ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-10-04 / 109. szám
Ha pedig azt hiszik, hogy hatalmukat és az általuk békének nevetett mai állapotokat azzal tudják megvédeni, hogy rút hálátlanságuk ÜS az árulások folytán megtörtlelkű magyar nemzetet lassú halálra ité lik, akkor is tévednek. Ez a nemzet nem fogja összetett kézzel várni a dicstelen halált. Ennek a nemzetnek még az ősi vér folyik ereiben ÜS a magyar élniakarás még nem halt ki a szivekből és lelkekből nem szűnik meg követelni az élethez való jogát és a nemzetek sorában #z őt dicsőséges múltjánál és nemzeti erkölcseinél fogva méltán meg illető helyet. Ma még itt állunk a megpróbáltatások csúcspontján, az emberi türelem határ-mesgyéjén. Ökölbe szorult kézzel várjuk az eseményeket. Ma még kinyiihat ez az ököl, hogy békejobbot nyújtson az igaz ságot őszintén kereső, a sebeket gyökeresen gyógyitani akaró kéznek, de ha vége szakad a türelemnek, ha fellázad a nemzeti enéizet ti folytonos megaláztatások ellen, íikkor le fog csapni ez az ököl és bárminő pusztítás árán is le fogja rombolni azokat a falakat, amelyek ül zárják tőlünk a levegőt és evvel együtt az életet. A nemzet e sorsdöntő napjaiban hozzátok fordulok kedves magyar testvéreim! Szeressük, becsüljük és tiszteljük egymást. Forrjunk össze ügy testvéri egységbe, a megpróbáltatások ne válasszák el, hanem kovácsolják össze szenvedő lelkeinket í;S sziveinket, hogy könnyebben viselhessük a ránk mért keresztet és szent fájdalmunkat. Vigyük mindenünket a Haza oltárára, osszuk meg minden javainkat szenvedő és nélkülöző honfi társainkkal és adja oda mindenki úgy anyagi, mint szellemi és erkölcsi kincseinek feleslegét az azokban szűkölködőknek. Tépjük ki sziveinkből az önzésnek és a hiúságiak még a csíráját is, segítsük egymás önzetlen és becsületes szándékból fakadó munkáját és ha nem a jó szándék hiánya, hanem természetes emberi fogyatékosság kívánni valót hagy maga után, úgy ne gátoljuk azt meg meddő gáncsosko<lássál, hanem igyekezzünk azt hasonló jószándékkal, minden tudásunkkal és minden akarásunkkal jobbá és tökéletesebbé tenni. Ne keressünk bűnbakokat a múltnak tévedéseiért vagy mulasztásaiért, hanem törekedjünk azokat egyesült » rővel minél előbb jóvá tenni Felejtsük el a tegnap sérelmeit, hogy lelkileg tisztán és megedződve nézk essünk a holnap küzdelmei elé. És vigyázzunk arra, Kedves Magyar Testvéreim, hogy összeszorított öklünket ne emeljük fel egymás ti len, mert annak is csak akkor van tekintélye és adott esetben ereje, ka azt egy egységbe, testvéri szeretetbe és közös megértésbe összefort nemzeti akarat irányítja. Egy nemzet, mely a létért való küzdelem válságos óráiban önmagát gyengíti, az önmagának ássa meg sírját, és ha mi magUEkat temetjük ül, akkor hiába várjuk a feltámadást. Pedig mi az első keresztények fanatizmusával hiszünk a mi keresztreíeszitett Igazságunknak feltámadásában, egy jobb, szebb és boldogabb magyar jövő megszületésében, amely meg fog, mert meg kell születnie, akár a béke rózsalugasában, akár a nagy kataklizma után fennmaradó romok tövében fog ringani bölcsője. Az elkövetkezendő szebb és boldogabb magyar jövő reményével, a Fontos értesítés! 25 cm-es tánclemez 5*50 P, a magyar nemzet történelmi elhivatásának büszke öntudatával, a magyar élniakarás megtörhetetlen energiájával és az isteni Gondviselésbe vetett megingathatatlan hittel, egy szívvel és egy lélekkel kiáltsuk oda elszakított véreinknek és barátainknak, valamint az egész világnak — a legnagyobb magyarnak, nemzetünk hasonlóan súlyos helyzetében látnoki lélekből fakadt szavait: „Magyarország nem volt, hamem lesz!" A budapesti kongregációs iroda által bistositott külföldi megélhetés. A magyarországi nehéz gazdasági * egy évig maradnak szolgálatban, viszonyok, nagy munkahiány s a | Az iroda hozzájárulása nélkül helyet sivár elhelyezkedési lehetőségek j nem cserélhetnek. Ha nehézségük, arra késztették dr. Kipper Károly panaszuk van, az iroda külföldön jezsuita pátert, hogy az itthon bol- tartózkodó magyar hölgy-képvisedogulni nem tudó hazánkfiai részére, | lőinek írhatnak, akik utána járnak külföldi összeköttetéseinek felhasz-'a dolognak, az ellentéteket elsimitnálásával, külföldön munkát, kénye- j ják, vagy ha kell, más helyet keret és nyelvtanulási lehetőséget biz- résnek s a pénzügyet a külföldi tosítson. Nagy szociális érzéke, tu- j családoknál elintézik, dása és óriási munkakedve maga-' A kiutazási költséget a külföldi val ragadta a vezetése alatt álló kongregáció több tagját, s mikor 1929-ben Budapesten, VIII. Fiumei-út 4. sz. alatt megalapította a kongregációs elhelyező irodát, nagy lelkesedéssel szegődtek melléje munka társakul. A külföldi hatóságok kapui készségei nyíltak fel a felebaráti szeretet nagyszerű megnyilvánulása előtt, s ma már a különböző európai országokban elhelyezett közel 1000 női és sok férfimunkás foglalja mindennapi imájába az ő nevét. Vannak, akik egyévi külföldi tartózkodás alatt tökéletesen elsajátítottak a francia vagy angol nyelvet s most itthon hasznosítják perfekt nyelvtudásukat a saját és országunk javára. Az iroda eddigi hasznos és ered menyes munkásságára való tekintettel indokoltnak találjuk a veze tőség által összeállított tudnivalók közlését. Az iroda leányokat helyez el Belgiumban és Franciaországban és korlátolt számban Angliában, Olaszoiszagban és Ausztriában, csak jó katolikus családokhoz küld lányokat, még pedig: 1. Aupair, azaz: családtagként, kit a külföldi csalni úgy kezel, mint a saját leányát. Együtt étkezik a családdal, vele sétál, látogat, utazgat, de saját költségén utazik ki és haza, s apró személyi kiadásait is saját zsebéből fedezi, 2. Elhelyez leányokat családoknál, vagy intézetekben, akik a tanévben vagy a szünidő folyamán saját költségükön a nyelvet akarják elsajátítani, 3. kiküld és elhelyez leányokat háztartási alkalmazottaknak, gyermekek mellé, szobaleánynak, szakácsnőnek, vagy mindenesnek. A külföldi családok a tapasztalatok szerint a leányokkal jól bánnak, a koszt általában jó és bőséges, de erősen kell dolgozni reggeltől estig. A munkában a belga és francia háziasszonyok jó példájával járnak elő. Szabad kijárást, pláne esti ki maradást nem engedélyeznek. Előnyben részesítik azokat, akik a varráshoz és a főzéshez is értenek. A kezdő fizetés Franciaországban 300 frank (66 P), vidéken 250 frank, Belgiumban 300 belga frank (48 P), de ott az élet jóval olcsóbb s igy a fizetés kb. egyértékű. Ha a munka erő beválik, a fizetését egy-két hó múlva 50 frankkal felemelik. A házi alkalmazottaknak induló leányok — kiskorúság esetében a szülők — szerződést irnak alá, amelynek ér,elmében legalább is család előlegezi, de egyenlő havi részletekben a fizetésből levonja a teljes törlesztésig. Ugyanígy levonja havi részletekben a hazautazás költségeit, melyeket hazautazás előtt át ad az illetőknek. Az irodában 22 lelkes magyar hölgy dolgozik minden ellenszolgáltatás nélkül, azonban ennek dacára is sok a dologi kiadás, főleg postaköltség, azonkívül külföldön levő alkalmazottak fizetése, akik az elhelyezett leányok érdekeit odakint védik. E kiküldöttekhez fordulhatnak bármikor az elhelyezettek nehézségeikkel, a kiküldöttek meglátogatják a körzetükben élő leányokat, a tolmács szerepét viszik, hivatalos, ügyeiket elintézik. Ezek termesze-! pótlás nagy költségekkel Az ínyencek végnapjai. Szomorú napok következnek az ínyencekre. A behozatali nehézségek következtében a csemegekereskedőknél az élvezeti cikkek egész sorában kezd hiány mutatkozni. Ma még egyelőre, ha korlátozott menynyiségben is, még kaphatók a legkülönbözőbb külföldről származó ínyenc falatok, de csak addig, amíg az eddig behozott készletek el nem fogynak. Különösen nagy hiány tapasztalható a svájci és hollandi sajtokban, halfélében, francia likőrökben és konyakokban, kávé, rizs, tea, kakaófélékben, mert utánpótlásukról csak nehezen lehet gondoskodni. Érdekesen világítja megazinyencfalatok és egyéb külföldi csemegék helyzetét az egyik legnagyobb cég, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta: Sajnos, ma az a helyzet, hogy a csemegekereskedők meglévő készleteiket élik fel, mert újabban behozni nem lehet. De mindamellett alig tudunk eladni a meglevő csekély készletekből is, mert a gazdasági viszonyok gurmandjainkat is nagyon kikezdték. A külfödi húsárut, sajtot, halakat csak 50 pengő értékig terjedő csomagokban lehet behozni az országba, mert ezt még engedélyezik. Azonban az ilyen módon való utánjár. A tesen az irodának nagy anyagi ter- külföldi likőrökben, konyakokban net jelentenek miért is tisztán ka-1 aruMany mutatkozik. A déligyümölnkaüv alapja dacára, mégis keny-| ... , , telén bizonyos összegéket kérni az! csok kozul mé § csak a fu ^ e * elent elhelyezett leányoktól és azt az I meg a magyar piacon, míg naranelőlegezett útiköltségükből levonni, csot és más déligyümölcsöt egyAkiket^ Belgiumba^ küldenek, fejenj általában nem lehet kapni. A külföldi csokoládék hiányát meglehetősen pótolják a jóminőségű magyar gyártmányok. Amennyiben kakaót sem fognak beengedi, úgy itt is hiányok fognak mutatkozni. 6 pengőt, akiket Franciországba 16 pengőt, a többi országban 10 pengőt fizetnek. A külföldön elhelyezett leányok lelki szükségleteiről is gondoskodik az iroda. Minden hónapban egy szabadnapot kapnak, melyen egy központban összejöhetnek magyar szentbeszédre, magyarul gyónhatnak stb. A ki- és hazautazás csak csoporttosan történhetik. A kiutazókat a külföldi végállomáson magyar hölgyek várják és viszik a kiszemelt családhoz. A kiutazáshoz papi vagy zárdai ajánló levél, kiskorúaknál a szülők írásbeli beleegyezése, szegénységi, erkölcsi és orvosi bizonyítvány, születési bizonyítvány vagy keresztlevél és 5 drb. kabinetforma fénykép szükséges. Útlevélért helybelieknek a m. kir. rendőrkapitányságon, vidékieknek a községházán kell jelentkezniük. A viziumot az iroda szerzi meg. (Belgiumban és Franciaországban egy évi tartózkodásra 6 pengő.) Bővebb felvilógositásért Írásban lehet fordulni az irodához, avagy hétfőn és csütörtökön délelőtt 10— 12 között személyesen. Ha e nap ünnep, a következő napon ezen időpontban. Minden személy tartozik 240 pengőről szóló aláirt és hatósági pecséttel ellátott jótállólevelet benyújtani, vagy 130 pengőt letétbe helyezni. HIRE K. Éjjeli szolgálatot október 3—O-ig Kerschbaummayer Károly „Megváltó"hoz cimzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Tóth Tihamér lett a központi papnevelő új kormányzója. Ernszt Sándor dr. vallás- és közoktatásügyi, valamint népjóléti miniszter a hercegprímástól felmentését kérte a központi papnevelőintézet kormányzói tisztsége alól, tekintettel arra, hogy mint miniszternek, úgyszólván minden idejét igénybe veszi az orszá > súlyos helyzete. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás a lemondást elfogadta és legmelegebb köszönetét fejezte ki a miniszternek azért a buzgó, lelkes munkáért, amelyet a papnevelés legelső magyar intézetében hosszú éveken keresztül kifejtett. Egyidejűleg Tóth Tihamér dr. apát, egyetemi tanárt nevezte ki a biboros-hercegprimás a központi szeminárium kormányzójává. A magyar katolikus közvélemény sajnálattal fogadja azt a hirt, hogy Ernszt Bármely gyártmányú gramofónlemezeket leszállított árban árusítom. 30 cm-es művész-lemez 8*— P. ISKOLAHEGEDÜK és más hangszerek, valamint ezek alkatrészei a legolcsóbb napi árban: • l'^Z ßia#iloi< ET A wáOk w% ft hangszerkészítőnél kaphatók « WlCgiCr rCrenC; Kossuth Lajos-utca 14. szám.