ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-28 / 119. szám

A magyar pazarlás szá­mokban. 1925-től 1929-ig olyan élő állato­kért, amelyeket itthon is beszerez­hettünk volna, 7 millió pengőt fi­zettünk ki. Ugyanezen idő alatt szénért 151 millió pengőt adtunk ki. Ebből az összegből igen sokat megtakaríthat­tunk volna, hiszen hazai szénterme­lésünk teljesen fedezni tudná a szük­ségletet. Igaz, hogy a hazai szén minősége miatt nem minden üzem­nél használható s igy a szénbehoza­talt nem kerülhetjük el; de legalább azt értsük meg, hogy a trianon utáni magyar lakásokban csak hazai szénnel szabad fűteni s máris igen nagy összeget tudnánk megtakarí­tani. Olyan vetőmagvakért, amelyeket itthon is megtermelhettünk volna, 25 millió pengőt adtunk akülföldnek. Takarmányfélékért 57 millió pen­gőt adtunk a külföldnek, pedig a magyar mezőgazdaság állatainak ta­karmányszükségletét könnyen ellát­hatta volna. Tengeriéit 5 milliót adtunk ki. Szuperfoszfátért 11 millió pengőt vittünk külföldre s azalatt gyáraink, amelyek a hazai szuperfoszfátszük­ségletet teljesen fedezni tudták volna, csak 40—60 százalékig redukált üzemmel tudtak dolgozni. Minden részvétünk a súlyos vál­sággal küzdő magyar mezőgazda­ságé! Azonban a fenti adatok rész­ben azt mutatják, hogy a mezőgaz­daság intézőinek is jobban körül kell tekinteniök idehaza és nem sza­bad olyan dologért a külföldnek pénzt adni, ami idehaza is előállít­ható. Mert ez a mezőgazdaság ré­széről egyenlő az öngyilkossággal j Szlovenszkó soká nem ma a cs A chicagói „Az írás" közli: A Tót Világszövetség felhívást bocsá­tott ki a földgolyóbis minden részén élő tót néphez, amely felhívást a tót nép nagy lelkesedéssel fogadta. Az Amerikában élő szlovákok máris nagy erővel szervezkednek és a Tót Világszövetség felhívására azzal vá­laszoltak, hogy a tótok sohasem tar­toztak a csehekhez és hogy ragasz­kodnak régi hazájukhoz s a magyar nemzettel együtt átélt történelmi tradícióikhoz. Az amerikai tótok mozgalma azt is kifejezésre juttatja, hogy az amerikaiak megmozdulását támogassák a magyarok is, s hall­gassák meg a lapok panaszát s a panaszok találjanak pártfogókra a magyar testvérek között. Az amerikai szlovákok megmozdulása nagy vissz­hangot keltett egész Amerikában. M. A. H. A borértékesí­tésről. A szüret befejeztével az értékesí­tés kérdése foglalkoztatja leginkább a szőlősgazdát. Érdeklődik, kutat: van-e boreladás, mennyiért stb. Saj­nos, a legnyomasztóbb az, amit meg­tudhat : az idén jóformán teljesen hiányzik a mozgái, élénkség, ami máskor, régen igy szüret után a must adás-vevésében volt. Csak nagyon itt-ott lehet hallani ela­dásról, azt is a régiekhez ké­pest igen jelentéktelen tételekben. Kialakult árakról meg alig is lene* beszélni. A szórványos eladások árai ugrásszerűen távol állanak egymás tói. A további kilátásokat illetőleg is igen nehéz jóslásokba bocsátkozni. A helyzet az, hogy a régen oly biz­tos vevőink, az osztrákok az elsza­kadás óta erősen nekiálltak a szőlő­telepítésnek és ma már igen jelen­tős szőlőtermelő-területekkel ren­delkeznek. Egy a vigasztalásunk: a talaj és éghajlati viszonyok miatt soha olyan bort termelni nem tud­nak, mint mi és a nagy különbsé­get a legteljesebb cukrozási szabad­ság sem tudja behozni. Az idén pe­dig, amikor nálunk is gyengébb minőségű bor termett a tavalyi­hoz képest, az osztrák mustok a legnagyobb részben ihatatlanok — amint azt egy ottani helyzettel tel­jesen ismerős barátunk beszélte. Rá volnának tehát szorulva a mi bora­inkra, de a forgalom kialakulásá­ban a pénzpiac helyzete tornyosít szinte elháríthatatlan akadályokat. Jelenleg az osztrák sillinget a ma­gyar pénzpiacon nem is jegyzik, a zugforgalomban pedig igen össze­vissza keverik a pengő és a silling viszonyát, a kalkulációt teljesen le­hetetlenné téve. A gyengébb minőségű boroknak szeszfőzésre felhasználása igen erős akadályokba ütközik, nagy befo­lyású érdekeltségek az érvelések egész tömegével küzdenek ezen terv megvalósítása ellen. A belső fo­gyasztás érdekében egyéb irányban is alig történik valami, a legerő­sebb akadály, a magas borfogyasz­tási adó még ma is teljes fényében tündököl. Egybe vehetjük reményünket. Egy sok tapasztalattal rendelkező boros­gazda azt mondotta egyszer: sose Érzékeny károkat okozott az or olyan nagy baj az, ha nem terem szagnak, hogy egyes vagyonosabb igen kiváló minőségű borunk, mert emberek már a gazdasági válság akkor a nem kimondottan szőlőnek kezdetén vagyonuk tekintélyes ré­való vidéken csapnivalóan rossz a szét kivitték az országból és külföl­minőség és a mi mégis csak jó bo-: dön helyezték el. Amikor az álla­Katolikus tanítók gyűlése Döntősön. Az „Esztergomi esperes-kerület­hez tartozó Római Katolikus Nép­nevelők Köre" f. évi november hó 4-én (szerdán) d. e. 10 órakor Dö­mösön tartja ez évi rendes közgyű­lését, melyre a kör egyházi és vi­lági tagjait, valamint a tanügy ba­rátait ezúton is meghívja az elnökség* Tárgysorozat : Pápai himnus. Megnyitó beszéd. Mondja Szkalka Lajos elnök. Az er­kölcsi nevelés lélektani alapja. Elő­adó Nádler István pápai kamarás, érs. tanítónőképző intézeti igazgató. Bevezető előadás a gyakorlati taní­táshoz. Tartja Rencz János dömösi igazgató- és kántortanító. Gyakor­lati tanítás : Olvasmánytárgyalás a III. osztály anyagából. Tanítja özv Plank Lászlóné Gottschall Mária dö mösi tanítónő. A tanítás módszeré­nek megbeszélése a megjelentek hozzászólása alapján. Rencz János pénztárnoki jelentése. Tagdíjak be fizetése. A jövő évi közgyűlés he lyének megállapítása. Indítványok. Himnus. A közgyűlés előtt (9 órakor) dr Mertán János esperes, ker. tanfel­ügyelő ünnepélyes Veni Sanctét és szentmisét mond a dömösi plé bánia-templomban. A társasebéd a „Zöld-féle vendég lő"-ben lesz 1 órakor. Ára 2 pengő Jelentkezni lehet nov. 2-ig Rencz János pénztárnoknál Dömösön. Esztergomból külön társas autó fogja vinni a közgyűlésre menő ta gokat és vendégeket. Az autó reg gel 8 órakor indul a Szent Anna templomtól. Útközben felszállás a Magyar Király szálloda és a Biblio­theka előtt. Az autón utazni szán dékozók nov. 2-ig Szkalka Lajos elnöknél szóval vagy írásban je lentkezzenek. A visszautazás Esztergomba szin­tén társasautóval történik. ifiMi»iiiiiiiiiM«iÉtiÉiiHiriTi [niiirirtnriirrTiTT*­iriiiiij"T"t r-irriurnincinr-rftani-r Szigorú megtorlásra készül a kormány a külföldre vitt vagyonok eltitkolóival szemben. runk elkelhet. — Ez az egyetlen vi­gasztaló jelenség a most még telje­sen kihalt vidékünkbeli borforgalom jövő kilátásaiban. mmmmmKttH^HttUtlKKHKk^á 111111 Minden esztergomi ház­ban függesszük ki hősi ha­lottaink emléklapját! mot amúgyis súlyos külföldi kötele­zettségek terhelik, ezeket a hatalmas összegeket semmiképen sem lehet nélkülözni. Néhány héttel ezelőtt kormány­rendelet kötelezte mindazokat, akik pénzt vittek ki az országból, .hogy ezt záros határidőn belül je­! lentsék be a Nemzeti Banknál. Már is több mint háromszázmillió pengőt tesz ki az az összeg, amelyet eddig bejelentettek. Ez azonban még mindig csak egy része a külföldre vitt magyar va­gyonnak. Ezért a kormány pár nap előtt pótrendeletet adott ki, amely­ben megszorította a bejelelentési kö­telezettséget. A kormánypárt legutóbbi értekez­letén ezenkívül még olyan javaslat is elhangzott, hogy a kormány eskü alatt hallgathassa ki azokat, akikről feltehető, hogy külföldön rejtették el vagyonuk egyrészét, de a bejelen­tést mindeddig elmulasztották. Azt is követelték az értekezleten, hogy a kormány vagyonelkobzás­sal és tiz évig terjedhető fegyház-büntetéssel sújtsa a rendelet megszegőit, a fel­jelentőket pedig, akik eltit­kolás nyomára vezetnek, ju­talomban részesítse. Károlyi miniszterelnök hajlandó­nak mutatkozott az ujabb szigorú rendelet kibocsátására. Igy való­színű, hogy a közeli napokban a kérdés a 33-as bizottság elé kerül. A Nibelungok nyomában. Mint egy berlini lap közli, Karls­horstban megalakult a Siegfried Kriemhild Szövetség, amely nem ki­sebb célt tűzött maga elé, minthogy „Siegfried valódi létezését bebizo­nyítsa és két és félméteres ember­fölötti nagyságát sírjának feltárásá­val megállapítsa." Az ásatásokat a Rajna egyik mellékfolyójának, a Weschnitznek egy hajdani szigetén, ncgy kilométernyire Wormstól, Lo­roch mellett kezdik meg, ahol Sieg­fried állítólag Krisztus után 430-tól, anyósa Uote pedig 437 óta nyugszik. A szövetség nézete szerint úgy Uote, mint lánya, Kriemhild és ennek só­gornője, Brunhild nemcsak rendki­vül nagyszépségű, hanem tökéletes, 230 méter magas jelenség volt „Ezzel a megállapítással — mondja a szövetség röpirata — mai sport mozgalmunk új, fenkölt célt tűz ki maga elé, nevezetesen, hogy Nibelung-énekben vázolt mindennapi testgyakorlatokkal hasonló tökéletes testre tegyünk szert." E célból a Siegfried Kriemhild Szövetség a Nibelungok útján, melyet Sommar dr. titkos tanácsos, a giesséni főis kola tanára állapított meg, társas vándorlásutakra megy. Ez az út Wormsból Bajor­országon és Ausztrián keresz­tül Esztergomba vezet, ahol valamikor Attila vára állt. Nagy dijak kitűzésével a szövetség nyomára akar jutni a Nibelung­ének első leirt szövegének is, amely állítólag egy passaui ősi templom falában van elrejtve. A szövetség, melynek élén egy Cresse Oszkár nevű iró áll s amelyre a gazdasági bajokkal küzdő Németországnak nagy szüksége aligha van, bizo­nyára könnyen felderíti azt, ami a tudományos kutatásoknak eddig nem sikerült. Fontos érfesitésl 25 cm-es tánclemez 5*50 P, Bármely gyártmányú gramoíónleme zekét leszállitott árban árusitom. 30 cm-es művész-lemez 8*— P. 4 ISKOLAHEGEDŰK ós más hangszerek, valamint ezek alkat­részei a legolcsóbb napi árban •w Giegler Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom