ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-07 / 110. szám

Déli fél 2 órakor 120 terítékű közös ebéd volt a Fürdőben, majd Pázmány Péter bazilikái szobrának megkoszorúzása és a nevezetessé­gek megtekintése volt a programúi­ban. A Pázmány-szobornál Párká­nyi Norbert mondott szép emlék­beszédet. Az esti vonathoz ismét a cser­készzenekar kisérte ki a lelkes vendégeket, akik Esztergom neve­zetességeitől és az itteni kartársak figyelmes és előzékeny vendégsze­retetétől szinte el voltak ragadtatva. Sok jó barátot szerzett városunk­nak az országos tanárgyűlés. Kö­szönet érte a buzgó kezdeménye­zőknek és rendezőknek! A katholikus Magyarország hit­vallása lesz a XXII-ik nagygyűlés Százezer ember részvételére számítanak az október 11-iki országos eukarisztikus körmeneten. — A vi­dékiek félárú menetdijkedvezményben részesülnek a vasúton és a hajón. Már csak négy nap választja el a magyar katolikusságot attól a fel­emelő pillanattól, amikor október 10-én összeül a magyar katolikusok parlamentje, a XXII-ik Országos Katolikus Nagygyűlés. Az egész vi­lág pénzügyi és gazdasági kataszt­rófák idejét éli át. Senki sem találja a kiutat, hogy miképpen lehetne ebhől a nagy világösszeomlásból népeket és nemzeteket kivezetni. Ennek a szörnyű gazdasági és pénz­ügyi válságnak, a napról-napra fo­kozódott gondoknak, szörnyű mun­kanélküliségnek problémája Magyar­országon talán még kétszeresen na­gyobb, mint máshol. Utat és módot keres majd a XXII-ik Országos Kato­likus Nagygyűlés és szónokai irányt adnak, hogy miképpen kell a magyar katolikusságnak összefogni, hogy egy­részt az ország pénzügyi és gazda­sági helyzetén segítve legyen, más­részt, hogy a bolsevizmus mind erősebben mutatkozó feltöréseit el­fojtsa. A magyar katolikusságnak ebben az évben meg kell mutatni azt, hogy a nemzet legerősebb osz­lopa. A magyar katolikusságnak meg kell mutatnia, hogy van benne erő és élniakarás, vágy, — az erőnek és az akaratnak a kifejezője lesz tehát a XXII-ik Országos Katolikus Nagygyűlés, amelyen Serédi Juszti­nián dr. biboros hercegprímás, gróf Apponyi Albert, Angelo Rótta pápai nuncius, Ernszt Sándor kultusz­miniszter, Czettler Jenő a képviselő­ház alelnöke, Glattfelder Gyula Csa­nádi püspök, Wolff Károly a fő­udvarnagyi bíróság elnöke, Angyal Pál egyetemi tanár, Schmidt Sándor bányaigazgató, Andrássy S. Kálmán máv. üzletvezetőhelyettes, Huszár Károly v. miniszterelnök, Bőle Kor­nél szentdomonkosrendi prior, és Vargha Theodorik szentferencrendi házfőnök mondanak beszédet. A vi­déki résztvevők az összes vasút- és hajóvonalakon menetdijkedvezmény­ben részesülnek. A tagsági jegy ára 2 pengő, a vasúti utazásra érvényes igazolvány ára pedig 50 fillér. A Nagygyűlés legkiemelkedőbb fény­pontja az október 11-én lezajló Eukarisztikus körmenet lesz. A kör­menet rendezősége közel százezer ember részvételére számit. Az Or­szágos Katolikus Szövetség (Buda­pest. IV. Ferenciek-tere 7.) ezúton hivja fel a magyar katolikusságot, hogy minél nagyobb tömegben jöj­jenek fel a XXII-ik Országos Nagy­gyűlésre. kereskedőkre és iparosokra súlyos gazdasági hátránnyal is jár. Arra kérte tehát a pénzügyminiszter a miniszterelnököt, hogy a felmerült panaszok megszüntetése céljából a hatásköre alá tartozó hivatalok ve­zetőit utasítsa arra, hogy a hivata­lokban az ügynökök részéről a megrendelések gyűjtését általában tiltsák el és hívják fel a közszolgá­lati alkalmazottak figyelmét arra, hogy az ügynököknek ezt a tevé­kenységét törvény tiltja s igy a közszolgálati alkalmazottak is fe­lelősek azért, ha az ügynököket megrendelések adásával a tilalom megszegésében és kijátszásában tá­mogatják. Valószínű, hogy ezek után rövidesen szigorú rendelet je­lenik meg, amely a törvény betű­inek érvényt szerez az ügynöki túl­kapásokkal szemben, amelyeket már annyiszor kifogásoltak a ke­reskedők. Tilos a megrendelések gyűjtése a hivatalokban. A megrendelésgyűjtésről szóló 1900. évi XXV. t.-c. értelmében az iparosok és kereskedők, vagy ezek megbízottai az iparos vagy keres­kedő lakóhelyén kívül mintával vagy minta nélkül csak olyan ipa­rosokat vagy kereskedőket keres­hetnek fel, kik üzleti körükben az illető áru eladásával vagy felhasz­nálásával foglalkoznak. Ezzel a törvényes rendelkezéssel ellentétben napról-napra tapasztal­ható, hogy különösen a Budapest­ről vidékre utazó ügynökök nem­csupán az iparosokat és kereske­dőket keresik fel megrendelésgyűj­tés végett, hanem anélkül, hogy az egyes tisztviselőktől a megrendelés átvételére felhívást kaptak volna, megjelennek a hivatalokban, köz­üzemekben, közintézményeknél, vállalatoknál stb., ahol egyszerre ; nagyobbszámú tisztviselőt tálálnak s az ilyen helyeken megrendelést 'gyűjtenek. A tömérdek kérésre és panaszra a kereskedelmi miniszter most a miniszterelnökhöz fordult, Jakitól megfelelő intézkedést kért. j Rámutatott arra, hogy nem tekintve azt, hogy a hivatal, közüzem stb. 'nem az a hely, ahol a közszolgálat sérelme nélkül megrendelést lehetne j gyűjteni, a más helyen üzletet foly­tató kereskedő vagy iparos megbí­jzottjának, ügynökének ez az eljá­rása mint kihágás büntetendő cse­llekmény is. Emellett ez az eljárás 'a törvény rendelkezéseit betartó A pénz és a sziv. Az elmúlt napokban városunk egyik pénzügyi szaktekintélye ezt a rezignált kijelentést tette: „Nem va­gyok jó finánc, mert van szivem. Egy jó pénzembernek nem szabad szivének lenni, mert ez pénzügyi politikáját gátlóan befolyásolja". E keserű megállapítás igazolására felhozta az illető ur a világ gazda­sági életén ma uralkodó pénzkirá­lyokat, kiknek zseniális működését semmiféle érzelmi momentumok nem befolyásolták, mert megértet­ték, hogy csak úgy lehet meggazda­godni, pénzügyeket a pénz termé­szetéhez képest hiven vezetni, hogy végiggázolva embertársainkon csak a célt szabad tekinteni. A cél he­lyességét, nemességét mérlegelni a lelkiismeret dolga, melynek viszont semmi köze sincs a pénzügyi poli­tikához. Hát kérem, nézzük meg csak kö­zelebbről azt a bizonyos zseniali­tást. A mai világban, ha pénzkirá­lyokról beszélünk, rendesen az amerikai vasutmágnásokat, cipő­pasztacsászárokat és bankvezéreket értjük és azt a vagyont, azt a tőkét, mit ezek most képviselnek. E va­gyonok, e tőkék alapjai azonban a mult század 60—70-es éveiben gyö­kereznek, amikor Amerikában a korlátlan lehetőségek, az adottsá­gok oly helyzetet teremtettek, hogy a kiválasztott ezer ember igen köny­nyen meggazdagodott. Meggazda­godtak, mert akkor kezdődött Ame­rika természeti kincseinek feltárása, az olaj és aranymezők, szénbá­nyák és ércbányák kiaknázása, ezzel kapcsolatban a vasutak építése, melyek aztán mértéktelen s gyak­ran lelkiismeretlen spekulációkra adtak alkalmat. E nagy vagyonok teremtéséhez nem annyira zseniali­tás kellett, mint vakmerőség, min­dent egy lapra való feltevés és jó­kora adag szivtelenség, mely meg­engedhetővé tette azt, hogy ember­társainknak megmutatva a gyors meggazdagodás délibábját, kifosz­totta őket, megvigasztalva az ame­rikai hiszekeggyel, hogy üzlet: üzlet. És mi történik? Ezek a zseniális pénzemberek, érezve tán azt, hogy meggazdagodásuk mennyi könnybe és vérbe került, meghasonolva a világ­gal és önmagukkal is, öreg koruk­ban mindenféle jótékony alapítvá­nyokat tesznek. Ámbár .. . e jóté­konyságnak is erős reklámszaga van. Ebből a zseniális pénzügyi politikából a mai gazdasági válság megoldására bizony már nem sok maradt. De megmaradt, legalább is Amerikát illetőleg az üzleti életnek az az ethikailag lehetetlen felfo­gása, amelynek lazaságát Amerika érzi legjobban. Jimmi Walker, a new-yorki polgármester tett erről legszomorúbb tanúságot Budapes­ten, mikor a gangsterkérdésről in­terjuvolta meg az újságíró. Azt fe­lelte, hogy Európában ezeket a dol­gokat nagyon felfújják, mert a chichagói, a new-yorki alvilág tu­laj donképen csak egy egyszerű üz­leti vállalkozás, mely — hogy is mondta csak — kissé erősebb esz­közökkel dolgozik. Jimmi Walker­nek, ennek a telivér amerikainak nyilatkozata furcsa fényt vet az amerikai pénzügyi, üzleti élet men­talitására, mely a dollár féktelen imádatában megengedhetőnek tartja még a sorozatos gyilkosságokat is. Ez a kíméletlen üzleti szellem az utóbbi időben Európában is kezd tért hódítani. Látjuk, hogy Francia­ország pénzügyi politikája attól sem riad vissza, hogy régi szövetsége­sét, Angliát a valutáján keresztül gazdaságilag tönkretegye, nem tö­rődve azzal, hogy e politikájával elsősorban az általános munka­nélküliséget növeli s a kenyértelen embereket könyörtelenül veti oda a bolsevizmus ideológiájának. Ez nem zseniális, hanem kalandorpolitika, melynek végeredményben a társa­dalom issza meg a levét. A világ egész mai gazdasági éle­tére a tehetetlenség és a hivatott pénzemberek rosszakaratú nem­bánomsága nyomta rá bélyegét. Ez a rövidlátó, ostoba pénzügyi poli­tika, mely egy másik állam terme­lését tönkreteszi, annak lakosságát kifosztja, nem veszi észre, hogy ez­zel saját húsán is nagy sebeket vág és az egész világot a bolseviz­mus posványos réme felé sodorja. Ez lehet egy egyszerű kontremin­zsenialitás, de semmiesetre sem be­csületes pénzügyi politika, mert be­csületes pénzügyi politikát csak szívvel lehet csinálni. Sz. J. Ischiásnál egy pohár természe­tes „Ferenc József" keserűvíz reggel éhgyomorra véve előmozdítja a gyomor és a belek működését könnyű székletet biztosít. Fontos értesítési Bármely gyártmányú gramofónleme­zeket leszállított árban árusítom. 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8*— P. ISKOLAHEGEDÜK és más hangszerek, valamint ezek alkat­részei a legolcsóbb napi árban: •' hangszerkészítőnél kaphatók Kossuth Lajos-utca 14. szám, Giegler Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom