ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-16 / 101. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. A városi takarékossági bizottság ne végezze munkáját szociá­lis érzék és a szociális igazság szempontjainak figyelembe­vétele nélkül. A város kiadásait csökken­teni kell: ez bizonyos. Csök­kenteni kell a dologi és a személyi tételeket is. A dologi kiadások csökken­tésénél a bizottság bizonyára figyelembe veszi azt, hogy azért a város ügyvitelét ne üssék agyon a takarékossági intézkedések, és hogy ne te­gyék lehetetlenné az életet és a fejlődési lehetőségeket, mert végeredményben minél több munkaalkalom és minél sokoldalúbb munka segíthetne a bajokon. A személyi kiadások csök­kentésénél ne tegyünk tönkre egzisztenciákat, és főként ne járjunk el antiszociálisán, igazságtalanul. Jegyezzük meg jól, hogy nem a nélkülözés és a megrövidítés fáj a leg­többször, hanem az igazság­talan, méltánytalan bánásmód. Nem a kisebb kenyér szüli az elkeseredést, hanem az a — sajnos — gyakori körül­mény, hogy amíg a kisembert teljesen megnyomorítják, addig a nagyobb és úgy is jobbmódú embert csak megsimogatják a hazáért való köteles áldozat­hozatal címén. Értesülésünk szerint a vá­rosi takarékossági bizottság nagy munkában van. Rigoró­zus takarékossági intézkedé­seket határoz el. A takaré­kosságot a tanügyi kiadáso­kon kezdi. Többek között az ipariskolába beolvasztják a kereskedelmi tanonciskolát, osztályösszevonásokat eszkö­zölnek és az előadó tanítók díját is egynegyedével leszál­lítják. Az ipariskolai nehéz tanítói munkáért bizony mi­nimális csekélység fog járni. Rendben van : itt is takaré­koskodni kell, — de ha ezt a minden tekintetben legsú­lyosabb takarékossági intéz­kedést végrehajtják, akkor az egész vonalon minden sze­mélyi kiadásnál • ilyen kemé­nyen takarékoskodjanak, — akkor semmiféle pótlékot nem akarunk látni a városházán. Ha a takarékosság nevében kíméletlenül széttörik a kis­embereknél azt a kis kere­setet, amiért utóvégre külön megdolgoznak, akkor az igaz­ság és méltányosság azt kö­veteli, hogy a takarékosság nevében legalább a szanálási időre így járjanak el a kü­lönféle személyi pótlékokkal is. Noha tudjuk, hogy nem a mi kisebb-nagyobb megnyo­morításunk fogja megmenteni a helyzetet, hanem erre a nagytőke, bankokrácia és a nagymunkáltatók okosabb po­litikája volna hivatott, — mégis az osztó igazság kedve ért á fentieket le kellett szögeznünk. A városok kongresszusának bizottsága most tárgyalja a vá­rosok és községek függőkölcsö­neinek konvertálását. A kommunális közületek állan­dóan prolongálni kénytelenek függő adósságaikat. A viszonyok kény­szeritették a városokat a rövid­lejáratú hitelek igénybevételére. Kizárólag külföldi hitelekről van szó, amelyeket részben a fővárosi nagy­bankok, másrészt a helyi intézetek folyósítottak. A közületek inség­munkákat voltak kénytelenek vé­geztetni, hogy a munkanélkülieket foglalkoztassák, ezenkivül az adók nem folytak be teljesen és sokszor a tisztviselők havi illetményeinek fedezésére kellett átmeneti, rend­szerint bankkölcsönökről gondos­kodni. Egyes bankok ellen a városok az utolsó hetek folyamán panaszt tet­tek a kormánynál, hogy a lejárt hitelek meghosszab­bítását olyan szigorú kamat­feltételekhez kötötték, amelyeket a városok és községek nem mernek magukra vállalni. A súlyos kamatterhen kivül más ki­kötéseket is támasztottak és ezek elfogadását csak a kormány közbe­lépésével tudták elhárítani. Ilyen körülmények között történt, hogy a 33-as bizottságban bejelen­tették a városok és községek pénz­ügyeinek küszöbön álló rendezését. A pénzügyminisztériumban többféle tervezet készül és a többi közt a bajbajutott gazdák szanálásának a min­tájára akarják a városok és községek pénzügyeit ren­dezni. Sajnos, a rendezés kizárólag a bel­földi függő kölcsönökre vo­natkoznék és ezzel kapcsolatban felmerült az a másik terv, hogy a városok függő kölcsöneit a belföldön konvertálják, természetesen a konverzióhoz bizo­nyos segítséget nyújtanának a vá­rosok és községek számára. A tervek részleteit szeptember 15-én a városok kongresszusának állandó bizottsága is megvitatja, a szeptember 15-én tartandó ülésre ugyanis kizárólag a városok hitel­problémáit tűzték ki napirendre. Esztergom városa, amelynek szin­tén legnagyobb baja a súlyos függő kölcsöne, érdeklődéssel tekint a tárgyalások eredményei elé. Románia köz­állapotai és a forradalom. Az Avarescu kormány volt bel ügyminisztere, Goga Oktávián rend kívül éles nyilatkozatban itéli meg Románia helyzetét. Goga így ír: „Románia helyzetét súlyosabbnak látom, mint bármikor. Közéletünk a forradalom előtti moz­galmak szokásos jellegzetességeit mutatja s minden jel szerint nagy vajúdások és megrázkódtatások kü­szöbére érkeztünk. A baj főoka nem annyira anyagi leromlottsá­gunk; hiszen az egész kontinens beteg, sőt mivel agrárállam vagyunk, pillanatnyilag nem fenyeget az éhínség réme. Azonban lelküeg a siralmas szétesés állapotában va­gyunk. Á tömegek elvesztették bi­zalmukat és anarchizálódtak. A tekintély elve minden vonalon le­züllött. Ami pedig a speciális erdélyi helyzetet illeti, mintegy különleges helyi forrongás van, amely kiélezi az Erdély és Regát közötti ellen­tétet. A nép valami világfelfordulást vár s ebben keresi a megváltást. M. A. H. «uHHiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiuiiHiiiiiitiiHiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiuiiiuiiiiiuiinniiiiiiiiinninnn A tényleg befizetett aranyértéknek megfelelően fizetik ki a valorizált élet­biztosításokat A valorizálás alá kerülő életbiz­tosítások adatai a pénzügyminisz­tériumban hatvan napon át köz­szemlére vannak kitéve. Ez idő alatt az érdekelt felek megtekint­hetik a szerződésükre vonatkozó adatokat és megtehetik észrevéte­leiket. Természetesen azoknak a feleknek az érdekeit is megóvják, akik a közszemlén nem jelennek meg, vagy a rájuk vonatkozó ada­tok ellen előterjesztést nem tesznek, mert a felügyelő hatóság a köz­szemle befejezése után a valorizá­cióra bejelentett összes életbiztosí­tásokra vonatkozó adatokat egyen­ként újból felülbírálja. A bejelentett biztositások papírkorona és arany­korona összege között azért van nagy eltérés, mert a felek által különböző értékű koronában telje­sített befizetéseket a befizetés ide­jében való arany értékének meg­felelően kell számításba venni. Az egyes biztositások után papírkorona összegben előálló igényt tehát csök­kenteni kell annak az aránynak megfelelően, amely arányban a biztosítási szerződésben kikötött dijak összege a befizetett dijak tényleges aranyértékéhez áll. Ezt a körülményt szükségesnek tartjuk hangsúlyozni azért, mert igen sok biztosított fél abban a hiszemben van, hogy biztosítási összegének öt százalékát fogja megkapni, mint aranyértéket. Természetesen ez nem WEYGAND TIBOR: Maros vize folyik csendesen... A KULTUR­ban ! -.legújabb slágereit énekli, és RINALDO RINALDINI a legnagyobb kalandorfilm. Szept. 15-én este 7 ós 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom