ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-14 / 113. szám

megjelent „Zászlónk", az ifjúság lapja. Akié az ifjúság, azé a jövő. Gyönyörű volt a cél és finoman, godosan megválasztattak azok az eszközök, amelyekkel a Zászlónk az ifjúság meghódítását megkezdte és 30 éven keresztül folytatta. Látsz öntudatos katolikus intelligenciát? A mezőgazdaság válságos helyze­te lehetetlenné teszi a gazdáknak, hogy adósságaik kamatát és tőke­részleteit pontosan fizessék. Ugyan­ilyen helyzetbe kerültek a kisipa­rosok is. Az általános fizetőképte­lenség következtében igen elszapo­rodtak a végrehajtások és a kitűzött árveréseken az ingatlanok és ingók vagy egyáltalán nem találnak vevő­re, vagy potom áron elkótyavetyél­telek, ami a kis adósok vagyoni romlását okozza, mert hiszen a cse­kély árverési vételárból még az adósságok sem kerülnek ki. A mezőgazdasági ingatlanok te­kintetében már a mult kormány nagyszabású íöldteherrendezést lá­tott szükségesnek, amelynek lényege az, hogy az adós gazdák egyezségi tárgyalásokat kísérelnek meg hite­lezőikkel, amely tárgyalások folyama alatt sem az ingatlanra, sem a gaz­dasági felszerelésre árverést megtar­tani nem szabad. Amennyiben pe­dig az egyezség nem jön létre, avagy az egyezséghez valamelyik hitelező nem akar hozzájárulni, úgy oz árverést az ingatlanra ki le­het tűzni, de ez az árverés csak akkor jogérvényes, ha a meg­tartott árverésen elért vételár fedezi az árverést kitűző hite­lező előtt telekkönyvileg beke­belezett tartozásokat. Ez az úgy­nevezett fedezeti elv. w.iaammnm wmMimiiiiiiwiai tanúsított, elválalván és diadalra vi­vén Rózának végtelenül komikus és nagy felkészültséget követelő sze­repét. Igen ügyesen mozgott a színpa­don a kis Babura Laci, Jancsinak kedves kis szerepében. Három kisebb szerepben Rosznáky Emmi, Meré­nyi Gyula és dr. Katona Gábor fe­lejthetetlen kabinet alakításokkal arattak babérokat. Mindhárman tel­jes odaadással játszották ezeket a nekik igen kicsi, de a darab cse­lekményéneK szövevényébe olyan szervesen elhelyett, fontos szerepe­ket. Nagy részük volt az osztat­lan és őszinte sikerben. A közönség, miként mondottuk, a legnagyobb szeretettel örömmel és megértéssel fogadta a pompás elő­adást. Elismerésül zúgó tapsokkal számtalanszor szóllította a függö­nyök elé a szereplőket és halmozta el a hölgyeket szebbnél-szebb virá­gokkal. Reméljük, az öregcserkészek mó­dot fognak nyújtani a darab meg­tekintésére azoknak is, akik azt eddig még nem láthatták. A köz­hangulat máris kívánja megismét­ését. A Zászlónk volt első nevelőjük és olvasmányuk. Ezért nagy ünnep nekünk, magyar katolikusoknak a Zászlónk 30 éves jubileuma. Mert ez a jubileum az egész magyar öntudatos katolikus inteligencia ünnepe. Minthogy a rossz termés és az alacsony gabonaárak következtében egyre több és több gazda került sú­lyos helyzetbe és képtelen adóssá­gainak akár csak kamatát is megfi­zetni, felmerül annak a szükséges­sége, hogy a kormány valamikép­pen halasztást eszközöljön ki, ne­hogy egy árverési hullám teljes alámerüléssel fengegesse a gazdá­kat és egyúttal a magyar föld árát végzetesen leronthassa. E célból alkalmasnak Ígérkezik a földteher­rendezés során alkalmazott úgyne­vezett fedezeti elvnek kiterjesztése a földteherrendezési eljárásba be nem vont gazdákra, valamint a kis­iparosokra is. Erre nézve az igaz­ságügyminisztériumban folynak is munkálatok egy megfelelő adósvéde­lem bevezetésére és a 33-as bizott­ságban Teleszky János szükséges­nek és sürgősnek jelezte az ilyen irányú adósvédelem gyors megol­dását. Persze a kérdés nem könnyű, mert hiszen általában véve kerülni kell a látszatát annak, mintha Magyaror­szágon a hitelezők jogbiztonsága megszűnt volna. Ezért óvakodni kell minden általános moratórium jellegű rendelkezéstől, mert hiszen ez azt a látszatot, vagy balhiedelmet kelt­hetné fel a külföldi tőkénél, mintha a magyar mezőgazdaság nem volna már hitelképes és hitelre érdemes. Éppen ezért a közhitel érdekében semmiféle általános jellegű mora­tórium — aminőt a gazdaérdekelt­ségek az utóbbi időben emlegetnek — nem ajánlatos és ettől a kor­mány is bizonyára tartózkodni fog. Aki képes fizetni, az teljesitse vál­lalt kötelezettségét. Ellenben igenis szükséges az önhibájukon kívül bajba ­jutott kisebb adósoknak és pedig úgy a gazdáknak, mint a kézműves­iparosoknak bizonyos védelme egy­részt a hirtelen fellépő árverelteté­sek ellen, másrészt pedig a túlzott kamatszedéssel szemben. 1 A kormány erre vonatkozólag sür­gősen elkészítteti a törvényjavasla­tokat, amelyek egyfelől a fedezeti elvet fogják bevezetni a kisemberek érdekében, másfelől pedig a kamat­uzsora továbbterjedését fogják meg­fékezni. Az adásvédelmi rendelke­zések szükségességét és sürgőssé­gét maguk a magyarországi ban­kok és pénzintézetek is belátták és a velük folytatott tárgyalások máris azt eredményezték, hogy mérsékel­tebb kamatok mellett hajlandók lesznek bizonyos ideig a tőketör­lesztési részletek megfizetésétől egyelőre elállni. Remélhető, hogy ezek szerint a hitelezői érdekeltsé­gek Jis közre fognak munkálkodni A Október elsejétől kezdve a köz­tisztviselőktől az eddigi szűkös fi­zetésükből levonnak 10—12 száza­lékot és ez a lineáris fizetéscsök-! kentés főképpen a 100—150 pengős fizetéseknél katasztrofális hatású. Ilyenformán a köztisztviselők el­sősorban azokról az igényekről mondanak le, amelyek ugyan nem tartoznak az elsőrendű közszükség­lethez, mégis tartozékai a mai élet­nek. Ilyen igénye volt csaknem minden köztisztviselőnek Jaz, hogy eljárogatott valamelyik kulturális vagy társadalmi egyesületbe. Ez az igény természetesen a tagdíjakban jelentett terhet. Ez a teher különö­sen nagy volt azoknál a köztiszt­viselőknél, akik négy-öt egyesület­nek is tagjai voltak. Esztergomban is ismerünk sok olyan közepes ja­vadalmazása tisztviselőt, aki havonta 10—15 pengőt fizetett tagdíjak cí­mén. A fizetéscsökkentés nyomán a leépítést a tiszt viselőtársadalom elsősorban a tagdíjaknál vitte ke­resztül. Ennek bizonysága az, hogy Esztergomban a legtekintélyesebb egyesületeink is arról panaszkod­nak, hogy a tisztviselőtársadalom, HIRE IC. Éjjeli szolgálatol október 10—16-ig Rochlitz-örökösök „Szent lstván"-hoz cimzett gyógyszertára (Kossuth L.-u. és Széchenyi-tér sarok) teljesít. Pedagógiai szemináriumi elő­adások. A folyó tanévben is, mint az előző évben, meg lesznek tartva a pedagógiai szemináriumi előadá­sok. Az első ily előadásra vonatkozó körlevelet is kiadta Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelő, amelyben ér­tesiti a vármegye tanítóságát, hogy az első előadás Esztergomban f. hó 14-én, Komáromban f. hó 15-én, Tatabányán f. hó 16-án és végül Tóvároson f. hó 17-én lesz meg­tartva. Minden tanitó — tekintet nél­kül az iskola jellegére — köteles azon körzeti székhelyen megtartandó szemináriumi előadáson megjelenni, amely körzetbe működési helye sze­rint tartozik. Az első szemináriumi előadáson az iskola higiéniájáról dr. Sajó László vármegyei tiszti fő­orvos tart előadást. Esztergomi Rádió Egyesület közleménye: A f. hó 17-re (szom­batra) hirdetett rádiógramafonhang­verseny, közbejött technikai akadá­lyok miatt későbbi időre halasztó­dott. Az újabb időpontot e helyen fogjuk közölni. Ritka tüzoltóünnepség — való­di tűzesettel. Párját ritkító tűzoltó­nap esett meg a csehszlovák ura­lom alá került Párkányban október 4 én. A tűzoltószövetség rendezett tüzoltónapot, amelyen harminc köz­ség 450 tűzoltója jelent meg. Ban­abban, hogy a kisgazdák ós iparo­sok anyagi összeomlása elhárítható legyen. amely mindig leglelkesebb és leg­áldozatkészebb támogatója volt min­den közcélú törekvésnek, tömeges küépését jelenti be az egyesület­nek. A tagdíjak fizetését még olya­nok is megtagadják, akik eddig a legpontosabb fizetők voltak. Egészen kilátástalan lesz minden erőfeszítés, hogy az egyesületeket, a lelket és lelkesedést fentartó, a társadalmat összekovácsoló, a pol­gári életet előberesegítő, a nemzeti ideálokat ápoló egyesületeket fenn lehessen tartani, ha így folytatódik tovább ez a bomlás. Bármilyen szomorú és aggasztó is a fenti folyamat, mégsem lehet bűnül felróni az erősen megcson­kított fizetésű köztisztviselőknek az egyesületekből való kilépését, mert hiszen mégis csak a mindennapi szűkös kenyér az első problémája mindenkinek. Természetesen nem vonatkozhatik ez a megállapítás azokra, akik a fizetéscsökkentés után is — ha mindjárt áldozatok árán is — be tudják állítani költségveté­sükbe az egyesületi tagdíjakat. A kulturális és társadalmi egyesületek fennmaradása fontos közérdek, nem szabad azokat pusztulni hagyni! kett közben, midőn Kardos Győző országos parancsnok éppen a tűz­oltók állandó szükségszerű készen­létről beszélt, jelentették, hogy a városban több szalmakazal kigyul­ladt. A nagyszámú tűzoltó nagy ambícióval rohant a tűz színhelyére és — mint kitűnő tulsó-féli laptár­sunkban : a „Komáromi Lapok"-ban olvassuk — a tüzet percek alatt va­lósággal „megették". A jól végzett oltás után aztán nyugodtan folytat­ták a bankettet, amelynek legélve­zetesebb pontja számukra ez a kis valódi tűz volt. Búcsúzás. Mivel Esztergomból a somogy-megyei Nagyatádra távo­zom és másként nincs módomban búcsúzni, az „Esztergom" útján bú­csúzom el összes kollégáimtól, jó ismerőseimtől és barátaimtól. Csiger István nyug. főmozdonyvezető. Kerékpárjával nekimert a kor­látnak. A tokodaltárói vasúti átjáró­nál mivel motorkerékpárjának se­bességét nem csökkentette Hummel István nyergesujfalui mészáros, el­vesztette uralmát a kerékpár felett. A rohanó gép nekivitte Hummelt az út betonkorlátjának, minek követ­keztében jobb karján szenvedett erős sérüléseket, a kerékpár pedig tönkrement. Bridge tanítás 5 lecke alatt. Érdeklődök elmüket adják le „Legmo­dernebb szórakozás" jelige alatt a kiadóhivatalba. Adósvédelmi kormányintézkedé­sek kisemberek javára. Megfékezik a kamatussora továbbterjedését. köztisztviselők tömegesen lép­nek ki az egyesületekből. A kilépések oka: a fizetéscsökkentés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom