ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-08-28 / 94. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért íelelős: HOMOR IMRE. Az aranypengőről. A betétek felszabadításáról szóló rendelettel egyidejűleg a kormány rendeletet bocsátott ki a pénzköveteléseknek aranypengőben való megállapításáról. E rendeletnek az a lényege, hogy minden augusztus hó 14-éig bezárólag bármiféle magánjogi címen létrejött követelés és tartozás aranypengőben megállapítottnak vétetik. tehát akként, mintha a felek már eredetileg aranypengőben való fizetésben állapodtak volna meg. Ugyancsak aranypengő-értékben jár ezután

; a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok mindenféle járandósága és viszont aranypengőben kell számítani a már kivetett és esedékes, de még be nem fizetett közszolgáltatásokat, mig az ezután kivetendő közszolgáltatásokat az aranypengő értékének alapulvétele mellett kell megállapítani. Minthogy kétség merült fel abban az irányban, vájjon a magánalkalmazottak fizetésére és a munkabérekre is az aranypengőszámítás érvényes-e, a rendeletek hiteles magyarázatára hivatott tényezők kijelentése alapján megállapítjuk, hogy az aranypengőszámítás a munkabérekre és magánalkalmazotti fizetésekre, mint szintén magánjogi címen alapuló követelésekre, ugyancsak érvényes. Általában véve az a helyzet, hogy bármi néven nevezendő tartozás és követelés, amely augusztus hó 14-ig bezárólag létesült magánjogi címen, aranypengő-számítás alá esik. Tehát a kártérítés alapján támasztott követelés is aranypengőben számítandó. Az augusztus 15-ike utáni időben keletkezett jogügyletekből előálló követelések és tartozások a felek szabad megállapodása szerint vagy aranypengőben, vagy papírpengőben állapíthatók meg. De egészen természetes, hogy a hitelező ezután mindig aranypengőben való fizetést, illetve számítást fog kikötni. A betétek aranypengohen számítása. Az aranypengő-rendelet kimondja névszerint is az augusztus hó 14-éig bezárólag fennállott takarékbetétekre, továbbá a folyószámlán és csekkszámlán alapuló követelésekre nézve, hogy azok aranypengőben értendők és pedig egy aranypengő egyenlő egy papírpengő számítással, amely számítás augusztus hó 30-áig marad érvényben, tehát az addig elhelyezendő új betétek is automatice aranypengőre szólnak. Az azontúl elhelyezett betétek szintén a felek, tehát egyfelől a takarékpénztár vagy bank, másfelől a betevők közötti szabad megállapodás szerint vagy aranypengőben, vagy papírpengőben lesznek kifizetendők. Természetes, hogy a betevők mindig az aranypengő betétekhez fognak ragaszkodni. Viszont a pénzintézetek már a betétgyűjtés érdekében is a betevőknek ezt a kívánságát respektálni fogják. Mit jelent már mostan a betéteknek és általában minden követelésnek aranypengőben való meghatározása? Természetes, hogy külön aranypengő, mint fizetési eszköz, tehát mint külön pénz nem lesz, hanem az aranypengő nem egyéb, mint egy számítási alap, amely megrögzíti a pengőértéknek törvényes aranyértékét, vagyis kötelezőnek mondja ki, hogy minden adós, így tehát a pénzintézet is, a tartozást a pengővaluta teljes aranyértékének megfelelő pengőjegyekben köteles visszafizetni. Ezzel a betéteknek aranyértéke megrögzíttetik és a betevő javára biztosíttatik. Bármi legyen is tehát a jövőben a magyar pengőértéknek sorsa: a betét és minden egyéb követelés biztosítva marad minden valutáris ingadozás ellenében és megtartja arany értékét. A közönségben elterjedt felfogással ellentétben már most erősen kell hangsúlyozni, hogy az aranypengő megállapításával kapcsolatban korántsem gondolhatunk a magyar pengővaluta bármilyen leromlására. Erről szó sem lehet. A Magyar Nemzeti Bank ezután is csak úgy, mint a múltban, a legszigorúbban fog őrködni a magyar pengőérték intervalutáris árfolyama fölött. Vagyis mindenképpen meg fogja akadályozni azt, hogy a magyar pengő árfolyama a külföldi piacokon a törvényben megállapított valutaparitás alá süllyedjen. Mindenesetre a Nemzeti Bank gondoskodni tud a bankjegyforgalom megfelelő ércfedezetének fenntartásáról. Aki tehát az aranypengőszámitás bevezetésével azt hiszi, hogy most már az országnak kettős valutája lesz, és pedig egy aranyvalutája és egy papirvalutája, az alaposan téved. Valutánknak megmarad a pengőérték, csak a számítási alap határoztatik meg a pengőtörvényben kifejezett aranyértékben. Hogyan történik majd a papirpengő átszámítása aranypengőre ? A pénzügyminiszter által megállapítandó időponttól kezdve, amely azonban a rendelet szerint legkésőbb augusztus hó 30-án következik be, és amely időpontig minden aranypengő egy papirpengővel vétetik egyenlőnek, a Magyar Nemzeti Bank fogja naponta megállapítani és a hivatalos lapban közzétenni az aranypengő egyenértékét papírpengőben. Az aranypengőnek pengőegyenértékre leendő átszámításánál irányadó a londoni deviza és a londoni előzőheti aranyátlagár. A zugforgalomban kialakuló valutaárak egyáltalán nem jöhetnek majd tekintetbe a pengő egyenérték megállapításánál. Nincs különbség az aranyos papirpengő között. Mint lapzártakor értesülünk, a napokban már megjelenik az a kormányrendelet, amely a pengőnek az aranypengőhöz való árfolyamát 1:1 arányban állapítja meg. E rendelet következtében tehát nem lesz szükség arra, hogy a Nemzeti Bank szeptember 1-én közzétegye a pengő árfolyamát. E minden tekintetben megnyugtató és fontos rendelkezésnek nyilvánvalóan az az alapja, hogy a Nemzeti Bank helyzete megengedi a jogos devizaigények kielégítését. Természetes következménye lesz ennek a rendeletnek az is, hogy az érdekelt kartelek a legújabban felemelt árakat leszállítják, illetőleg vissza fogják állítani azt az árnfvőt, amely a bankzárlat előtt volt érvényben. Nemzetközi Turista Kongreszszus lesz szept. 7—15-ig Budapesten. A kongresszus programmja szerint a résztvevők szept. 9-én d. u. Esztergomba jönnek s innét hajóval mennek vissza Budapestre. Äz „Esztergom" tárcája. A főparancsnok úr. Néhány esztergomi vizicserkész e hét elején csónakázni indult. Velük volt kedves főparancsnokuk, dr. Mattyasóvszky Kasszián gimnáziumi igazgató is. Vidáman, jókedvvel eveztek a fiúk, tréfa és öröm honolt a kiránduláson résztveít cserkészek lelkében, mint mindig, ha a szeretett főparancsnok úr társaságában lehettek. Siklott a csónak a fejedelmi Várhegy lábánál, a Lázkereszt meredek sziklája alatt, az Ipoly szomorú torkolata közelében. A dömösi kanyarulatnál megpillantották Visegrád romkoronás bércét. — No, ott kikötünk — mondotta a főparancsnok úr. A fiúk megfeszítették karjukat, az evezők széles sebeket vágtak a víz felszínén, a fehér habok vidám buborékokat küldtek a csónak kormánya után s a köves visegrádi part egy csendes, meghitt részén kikötött a főparancsnok úr csónaka. — Hát most merre megyünk ? — mondotta az egyik cserkész s kifáradt karja izmait dörzsölgette tenyerével. — Kedves fiaim — mondotta á főparancsnok úr megindult hangon, — vegyétek tudomásul, hogy most jöttem veletek utoljára mint főparancsnokotok s mint igazgatótok. Ügy jöttem el Esztergomból, hogy ott még senki se tudja s tőletek pedig itt veszek búcsút. Legyetek jó cserkészek, jó magyar emberek, Istennek illatozó liliomai, engem pedig foglaljatok mindennapi imátokba, mint ahogy én is teszem mindennapi szentmisémben. Esztergomba mint igazgatótok, mint főparancsnoktok, nem megyek vissza többé ... Az előbb még vidám fiúk arcát ellepte a könny, s a cserkészzubbony alatt dobogó meleg sziveket valami igen-igen összeszorította. A főparancsnok arcán is megrándultak az izmok, de erősen állt nemes alakja ott, a régi magyar dicsőség hátterével, a feketekövű Salamontoronnyal s az üresablakú visegrádi várral csipkézett meredek heggyel. Néhány meleg kézszorítás, egy-két igen levert hangulatú pihenő óra s a volt főparancsnok úr ment tovább új állomáshelyére, — Budapestre. Intézeti kelmék, felszerelések, ruhák Balognál!