ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-16 / 114. szám

tankönyvek magas árára, de tekintetbe véve a kötelező népoktatás kényszerét is, csökkentette az elemi népiskola tankönyveinek számát. Kimondja, hogy az olvasókönyvön és hittankönyvön kivül nem lehet kényszeríteni az elemi tanulót más, esetleges segédkönyvek beszerzésére. Nagy megkönnyebbülést jelent eme rendelet az iskoláztató szülők számára, de a közoktatásügyi miniszterben a népjóléti miniszter tovább is megy. Az idézett rendeletben a beiratási dij (1 P) szedésénél is könnyítést tesz, mert hatósági szegénységi bizznyitvány nélkül, a szülő bemondása alapján is elengedhető eme 1 pengős díj, sőt az oktatófilm dijánál is kiterjeszti az ingyenesek számát. A miniszter eme könnyítéseit a szülők mindenesetre hálával veszik, mint megértő szociális rendelkezést. Bányászok a Katholikus Nagygyűlés körmenetén. Dorog 1700, Tatabánya 1200 emberrel veit részt. Lapunk legutóbbi számában írtunk arról a nagyhatású beszédről, amelyet Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, dorogi bányaigazgató mondott az idei Országos Katholikus Nagygyűlés vasárnapdélelőtti megnyitó nyilvános ülésén. Ezt az őszinte és megérdemelt hatást fokozta az aznap délután lefolyt hatalmas eucharisztikus körmeneten a külön vonaton Budapestre érkezett dorogiak impozáns részvétele. A Katholikus Nagygyűléssel kapcsolatos eucharisztikus körmenetek közül a jelen voltak megállapítása szerint még egy sem volt oly nagyszabású, mint az idei. A mult évi Szent István-napi körmenet, amelyet a Szent Imre Év alkalmából rendeztek, természetesen más elbírálás alá tartozik, ott az egész ország talpra állott és nemzeti becsület dolgának tekintette a felvonulás nagyszabású voltát. Itt azonban a spontán áhítat és lelkesedés állította sorba az embereket, elsősorban a főváros katholikus közönségét. Azok, akik százezerre teszik a kivonultak számát, nem is mondanak sokat, mert sűrű nyolcas sorokban, órákhosszat csak embert és embert látni látványnak is kápráztató, s a legcinikusabb lélekben is kell, hogy komoly gondolatokat ébresszen. Ebben az óriási menetben Dorog bányamunkássága és népe tekintélyes számban vett részt. A különvonaton 1700 ember utazott ez alkalommal Dorogról Budapestre. A hatalmas dorogi csapattal három zenekar U ment. A festői egyenruhás leventék, lövészek, díszbe öltözött, kezükben karbidlámpát vivő bányászok vonultak a „Dorog" jelzőtábla után, amelyet két régi zöldszinű dorogi bányászzászló között vittek. A dorogiak menete élén Schmidt Sándor bányaigazgató és a dorogi bányatisztviselök vonultak, köztük dr. Trinkl Kálmán plébános és Szomszély Antal bányalelkész is. A dorogiak után vonult fel. Ugyancsak külön vonaton érkeztek Seedoch Károly pápai prelátus, tatabányai esperes-plébános és Rehling Konrád főtanácsos, igazgató vezetésével. Számuk igen nagynak látszott, mert sok jelzőtáblát hoztak „Tatabánya" felírással. A főváros közönsége ez alkalommal ugyancsak megtanulhatta, mégpedig legrokonszenvesebb oldaláról, a Csonkaország legnagyobb bányatelepének nevét. A magukkal hozott zenekarok ősrégi bányász szenténekeket játszottak a menetben, amelyek komolysága és ünnepélyessége mélyen a nézők lelkébe markolt. Dorog és Tatabánya népe e napon ország-világ előtt tett tanúságot hűségéről és hovatartozásáról. Tatabánya 1200 emberrel Az ország szanálása és a kisemberek tömege. A művelt világ gazdasági krízise nem kímélte meg Csonka-Magyarországot sem. A tőkeszegény, életerőktől nagyrészben megfosztott, szegénységgel egyet jelentő agrárország, kezdő iparral és a nyersanyagok nagyrészének hiányával s rengeteg illetékes és illetéktelen közvetítő kereskedővel küszködő országban sokkal súlyosabban érezteti hatását a gazdasági válság, mint sok más európai országban. Ehhez a sok gyengítő bacillushoz azután nem kis romboló mértékben járult hozzá az a most felderített szertelen, nagyrészben luxusgazdálkodás is, aminek a levét azokkal is itatják most az ország ügyeit rendbehozni akarók, akiknek eddig is keserű volt a szájaize. Hogy nem egészen szerencsés kézzel nyúltak hozzá az ország szanálásához, annak az erkölcsi jelentőségein kivül már anyagi hátrányai is mutatkoznak. Erkölcsi jelensége a fizetések és nyugdijak lecsökkentéséből származó keserűség, mely különösen a kisembereken uralkodik, mert kicsire szabott kenyerükből egy nagy darabot szelt le. Eme megrövidítés mellett az igazságtalan percentuális megállapítás is nagyban éleszti az elkeseredés érzetét. Mert, hogyne látná igazságtalan levonásnak pl. az a VIII. fizetési osztályú nyugdíjas a 15%-os levonást, amikor a magasrangúak magas fizetésével egy levonási rangba került. Vagy el lehet hitetni valakivel a világon, hogy a 120 pengős fizetésű ember csak úgy érzi a 10%-os 12 pengős levonást, mint a 400 pengős fizetésű a 40 pengősét, és igy feljebb. Ha már meg kellett nyirbálni a fizetéseket és nyugdijakat, miért kellett akkor még az igazságtalanság keserűségét is csepegtetni!? Az erkölcsileg káros és eléggé nem értékelhető jelenségek mellett, már a szanálás első hónapjában is mutatkoznak ama káros gazdasági következmények, melyeket egyik nemrégi cikkünkben ugyané sorok irója megjósolt. Nagyon sok helyen elbocsájtották a háztartásbeli alkalmazottat, vagy pedig lecsökkentett fizetés mellett a mosónői munkát is vállalnia kellett. A háztartási alkalmazottakból és mosónőkből sokan munka nélkül maradtak. A lecsökkentett fizetésűek kenyéradójukkal együtt úgy az élelmezési, mint egyéb szükségletüket redukálták, ami az üzleti forgalom és igy a forgalmi és fogyasztási adók megcsappanását is jelenti. Hogy ezek nem légbőlkapott állitások, mutatja az, hogy a kereskedők máris készülnek a kormány elé járulni, kérve a fizetési csökkentésről szóló rendelet visszavonását. Hogyan fognak tudni kitérni a kérelem elől akkor, ha a cipészek, szabók és nyomdászok is csatlakoznak majd a kereskedők táborához? Már pedig mindez be fog következni és ha nem fog sürgető kérésük méltányló meghallgatást nyerni, meg fog szaporodni a munkanélküliek amúgy is veszedelmesen növekedő tábora. És a mi meggyőződésünk az, hogy semmi körülmények között sem szabad elkeseríteni az embereket, mert akkor esetleg olyan alapok rendülhetnek meg, melyek szilárdsága mindennél f ontosabb. V. I. HIREK Éjjeli szolgálatot október 10—16-ig Rochlltz-örökösök „Szent lstván"-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth L.-u. és Széchenyl-tér sarok) teljesít. A püspöki konferencia. A magyar püspöki kar őszi konferenciáját szerdán délelőtt tartotta a budai hercegprímási palotában. A konferencián a bíboros-hercegprímáson kívül résztvettek: Szmrecsányi Laj'jos egri és Zichy Gyula gróf kalocsai érsekek, Radnai Farkas és Papp Antal c. érsekek, Glattfelder ' Gyula dr. csanádi, Mikes János gróf szombathelyi, Fetser Antal győri, ' Rott Nándor dr. veszprémi, Hanauer A. István váci, Virág Ferenc pécsi és Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspökök, Hász István dr. tábori püspök, Lindenberger János dr. nagyváradi és Székely Gyula szatmári apostoli kormányzók, Kelemen Krizosztom bencés főapáti koadjutor, Payer Ferenc kassai és Pájer János rozsnyói apostoli kormányzói helytartók. A püspöki konferencia pontosan reggel 9 órakor kezdte meg tanácskozásait Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás elnökletével. A tanácskozás jegyzőkönyvét Drahos János dr. prelátuskanonok, a hercegprímás oldalkanonokja írta. A konferencia tárgysorozatán foglalkozott a püspöki kar a mai nehéz gazdasági viszonyok között szükségessé vált inségakciók és a karitász-mozgalom megszervezésének kérdésével és elhatározta, hogy buzdítani fogja a lelkészkedő papságot arra, hogy ezekben a mozgalmakban tevékenyen vegyen részt. Az elszaporodó esetek arra késztették a püspöki kart, hogy a párbaj kérdésével is foglalkozzék őszi tanácskozásán. A püspöki kar e tárgyban a leghatározottabban állást foglalt a párbaj ellenes szövetségek mellett és a legerélyesebb intézkedéseket helyezi kilátásba e társadalmi bajnak gyökeres megszüntetésére, mivel ez a katolikus tanítással semmi^ képen össze nem egyeztethető. Az {

%dei Szent Erzsébet jubileumnak j hazai megünneplési módozatai is szóba kerültek. A püspöki kar határozatát a megünneplés módozatait illetően az idő rövidsége miatt a j sajtó útján fogja nyilvánosságra hozni. Elhatározták azonkívül az Mctáo Catolicának az egyházközségi szervezeten belül leendő sürgős és erőteljes megszervezését egyházmegyénként, megfelelő egyházmegyei központokkal. A konferencia tárgysorozatán szerepelt még a magyar katolikus vallás- és tanulmányi alapok 1929—30. évi működéséről szóló jelentés, a cserkészés a leventemozgalom, továbbá több tanügyi kérdés, ez utóbbiak között az elemi iskolai beiratási díjak felhasználása, valamint a kisebbségi nyelvű községek iskoláinak típuskérdése. A felsoroltakon kívül számos egyesületi ügy volt kitűzve az őszi püspökkari értekezlet tárgysorozatára. A tárgyalásokat este 7 órakor fejezték be. Alszerpapszentelés. A bíboroshercegprímás megbízása folytán dr. Breyer István segédpüspök f. hó 25-én, Krisztus-király ünnepén alszerpapokká szenteli az esztergomi szemináriumnak az idei tanévben tanulmányaikat befejező teológusait. Credo-havlgyűlós lesz f. évi október 18-án (vasárnap) d. e. 10 órakor a Belvárosi Kath. Olvasókörben, amelyet 9 órakor szentmise és prédikáció előz meg a kir. városi plébánia-templomban. A tagok teljesszámú megjelenését kérjük. Az elnökség. Takarékos háziasszony CSÁKVÁRY-nál vásárol Fontos értesités! Bármely gyártmányú gram of óni emezeket leszállított árban árusítom. 25 cm-es tánclemez 5\50 P, 30 cm-es művész-lemez 8'— P. ISKOLAHEGEDŰK és más hangszerek, valamint ezek alkatrészei a legolcsóbb napi árban: