ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-08-23 / 92. szám

RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 iillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Dorog nagy ünnepe. Dorogra alig ismer már rá, aki évek előtt látta. Csak a vasútállomás ócska, sablonos épülete emlékeztet arra, hogy kultúra már jó három éviizeddel előbb is volt e tájon. Amikor azonban áthaladunk a meglepően fővárosias, tetővilágitással és villannyal ellátott alagúton, hogy az új templom tájékát megszemléljük, valahogy nem hisszük el, hogy esztergommegyei községben járunk. Mint ahogy Esztergom mai képe meglepi és lelkesedő szavakra ragadtatja az erre régóta nem járt idegent, úgy vagyunk Doroggal is, de le kell egyben szögeznünk azt is, hogy itt a változások — Esztergomhoz viszonyítva — sokkal nagyobb arányúak és tervszerűbbek. Dorogot, ezt a Gerecse és Pilis hegycsoport közötti völgységben az esztergom—vörösvár—aquincumi ősi útvonal északi bejárójánál szerényen meghúzódott s a zivataros idők után német telepesekkel fel frissített kicsiny községet a fekete gyémántok tették naggyá. A XVIII. század vé gén ismerték fel a kőszén praktikus felhasználhatóságát s eleinte szerényen, majd egyre nagyobb arányokban kezdték használni előbb e közeli Esztergomban, majd az útvonal másik végénél fekvő Budán is Az akkori Esztergom képéhez hozzátartozott a szenet áruló kocsi is, mint ahogyan még most is árul ják nálunk hangos szóval a meszet meg a kőport, vagy a pilismarótiak a fát. A dorogi szén kiváló minőségét a legendás Gróf Sándor Móric ismerte fel, a bányászat híre azonban nem haladta túl a szűkebb kornyé ket s a lovas és ökrös szekereken kivül nem volt egyéb alkalmatosság a szén tovaszállitására. Az esztergom—almásfüzitői és az esztergom—óbudai vasútvonal ki épülése a mult század utolsó évtizedében Dorogot igen hamar jelen tős bányateleppé avatta. Dorog szenéért három társulat is versengett, aknákat létesítettek, hatalmas befektetéssel kolóniákat, bányaműveket építettek. Dorog, Tokod, Annavölgy bányatelepei ekkor virágzottak fel, amelyeket szárny vasutak kai is bekötöttek a budapest—esz tergom—almásfüzitői vasútvonalba A nagy virágzás azonban nem sokáig tartott. Jött a bányászok legnagyobb ellensége, a viz, amely a széntelepeket helyenként katasztro fálisan ellepte s a bányák befullad tak. Ha a nagy költséggel létesült eddigi ingatlanokat és felszerelése ket kárba veszni nem engedik, újabb és hatalmasabb tőkét kell a mun kálatokra fordítaniok a vállalatok nak. Micsoda harc fejlődik itt ki az emberi ész, akarat és a természet őserői között! A technikának csodás vívmányai, a hatalmas gépek emeik, szivattyúzzák a vizet, s a kor színvonalán álló, nagytudású mérnöki kar különleges eljárásokkal száll szembe a pusztító elemmel. Ha a pénz urai ezt a fáradságot nem értékelték volna eléggé, ma ez a környék szomorú romok, félbemaradt emberi akarások rezignációt keltő vidéke volna. Ámde a tőke érdeklődése nem csappant, sőt mintha ambicionálta volna, hogy itt életet és kultúrát teremtsen. Mintha Isten óhajtása lengene e tájon: ma boldog családok barátságos, virágos udvarú házai sorakoznak fel köröskörül, hogy köztük felemelkedjék magának az Istennek háza is, szépségben, magasztosságban s hirrdesse, hogy a földön, a föld felett és föld alatt egyaránt csak Isten áldása tud igazi erdményeket létrehozni. A dorogi bánya ma egyike a technikailag legjobban felszerelt magyar bányatelepeknek. Az egész szénterületet villamos vasúttal felszerelt alagút hálózza be s a villamosvasút az összes termelt szenet a dorogi szénosztályozóhoz és szénrakodóhoz szállítja. Az alagútból vannak lemélyítve az egyes aknatelepek szállító és szellőztető nyílásai. A dorogi bányászat a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság tulajdona. Vezetőségének élén dr. Chorin Ferenc, m. kir. kereskedelemügyi főtanácsos, felsőházi tag áll, aki mellett mint ügyvezető igazgató dr. Reimann Ernő m. kir. kereskedelemügyi tanácsos működik. A dorogi bánya igazgatója Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtana csos, aki húsz mérnökével Eszter gombán és messze környékén köz ismerten áldásos működést fejt ki nemcsak a technikai téren, hanem szociális és hitbuzgalmi téren is, amelynek legeklatánsabb bizonysága éppen a mai nagyszerű ünnep A háború alatti idők a dorogi bánya felvirágzásának kitűnő lehetőségeket nyújtottak. A mai berendezkedések mellett napi 400 vágón termelés lehetséges s még két év előtt is tényleg termelt is ennyit a a dorogi bánya, amidőn 4000 em bert foglalkoztatott. A mostani gaz dasági viszonyok mellett erősen megcsappant a termelés. Most 2500 munkás napi 230 vágón szenet állít elő, ezenkívül 500 munkás a bányatelep vezetése alá tartozó kőbánya ban, mészégető telepen, karbidgyárban stb. kap munkát. Külön meg kell emlékeznünk a bányatelep szociális berendezkedéseiről is, így elsősorban a szép, 64 ágyra berendezett modern kórházról, amelynek az egész környéken igen jó neve van, az országos versenyek rendezésére is alkalmas sportpályáról, a nagyszerű munkásotthonról, amellyel a főváros sem vallana szégyent, az uszodákról, a kedélyesebb szórakozási lehetőségeket nyújtó kuglizókról stb. Két, modern követelményeknek megfelelő iskola 14 tanteremmel és 3 óvoda a jövendő bányászgeneráció előhaladását, vallásos és hazafias nevelését szolgálja. A Munkás Otthon Önsegélyző és Önművelő Egyesületről kb. egy hónap előtt'írt cikksorozatban számoltunk be részletesen. Mint akkor megírtuk, ennek az egyesületnek minden kisebb környékbeli bányatelepen, vagy bányászlakta községben vannak fiókegyesületei, amelyek élén egy-egy mérnök áll, az egész egyesületet pedig Szomszély Antal bányalelkész vezeti Schmidt Sándor bányigazgató elnöklete mellett. Ily környezetben és viszonyok között épült fel a dorogi bányatelep új büszkesége a bányatemplom, amelynek felszentelése a mai vasárnapnak országos viszonylatban is figyelmet keltő eseménye. A templomot a bányatársulat tá mogatásával a Munkás Otthon tagjai havi 50 filléres hozzájárulással, a tiszti és altiszti kar pedig javadalma fél százalékának felajánlásával tette lehetővé. A stílusosan épült kupolás templomnak évekig csak a tornya volt meg, amely állandóan figyel meztetett a templom további építé sének szükségességére. A templom tervezője milotai Gáthy Zoltán, a bánya építész-főmérnöke, aki az ezer embert befogadó szép istenházát az építészeti hagyományok szemmeltartása mellett modern felfogással és praktikus beosztással oldotta meg. A tágas, világos kupolát páros jóni oszlopok emelik a magasba. A kupolát Magasi Németh Gábor festőművésznek négy magyar szentet (Szt. István, Szt. László, Szt. Erzsébet és B. Margit) ábrázoló freskója díszíti. A szentély márvány főoltára és ízléses, aranyos szentségháza felett érdekes és teljesen újszerű az oltárkép, amely a templom védőszentjét, Szent Borbálát, a bányászok patrónusai ábrázolja, amint a bányában a hozzá folyamodó bányászoknak megjelenik. Az oltárkép Mátray Lajosnak, az iparművészeti főiskola szobrásztanárának sikerült műve. A háttért fekete kőszénfal alkotja. Alul baloldalt csille mellett lámpáját a szent felé tartó bányász alakja áll, jobboldalt pedig térdrehulló, vagy bizón a szent felé néző meglepett bányászokat látunk. A szent, kezé ben pálmaággal, vártanúságának jelképével, a fekete háttérből élesen emelkedik ki s két oldalról megvilágítva földöntúli szépségben ragyog. A templom hajójának mennyezetén M. Németh Gábornak egy érdekes freskója szintén egy jámbor bányászlegendát ábrázol. Bányabeomlás után a bennmaradt bányászokért szentmisét mondató gyászruhás bányászasszonyok régi bányászszokás szerint kenyeret hoznak az oltárra, s egy angyal a kenyeret az eltemetett bányászokhoz juttatja, akik igy élve maradnak, amig végre a mentési akció ki nem szabadítja őket. A templom bejáratától balra a kápolnaszerű nagy lurdi barlang, jobbra pedig a Szent Sir később berendezendő kápolnája foglal helyet. A templom külsejét az evangélisták életnagyságot megközelítő szobrai fogják díszíteni, amelyek közül azonban még csak egy áll a helyén. Németh Ferenc főaknász volt az ügyeskezű megmintázójuk. Harangok egyelőre nincsenek a toronyban. Ezeket a sekrestyében vékony acélrudakból álló elmés harangjátékszerkezet helyettesíti Kompolthy Ödön bányafelügyelő tervei szerint. E harangjáték-szerkezetet erősítő mű közvetíti a toronyban elhelyezett hangszórókhoz, ahol az acélrudak hangja több ezerszeresen felerősítve teljesen a nagy dómok harangjainak illúzióját kelti. A belső felszerelés, az istentisztelethez szükséges ruhák és egyéb kellékek az egész dorogi bányásztársadalom áldozatkészségéből gyűltek össze. Egyforma lelkesedéssel vettek részt ebben a tisztviselők, altisztek és bányászok egyaránt. Volt bányamunkás, aki 100 pengőnyi megtakarított pénzét ajánlotta fel — a szent célra. A bányaigazgató remekbekészült áldoztató kelyhe, az egri érsek szentségmutatója, a bányatisztviselők feleségeinek és az egyszerű bányászasszonyoknak szebbnél-szebb kézimunkái tanúsítják, mennyire megmozgatott minden szivet, a templom, az istenszolgálat iránt való nemes lelkesedés. A templom felszentelésének szertartásai már szombaton este kezdődnek, amikor dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimással élén a helyi és környékbeli papság a templomon kivül az új oltáron elhelyezendő ereklyék előtt az előirt szertartásokat elvégzi a hivek jelen-, létében. Az oltár a templom védőszentjének, Szent Borbálának Rómából kapott ereklyéjét és Szent Kelemen vértanúnak az esztergomi főszékesegyházból nyert ereklyéjét fogja rejteni. A hercegprímás szombaton este nlézeti kelmék, felszerelések, ruhák Balognál!