ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-30 / 107. szám

zattal ismertette a mintateremben a régi vár és a székesegyház terveit az ott látható miniatűr gipszminták és rajzok alapján. Megtekintették a kincstárt, a kriptát és a Szent Ist­ván kápolnát. A sok történelmi ma­gyar dicsőséget hirdető emlék szem­lélése után elszoruló lélekkel néz­ték a művelt világ örök gyalázatát és hazugságát: — a trianoni határt. A Szent István Fürdőszállodában elköltött ízletes ebéd után a dísz­teremben folyt le a vándorgyűlés. A helybeli Turista Dalárda ajkán felcsendült a Magyar Hiszekegy és Brenner Antal dr. ügyvezető elnök helyett, akit súlyos gyászeset tartott távol, dr. Saly Arnulf alelnök üd­vözölte a vándorgyűlés tagjait, ami után Papp Dénes, a MTE alelnöke nyitotta meg a gyűlést, melyet a megjelent osztályok kiküldöttjei ve­zettek be üdvözlésükkel. Igy a váci osztály nevében Zsembary Ferenc ügyvezető alelnök, a szentendrei osztály nevében Dezsőfi Ferenc dr. ügyvezető alelnök, a gyöngyösi osztály nevében ifj. Fazekas József főtitkár és az esperantó-magyar tu­risták nevében Kovács Tódor dr. mondottak üdvözlő beszédeket. Rendkivül érdekes előadást tartott a tilos utak és az alkotandó turista törvényről dr. Peitler Gyula főtitkár, a Turisták Lapja szerkesztője. Hoz­zászóltak Vörös Tihamér, Zsembery Gyula dr. és a város részéről Ko­mán Béla erdőmérnök. Az előadásból és a hozzászólások­ból leszűrődött az, hogy ámbár nagyban enyhült a helyzet a tilos területeket és utakat illetőleg, szük­ség van azonban mind a turista törvény meghozatalára, mind a tu­ristanevelésre. Az előbbi féken bírná tartani azokat a kirándulókat, akik nem szervezett turisták, semilyen egyesületbe nem tartoznak, botrá­nyosan viselkednek és akiket állan­dóan összetévesztenek az igazi tu­ristákkal. Az utóbbi pedig a szerve­zett turisták fegyelmezését célozná. Különösen Zsembery dr. és Vörös Tihamér hoztak fel olyan eseteket, melyek botrányosságaik miatt árta­nak az igazi turistaságnak. Dr. Kovács Tódor az Eszperantó Turista Egyesület elnöke a nemzet­közi érintkezésre alkalmas eszpe­rantó nyelvről beszélt s beígért az osztálynak egy előadást is. Lebilincselő felolvasást tartott Csury József dr., a történelmi és természeti emlékek bizottságának elnöke a hazai természeti szépsé­gek és történelmi nevezetességek ismertetéséről és megbecsüléséről. Papp Dénes ügyvezető-alelnök azután meleg szavakban mondott köszönetet a szives fogadtatásért és a Turista Dalárda Himnus éneké­vel véget ért a vándorgyűlés. Az esti vonattal egy kedves és tartalmas nap emlékével távoztak a vándorgyűlés tagjai városunkból. A nap kellemességét nagyban emelte a vándorgyűlés programin­jának keretében a Turista Dalárda magas színvonalon előadott hazafias műdala is, amely szines hangulat­tal csendült bele a tartalmas gyű­lés programmjába. V. I. A magyar—osztrák football mérkőzésre vasárnap d. u. 1 óra­kor külön autóbusz indul Buda­pestre. Viteldiíj 4 pengő. Előjegyzé­seket a kirándulni szándékozók a Magyar Király-szállói benzinkút ke­zelőnél szíveskedjenek mielőbb esz­közölni. Hasznos tudni­valók az alkal­mazottak kere­seti adójáról. Alkalmazotti kereseti adót tartoz­nak fizetni mindazok, akiknek fize­tése, hozzászámítva az esetleges természetben való ellátást is, a heti 20, illetőleg havi 80 pengőt meg­haladja. 1931 január 1-től ezen az adón felül különadót tartoznak fi­zetni mindazok, akiknek fizetése a heti 30, illetőleg a havi 120 pengőt meghaladja. Ennek a különadónak az összege egyenlő a kereseti adó­val. 1931 szeptember 2-től a külön­adó 100 százalékkal lett felemelve. Ezeken az adókon kivül fizetendő még a heti fizetések után 2, a havi fizetések után pedig 10 fillér rok­kantellátási adó. Az alkalmazotti kereseti adót, különadót és a rokkantellátási adót a. munkaadó köteles levonni alkal­mazottaitól és bérfizetési ivek mel­lett, amit a városi adóhivatal szám­fejt, tartozik ugyanazon hónap 25-ik napjáig a városi pénztárba befizetni. Amelyik munkaadó a kereseti adót, a különadót és a rokkantellátási adót nem vonja le, akkor ezek az adók őt terhelik és késedelmes fi­zetés esetén még külön kamatot is számítanak. Az adókulcs a következő : Heti fizetésnél: pengőig ker. adó különadó 20—25 —10 —' — 25—30 —'15 * 30—35 —•20 —•40 35—40 — 25 —•50 40—45 —•30 —•60 45—50 —•40 —'80 50—55 —•50 1-— 55—60 —'60 1-20 60—65 —•70 1-40 65—70 —•80 1-60 70—75 —•90 1-80 75—80 1 — 2 — 80—85 1-10 2-20 85—90 1-20 2-40 90—95 1-30 2-60 95—100 145 290 » igy tovább. Ezenkivül heti lér rokkantadó. Havi fizetésnél: pengőig ker. adő különadó 80—100 —•40 • 100—120 —•60 120—140 —•80 1-60 140—160 1-— 2-— 160—180 1-20 240 180—200 1-60 320 200—220 2-— 4 — 220—240 2'40 4-80 240—260 2-80 5-60 260—280 3-20 6-40 280—300 3-60 7-20 300—320 4-— 8'— 320—340 4-40 8-80 340—360 4-80 960 360—380 2-20 10-40 380—400 580 11-60 400—420 6-40 12-80 420—440 7'— 14-— 440—460 760 15-20 460—480 8-20 16'40 480—500 8-80 17-60 és igy tovább. Ezenkivül heti 10 fillér rokkantadó. A különadó szeptember l-től teszi ki a fenti összeget, mig 1931 janu­ártól augusztus 31-ig a különadó az itt közölt adótételek fele. H IREK Éjjeli szolgálatot szept. 26-tól okt. 2-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszertára (Ferenc József­út) teljesít. A hercegprímás Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián bíboros-herceg­prímás fontos országos és egyházi ügyek intézésére hétfőn reggel Bu­dapestre utazott s csak az október közepén tartandó őszi püspökkari konferencia után érkezik ismét haza Esztergomba. Országos tanáregyesületi gyű­lés Esztergomban. Mint már je­leztük, az Országos Középiskolai Tanáregyesület f. évi október 4-én, vasárnap Esztergomban, a bencés gimnázium dísztermében tartja meg LXV. rendes közgyűlését a követ­kező tárgysorozattal: 1. Elnöki meg­nyitó, üdvözlések. 2. Tisztviselői jelentések. 3. Nagy J. Béla előadása a magyar nyelvi és irodalmi okta­tás továbbfejlesztéséről. 4. Fodor János előadása a tanári hivatás megnövekedett társadalmi és nem­zeti jelentőségéről. 5. Indítványok. A gyűlésre Budapest felől jövő ta­nárok vasárnap d. e. 8 ó. 21 perc­kor érkeznek. Az érkezetteket a helybeli középiskolák igazgatói és tanárai fogadják, majd a levente­zenekar hangjai mellett s a közép­iskolai növendékek sorfala között a Hősök-szobra elé vonulnak, ame­lyet megkoszorúznak. D. e. 9 óra­kor a szentferencrendiek templo­mában szentmise, amely alatt a gimnázium énekkara énekel. 10 órakor küldöttségi tisztelgés lesz a primási palotában, fél 11 órakor vá­lasztmányi ülés, 11 órakor pedig a rendes közgyűlés lesz a gimnázium dísztermében a fenti tárgysorozat­tal. Déli fél 2 órakor társasebéd a Fürdőben. D. u. 3 órakor a meg­jelentek felvonulnak a székesegy­házba, ahol megkoszorúzzák Páz­mány Péter szobrát, majd meg­tekintik a kincstárat és a Keresz­tény Múzeumot. Este 6 óra 26 perc­kor visszautazás Budapest felé. Az ország középiskolai tanárainak esz­tergomi tanácskozása oly esemény városunkban, amely a helyi hatósá­gok részéről is a legteljesebb figyel­met és előzékenységet érdemli meg. A Névtelen Hősök ötödik ke­gyeleti stafétáját október 4-én, vasárnap d. e. 11 órakor tartják meg a más években is szokásos feltételek mellett. Az idei staféta érdekességét bizonyára csökkenteni fogja, hogy azon a gimnázium nö­vendékei az ugyancsak aznapra eső országos tanárgyűléssel kapcsolatos elfoglaltságuk miatt előreláthatólag nem vehetnek részt. Milyen állásokat szüntet meg a város ? A szerdai városi közgyű­lésen tárgyalták és elfogadták a ta­karékossági bizottság javaslatát, amely szerint a város terheinek csökkentésére a következő taka­rékossági intézkedéseket foganato­sítják a személyi kiadásokban: Meg­szüntetnek egy fogalmazói, dijnoki, egy szemlészi, egy fertőtíenitő-nap­számosi, egy tanitói, egy iskolaszol­gai, egy erdőőri, egy vágóhídi nap­számosi és két kocsis állást, továbbá megszűnik a városgazdái, a községi birói és egy írnoki állás is. A két utóbbi olyképen, hogy az ezekre jelenleg megválasztott tisztviselők a városi adóhivatalhoz nyernek beosz­tást az üresedésben levő alszámve­vői és számtiszti teendők ellátására, miáltal jelenleg az alszámvevői és számtiszti állás illetményei, üresedés esetére pedig a községi birói és az Írnoki állás iletményei kerülnek megtakarítás alá. A személyi kiadá­sok ilyetén megtakarításának össze­ge 27.063 pengőt tesz ki. A képvi­selőtestület a takarékosági bizottság­gal egyetértésben súlyt helyezett arra, hogy a személyi megtakarítá­soknál azokat az állásokat szüntesse meg, amelyeket az adott viszonyok közt a megmaradó egyéb személy­zettel is el lehet látni s kerülte, hogy véglegesen betöltött állásokat szüntessen meg, mert akkor viszont végkielégítésből vagy nyugdíjból származó teher állott volna elő. Egy tanitói állás megszüntetése a gyer­meklétszámra való tekintettel a kul­tuszminiszter határozott rendeletére történt. Hajójáratok megszüntetése. A Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt. a Budapest—Bécs közötti sze­mélyhajó járatokat ezidén olykép szünteti meg, hogy az utolsó menet Budapestről Bécsbe—Esztergom érin­tésével — szombaton, október 3-án, Bécsből—Budapestre pedig október 6-án lesz. Megszünteti továbbá a MFTR a folyó évre a Budapestről 8 óra 30 p.-kor induló és 14'30 p­kor Esztergomba érkező, illetve az Esztergomból 16 órakor induló és Budapestre 20 ó. 20 p.-kor érkező kisdunai személyhajójáratot is oly­képen, hogy az utolsó menet mind a két irányban okt. 4-én vasárnap indul. A további intézkedésig tehát a MFTR személyhajója Esztergom és Budapest között csak a követke­ző marad: Indulás Esztergomból Budapestre reggel 4 és Budapestről Esztergomba 14 ó. 20 p.-kor. — A Budapestről 11 órakor, illetve Esz­tergomból 19 órakor induló u. n. kofahajó csak szeptember 30-ig köz­lekedik, tehát ezévben szerdán in­dul utoljára. Szeptember 26-án kezdték meg a hadikölcsön segélyek ki­utalását. A népjóléti minisztérium hivatalos kimutatása szerint a mi­nisztériumba hadikölcsönsegélyek kiutalása érdekében eddig 105.000 kérvény érkezett be. A segélyek ki­utalását e hó 26-án kezdték meg. Körülbelül 5 és fél millió pengő áll rendelkezésre, tehát annyi, mint tavaly. Az Esztergomi Zeneiskola nem szűnik meg, ha a város meg is vonja a segélyt. Lapunk f. hó 25-i számában a városi közgyűlésen, a takarékossági bizottsági javaslat elő­terjesztésekor hallottak alapján azt írtuk, hogy a város a jövőben meg­szünteti a zeneiskolát, miáltal 1440 I pengőt takarít meg. Mint illetékes I helyről értesülünk, a híradás ily j formában téves, mert bár a város i megteheti, hogy a Zeneiskolától az j eddigi segélyezést megvonja, de az j iskola megszüntetése nem az ő jog­I körébe tartozik. Az iskola megnyi­Itására és vezetésére ugyanis a m. j kir. kultuszminiszter kifejezetten I Büchner Antal főszékesegyházi kar­nagy, zeneiskolai igazgató nevére adott engedélyt, nem pedig Eszter­Igom város részére, s így az iskolát a város meg sem szüntetheti. A városi segélyezés megvonása ese­tén az iskola továbbra is az „Álla­milag Engedélyezett Esztergomi Ze­neiskola" címet viselheti, csak „vá­rosilag segélyezett" nem lesz. A segély megvonása mindenesetre ér­zékenyen fogja érinteni az iskola agilis vezetőségét, amely eddig is I Bármely gyártmányú gramofónleme­B zekét leszállított árban árusítom. ISKOLAHEGEDŰK és más hangszerek, valamint ezek alkat­részei a legolcsóbb napi árban : ­25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8*— P. "^m ©Í©€| i©i* FcrGtlC " Kossuth Lajos-utca 14. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom