ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-23 / 104. szám

A termelés és értékesítés kérdésének megvitatása a Felsődunántűli Mezőgazdasági Kamara gyűlésén. Nagy érdeklődés mellett folyt le a Felsődunántúli Gazdakamara első őszi igazolóválasztmányi ülése, amelyen a termelés és értékesítés napi kérdései kerültek beható megvitatásra. Dr. Ormándy János igazgató javaslatot terjeszt be a tejértékesités rendezése tárgyában. Szávozd Richárd hozzászólásában intézkedést sürget a tejárrombolás megakadályozására. Szükségesnek mondja az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ további működését a gazdák szolgálatában és a gazdák ellenőrzése mellett. Sokorópátkai Szabó István javasolta, hogy a fogyasztásra kerülő tej értékesítésével párhuzamosan vétessék figyelembe a feldolgozásra kerülő tej értékesítése is, annyival is inkább, mert az ország napi cca 4 millió tejproduktumának mintegy 3

/± része, kereken 3 millió liter tej kerül ipari feldolgozásra. Méltánytalannak tartja, hogy a tejszín és a vaj vasúti fuvarja magasabb, mint a tejé és indítványozza, hogy a tejtermékek is a tejjel azonos vasúti fuvarral legyenek szállítva. A tejipar jövőjére biztató az a körülmény, hogy külföldön a magyar vajat előszeretettel vásárolják. Glaser Géza rámutatott a Burgonya Ármegállapitó Egyesülés eddigi kedvező eredményeire, mely a burgonya értékesítése körül szinte egycsapásra rendet teremtett. Az ármegállapitó egyesülést éppen a Felsődunántúli Gazdakamara kezdeményezte és ennek a szervnek a gyakorlati élettel, nevezetesen a termeléssel és kereskedelemmel célirányos összhangba hozott intézkedései tették lehetővé, hogy ma a termelők az exportképes burgonyáért 6—8 pengős árakat érhetnek el. Mészáros István felsőházi tag kívánatosnak tartja, hogy a Burgonya Ármegállapitó Egyesülés termelői irányárai esetről-esetre a gazdaközönség széles rétegeinek tudomására hozassanak a községi mezőgazdasági bizottságok révén, hogy a napi árakról az eladó gazdák mindig tájékozódva legyenek. Holitscher Károly és Szávozd Richárd kívánatosnak tartják, hogy az ármegállapitó egyesülésben helyet foglaljanak mindazon kereskedők, akik a burgonya kivitellel kapcsolatos kereskedői feladataiknak meg tudnak felelni. A vidéki megbízható kereskedők felvétele annyira is inkább indokolt, mert ezek a gazdák között élve, az üzleti lebonyolításban jobban ellenőrizhetők. Péntek Pál és többen felszólalásaikban a mezőgazdasági termelés érdekében fokozottabb vámvédelmet sürgetnek. Egészségtelen álláspontnak tartják, hogy mi 6—8 pengőért exportáljuk a búzát, ellenben sok millió pengő árú tengerit, ár tel megszervezéséről, mert lehetetlen állapotnak tartja azt az aránytalanságot, ami a vágó állatok eladási ára és a hús ára között van. Ismertetésre került a földbérlő társadalom mai helyzete és az a terv alakult ki, hogy a bérbeadó földbirtokosok is közös értekezleten.tárgyalják meg a mai nehéz helyzet áthidalásának lehetőségeit. A tárgysorozat további pontjait a kamarai lótenyésztési, kertészeti, juhászati, szőlészeti szakosztályok eddigi működésének ismertetése képezte. Súlyosan elitélte Fejérvármegye kisgyűlésen elhangzott ama elhamarkodott indítványt, amely minden bizonnyal onnan eredt, hogy az indítványtevők nem ismerik a kamarák eddigi működését, nincsenek tisztában a kamara feladataival és a gazdaérdekekkel ellentétben álló érdekek téves felfogásait tették magukévá. Az igazgatóválasztmány minden egyes gazda tagja egy értelemben oda nyilatkozott, hogy „a mai nehéz helyzetben fokozottabb mértékben szükséges a gazdatársadalom érdekeinek pát. zabot engedünk be az országba. t védelme és mindazon intézkedések, Dr. Ormándy János igazgató ismer- j kezdeményezések megtétele, ametette az osztrák-magyar kereske- ]yek alkalmasak lehetnek a termedelmi szerződést és a Bécsbe irá- lés és értékesítés kérdéseit előbbre nyúló állatkivitel súlyos nehézségeit, vinni és ezzel a gazdatársadalom Javaslatot terjesztett be az állatkivi- boldogulását szolgálni." Kormányrendelet a statárium kiterjesztéséről és a gyülekezési jog korlátozásáról. A statárium. A magyar királyi igazságügyminiszter a rögtönbiráskodás kiterjesztése tárgyában rendeletet adott ki. E szerint a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve a rögtönbiráskodást a lázadások, gyújtogatások, a robbantószer, illetve mindennemű robbanóanyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) használásával elkövetett gyilkosságokon és szándékos emberölésen (ideértve az ily gyilkosság elkövetésére irányzott szövetséget is) felül — az ország egész területén a hatóságok jogi védelméről szóló 1914: XL. tc. rendelkezéseibe ütköző csoportosulás utján, vagy felfegyverkezve csoportosulás esetén kivül elkövetett bűntettekre, a magánosok elleni erőszak bűntettére, a lőfegyver használásával elkövetett gyilkosságra és szándékos emberölésre, j a közegészség ellen halál okozása1 val elkövetett bűntettre, a vaspályákon, vagy hajókon elkövetett közveszélyű cselekmények bűntettére, végül az állami és társadalmi rend hatályosabb védelmévől szóló 1921: III. tc. 1. és 2. §-ában meghatározott bűncselekményekre — ideértve a felsorolt büntettek kísérletét is — kiterjesztette és ehhez képest a rögtönbiráskodás kihirdetését ezekre a bűncselekményekre is elrendelte. A rögtönbiráskodás hatálya a tetteseken kivül a részesekre is kiterjed. Rendelet a gyülekezési jog korlátozásáról. A magyar királyi minisztérium a gyülekezési jog korlátozásáról a következő rendeletet adta ki: Politikai jellegű népgyűlések, felvonulások, körmenetek stb. tartása 1931. évi évi szeptember 20-ától kezdődőleg a további intézkedésig tilos. Megtartásukat karhatalommal is meg kell akadályozni. Egyébként a gyülekezési jog tekintetében jelenleg érvényben álló jogszabályok továbbra is hatályban maradnak. A köznyugalom biztosítása tette mindezt szükségessé. A rögtönbiráskodás kiterjesztése, valamint a gyülekezési tilalom tárgyában kiadott rendeletek kapcsán a Magyar Távirati Iroda illetékes helyről a következő felvilágosítást nyerte: A Bia-Torbágynál elkövetett merénylet arra mutat, hogy az ország határain túlról irányított bizonyos mozgalmak az itteni súlyos gazdasági helyzetet kihasználva, a belső rend megzavarásával meg akarják hiúsítani a gazdasági újjáépítésre irányuló törekvések sikerét és igy a magyar nép minden rétegének érdekét egyaránt veszélyeztetik. Éppen ezért a kormány a köznyugalom biztosítása érdekében és a káros befolyások ellensúlyozása céljából szükségét látta, hogy a már hatályban lévő rögtönbiráskodást a most kiadott rendeletben felsorolt bűncselekményekre is kiterjessze és a gyülekezési tilalom tekintetében is rendelkezzék. Ezek a rendeletek a józan maA szőlőkúra. A magyar ember természete a szőlőt csak folyékony állapotban szereti. Sajnos, a magyar bor elvesztette természetes piacát. A magyarországi szőlők megművelése, a sok fenyegető veszedelemtől való inegvédelmezése jóval többe kerül, mint az olasz, spanyol, görög, vagy más országok termelőinél. A szállítási költség, a vámok mind alig leküzdhető akadályok. Ehhez járul a világszerte megindult küzdelem a szeszivás ellen. Az Északamerikai Egyesült Államokban a szesztilalom a népszavazás eredménye folytán törvényerőre emelkedett. Európában Finnország példájára ujában Lettország és Dánia léptettek életbe a szeszes italok árusítását megnehezítő törvényt. Hollandia, Csehország, Ausztria és Németország a szeszivást mindjobban nehezítő, szociális politikát követ. Nálunk terem a világ legnemesebb szőlője, de ebben nem sok öröme telik a szőlősgazdának. Nagy kár azért a csodálatos értékért, ami az eléggé meg nem becsült szőlő formájában^ kihasználatlanul hever előttünk. A*szőlő éppen abban az Fontos értesítés! 25 cm-es tánclemez 5*50 P, alakjában a leghasznosabb az emberi szervezetre, amelyben a szőlőtőkén terem. Csak igy tudja a dus kincseit maradéktalanul átadni az emberi szervezetnek. A szőlő erjedésmentes alakjában teljes értékű táplálék és üditő is egyben. Mindig többet fizettek a szőlőért szőlő formájában, mintha borrá alakították át. Amig egy kilogramm burgonyának, ennek az elterjedt és fontos néptápláléknak a tápértéke 450 kalória, addig a szőlő kilogrammjában 650 kalória van. Tehát majdnem felével több tápértéket képvisel a szőlő a burgonyával szemben. A mult század hatvanas éveiben Német-, Francia- és Olaszország kiváló szőlőtermő vidékein fekvő fürdőhelyeken szőlőkúrára rendezkedtek be. A nagyszerű gyógyeredmények odavonzották a kúrázók ezreit. Ezen időtájban hazánkban Balatonfüreden, Mangold, egykori nagytehetségű fürdőorvos volt lelkes apostola a szőlőkúrának. Agilitása hatalmas lendületet adott a balatonparti szőlőtelepek virágzásának. Nevét hatalmas emléktábla őrzi Balatonfüreden. A szőlőkúra a gyümölcskúrának egyik kiviteli módja. Szőlőkúrát az tart, aki 4—6 héten át minden nap rendszeresen éhgyomorra meghatározott mennyiségű szőlőt fogyaszt. Az egyéni módosításnak természetesen tág tere nyilik a szerint, hogy milyen gyógyered inényt céloz a kúra. A szőlőkúrára a csemegeszőlők alkalmasak. A gyógyszőlő (KurTraube) fürtjei nagy, vékonyhéju, nedvdús, igen apró magvu, édes, aromás, szagos szemekből állanak, 18—20 százalék cukrot tartalmaznak. Borkősavai, ásványi sókat 0"5 százalék mennyiségben foglalnak magukban. A szőlő héjában és magvaiban több kevesebb tannin, csersavanyag van. A szőlőkúrához elfogyasztandó napi szőlőmennyiség általában 2 kgr. Természetesen vannak, akik ennek többszörösét is játszva elbírják. A napi mennyiséget 3—4—5 részletre szét lehet osztani. Reggel éhgyomorra, tiz óraira, ozsonnára, esetleg lefekvés előtt is. A főadag délelőttre esik. Kisérő étrendül száraz főzelékek, tésztanemüek, sajt, vaj, tojás ajánlatos. A szőlő levének hashajtó hatása a legközismertebb. A szőlőt magas cukortartalma hizókúrára is alkalmassá teszi. Mint friss gyümölcs cvitaminban dus. Ezért különösen ajánlatos legyengült és vérszegény egyéneknek, valamint lábbadozó betegeknek. A szőlőnek igen nagy értékű sajátossága az, hogy konyhasó és fehérnyementes. Ezen tulajdonságnak köszönhető, hogy a veséket, a sziv- és véredényrendszer működését kiméli. Igen értékes a szőlő szerepe az ütőérelmeszesedés megelőzésében. Ujabban a tüdőbetegek táplálkozásában is előkelő szerepet visz a szőlőkúra. A mai vitaminos, nyerskosztos korszaknak kellett eljönnie, hogy a már feledésbe merülő értékes szőlőkúrára újból ráterelődjék a közfigyelem. Természetesen a szőlőgazdaságnak is élnie kell és hasznot kell hajtania. Mind a magánérdek, mind a közjó azt kívánja, hogy maradjon meg a szőlő tápláléknak. Fogyasszuk a szőlőt csemegeszőlő formájában. Állítsunk elő belőle meg nem erjedő, az újig édesen maradó mustot, szőlőizeket, lekvárokat, mustmézet, mustszörpöt. Csináljunk — mint hajdanán a török időkben — szőlősajtot, megbecsülhetetlen tápláló és gyógyító értékű édességeket. Ezekből erő, egészség fakad és nem testet-lelket bódító, pusztító mámor, amely sok testi-lelki nyomor forrása. Igy menthető át pusztuló szőlőgazdaságunk is az eljövendő jobb idők számára ! Dr. M. I. Bármely gyártmányú gramofónleme- ISKOLAHEGEDÜK és más hangszerek, valamint ezek alkatzeket leszállított árban árusitom. rész

®' a legolcsóbb napi árban: 30 cm-es művész-lemez 8-- P. H Giegler ForOSIC Kossuth Lajos-u°ca lTszám!