Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság" Esztergomban, a szentbenedekrendi Szent István gimnázium dísztermében 1931. évi november hó 7-én (szombaton) Kazinczy Ferenc centenáriumának megülésével kapcsolatban őszi előadó estjét tartja. Belépődíj nincsen. — Kezdete este fél 6 órakor. Műsor : 1. Kazinczy és Esztergom. Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc centenáriuma alkalmából. Tartja: Dr. Milyen adóterheket viselnek nálunk a különböző foglalkozási ágak ? A legújabb országos adóstatisztikából kitűnik, hogy az összes egyenes adókból ma a mezőgazdaságra 41 százalék hárul, és pedig a 422*5 millió pengő egyenes adóból a mesegitenek. Nem segítenek még j zőgazdaság 174*4 millió pengőt fiukkor sem, ha látniok kell a ízet. Hogy a mai romlott viszonyok v

ergődő gazdasági élettel I között ez mit jelent, világosan akkor látjuk, ha összehasonlítjuk a háborúelőtti helyzettel. Akkor a mai magyar területen az összes egyenes adóknak 47*5 százalékát viselte a mezőgazdaság. Felette érdekes azonban, hogy az adóalapoknak egymáshoz való viszonyában mégsem a mezőgazdaság van az első helyen, hanem a munkabérek, tiszt viselői fizetések és különböző alkalmazottak jövedelmei alapján kivetett adóalapok. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy itt a leghitelesebben történik az adózási alap megállapítása. Itt 100 pengőnyi szolgálati jövedelemre 1 pengő 4 fillér egyenesadóteher esik, A házbirtok 307 millió adóalapon H5.7 millió adóval adózik. Az ipar (de a részvénytársaságok nélk ül, mert ott társulati adó van) tehát, főként a kisipar 281 millió pengő adóalap után 30 millió adót fizet. A kereskedelem 191 millió alap után 37 5 millió pengőt fizet adóban. A különböző idari, pénzintézeti, kereskedelmi és más részvénytársaságok adóalapja 180 millió pengő, ez után Összesen 31 millió pengőt fizetnek. Végül az értelmi foglalkozású önálló keresők csoportja 100 millió pengő adóalappal 4.4 millió pengő adóterhet visel, A legtöbb adóteher az országban a bázbitokra hárul: 100 pengő adóalap 37'65 pengő házadót visel. Ebből igen jelentékeny rész a mezőgadaságra is házul, a mezőgazdák tekintélyes része házbirtokos is lóvén, de amellett a tanyai házak is bevonatnak ebbe az adóalapba. A kereskedelemnél 19*65, a társulati adó alá eső vállalati ágaknál 17*32, a mezőgazdáságnál 16*61, a kisiparnál 10*71, az értelmiségi foglalkozásoknál 4*31 és a szolgálati jövedelmeknél 104 pengő az adóteher minden 100 pengő után. Ezek a számok mindenesetre csak relativek. Igen nehéz annak az eldöntése, hogy az adóterheknek ez a megoszlása megfelel-e azoknak az erőviszonyoknak, amelyekkel az egyes kategóriákba tartozó adóalanyok tényleg rendelkeznek. A búzaexport és a Duna—Tisza-csatorna. Irta: Dr. Schandl Károly ny. földmivelésügyi államtitkár orsz. képv. A mezőgazdaság fellendítése szoros kapcsolatban van a Duna—Tisza-csatorna megépítésével. A tiszavidéki búzának győzelmes versenye attól függ, hogy olcsó viziúton szállíthatjuk-e a tiszavidéki búzát, a magyar exportbuzát, a legjobb buTélikabátok: gyermek 9*80, női vagjj férfi 29 P-lőI Balognál.