ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-08-20 / 91. szám

A Nagyboldogasssony-napi ünnepségek. Ezidén ha nem is a mult esztendei rendkívüli arányokban, de méltóan és felemelő módon ültük meg az ünnepét Szent István esztergomi megkoronáztatásának, s annak, hogy első szent királyunk országát és koronáját Szűz Máriának felajánlotta. Az idei ünnep méltó és bensőséges voltát nem mi állapítottuk meg, hanem oly idegenektől hallottuk, akik e mapokban először voltak Esztergomban s a nehéz gazdasági helyzet tudatában még annyit sem vártak, mint amennyit nyújtott nekik ez a megalázott és tönk szélére jutott város. Már a péntekesti szerenád és tűzijáték is ezrekre menő embertömeget vonzott a Primás-térre és a szigetre. A Turista Dalárda és a leventezenekar kitűnő számaikkal emelték a gyönyörű est hangulatát. A kivilágítás és a tűzijáték is igen szép volt. Kérjük azonban a rendezőséget, hogy jövőben a tűzijátékot ne a szerenád közben, hanem utána adja. Az ünnepi felvonulás is igen tetszett mindazoknak, akik először voltak ennek szemlélői. Le kell szögeznünk, hogy a siker nem lett volna teljes, ha Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, a NagySzent-Gergely-rend érdemes lovagja, fel nem karolja az ügyet. Dorogról személyes vezetése mellett jöttek be a bányatelepek tisztikara, nagyszámú altisztjei, frontharcos- és leventecsapatai három zenekarral, ami nemcsak a nézőközönség előtt volt imponáló, hanem az ünnepséget rendező városi hatóság háláját is kiérdemelte. A jelenlegi nyomasztó viszonyok között, sajnos, máshonnan nagyobb csoportok az idén nem érkeztek. Dorog azonban rendületlenül kitart az ünnepség mellett, ami elsősorban az ottani I bányatelepek minden szépért és j jóért Jelkesedni tudó és áldozatkész igazgatójának az érdeme. A főszékesegyházi ünnepi nagymisén, amelyen dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás pontifikált, a nagy templom teljesen megtelt közönséggel. A pontifikális mise után a hercegprímás pápai áldást adott, majd a szószékre lépett és hatásos szentbeszédet mondott az ünnep jelentőségéről. Megemlékezett az 1500 év előtt tartott efezusi zsinatról, amelyen Nesztorius tanítása ellenében az egyház kimondotta, hogy a Bold. Szűz Jézus Krisztusnak nemcsak mint embernek, hanem mint Istennek is anyja. Elitélte a szélsőséges divat, az erkölcstelenséggel határos öltözködés napjainkban felburjánzó kinövéseit, amellyel lelki életünknek és anyagi jólétünknek is ártunk. Népünket csak úgy nevezhetjük Mária népének és országunkat Mária országának, ha Istennek tetsző életet is élünk. Az esti csónakversenyt úgyszólván az egész város végignézte a szép Csernoch János-sétányról. A csónakverseny az idén is programmszerűen és szépen folyt le. A város által veretett Szent Is Ivánnapi nagy ezüst érmet a Komáromyfiúk és Németh Gyula nyerték el „Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) feliratos csónakjukkal. A II. nagy bronzérmet az iparosifjak cserkészcsapata, kapta meg, a III. kisezüst érmet pedig Cseicsner Rezső főgimn. vizicserkész csónakja, amelyen a tárogatós is volt. A dijak átvétele végett a' közgyámi hivatalban lehet jelent-! kezni. HIRE IC» Éjjeli szolgálatot augusztus 19—21-ig Rochlitz-örökösök „Szent l?tván"-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth L.-u. és Széchenyi-tér sarok) teljesít. A hercegprímás Pécsett. Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás Tihanyból kedden Virág Ferenc megyéspüspök látogatására Veszprémen és Kaposváron át autón Pécsre utazott. Baranya vármegye és Pécs város közönsége impozáns fogadtatást rendezett az egyházfejedelem tiszteletére, aki szerdán délelőtt utazott vissza Budapestre. A magyar anyák nemzeti bizottsága, amelynek fővédnöksége akormányzóné Őfőméltósága, ezidei Szent István ünnep alkalmából is több esztergomi sokgyermekes anyát részesít elismerésben és jutalomban. A jutalmak ünnepies átadását f. évi augusztus 20-án délelőtt fél 12 órakor fogja dr. Glatz Gyula h. polgármester a városháza nagytermében eszközölni, amelyre érdeklődőket is szívesen látnak. A huszonhatosok ezredemlékünnepe. A volt cs. és kir. 26-ik gyalogezred, mint Esztergom sz. kir. megyei város volt háziezrede — mint megírtuk, — szept. 6-án tartja Esztergomban ezred- emlékünnepét a következő sorrendben : D. e. 10 órakor istentisztelet a belvárosi plébánia-templomban. Az istentiszteletet főmagasságú bíbornok hercegprímás úr Őeminenciája tartja. 11 órakor a hősök emlékének megkoszorúzása. D. u. 1 órakor közös ebéd a „Magyar Király" szállodában A vasárnapi dorogi ünnepségek a rádióban. Mint lapunk más helyén is megemlítjük, vasárnap Dorogon nagy ünnepségek ' közt tartják meg a bányatemplom felszentelését. A magyar rádió ez alkaAugusztus hava is az olcsóság jegyében kezdődik BALOG LÁSZLÓ divatárúházában hol az összes ruházati cikkek, mint mosó, selyem, gyapjú stb. szövetek, vásznak, chiffonok, inganyagok, kanavásznak, törülközők, konyharuhák, fürdő- és sportcikkek, harisnyák, kötöttáruk, kész férfi-, női-, gyermekruhák és kabátok, sapkák és kalapok jó minőségben kaphatók. Festők, végáru —'69 Zefirek, kanavásznak .... —*88 Fehér lepedő, métere .... 1*58 Cserkészing 2*98 Apacsing 3*40 Fekete sportnadrág —*98 Ruhakötény festőből 1*96 Női ruha , . . . . 3*90 lommal ismertetni fogja a dorogi bánya fejlődését, műszaki és szociális berendezéseit, az új templomot, majd helyszíni közvetítést nyújt a templom felszenteléséről és a benne mondott primási miséről, amely alatt Büchner „Bányászmiséje" kerül bemutatóra. Itt említjük meg, hogy a dorogi bánya igazgatósága ez alkalomból felhívta Európa összes nagyobb bányáinak vezetőségeit a magyar rádió meghallgatására s különösen a Bányászmisének nemzetközi érdeklődésre számottartó kompozíciójára. Restaurálták a kesztölci templomot. Az esztergomi fökáptalan, mint kegyúr, a kesztölci plébániatemplomot több ezer pengő költséggel kivül és belül restauráltatta, miáltal e nehéz időkben munkaKi „Esztergom" tárcája, Büchner bányászmiséje. A vasárnapi bemutató alkalmából. Mint már jelestük, a dorogi bányásztemplomot nagy ünnepségek között vasárnap, folyó hó 23-án szenteli fel dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás, A dorogiak e nagy ünnepségre már hónapok óta készülődnek. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató felkérésére Büchner Antal főszékesegyházi karnagy a felszentelésre egy új misét komponált „Bányászmise" cimmel, amaly a neves szerzőnek már huszonnyolcadik miséje, s amelyet első nyilvános bemutatásakor a magyar rádió is közvetít. E misét — éppen Schmidt Sándor kifejezett kívánságára — Büchner úgy komponálta, hogy abban az ismertebb bányászénekek témáit használta fel. A feladat elég nehéz volt a zeneszerző részére, mert hiszen nemcsak a zenei témák komolyságára kellett vigyáznia, hanem az ismert bányászénekek szöregére is tekintettel kellett lennie, hogy ne forduljon elő olyan téma, amelynek hallatára a bányászénekek ismerőjének lelkét világias gondolatok szórakoztassák el akkor, amikor a zene hangjainak Istenhez kellene felemelnie a szivet és lelkeket. A feldolgozás gyönyörűen sikerült. A bányászénekek motívumait Büchner mindenkor egy házias hangnemben, áhitatrakeltő összhangositásban, a liturgikus kívánalmaknak megfelelő feldolgozásban adja, az egyes témák áthidalásainál pedig saját gazdag invenciója érvényesül. A misét a szerző férfikarra, orgonára és zenekarra irta s a bányászénekek témái mind a hat miserészben úgy fordulnak elő, hogy azok a hallgatók, akik az énekeket nem ismerik, a szentmise áhítatos hangulatába éppúgy elmerülhetnek, mint a felhasznált dallamok ismerői. A Kyrie főtémája a „Szerencse fel, szerencse le" c. ismert bányászének első pár sora, amelyekre a mű minden hallgatója ráismerhet, de egyben csodálhatja is, hogy eme, különben önmagában is ünnepélyes daltéma mily nemes módon ölelkekezik a miserész szövegével. A bányász könyörög ebben irgalomért, kegyelemért a háromszemélyű egy Istenhez, mert nemcsak munkája eredményében, hanem egész veritékes munkája során is kizárólag a „szerencsére", vagyis Isten kifürkészhetetlen akaratára hagyatkozik, mint ahogyan azt a bányászének szövege („Isten kezében életünk s hogy megsegít, reméljük...") is oly önmegadással mondja. A Glóriában két téma került feldolgozásra. Az első a „Glück auf, Glück auf, der Steiger kommt...", a második a „Bald fahren in den Berg wir ein" c. régi szép német bányászdal. A „Qui tollis"-nál a téma bariton szólamban vonul végig, melyre egy ellentéma épült. Befejezésnél gazdag harmonizálással hatalmas akkordokban ér véget. A Credo ugyancsak két témájú. Az első: „Es gräbt der Bergmann ..." a második ismét a „Bald fahren in den Berg wir ein." A második, már ismerős téma az „Et incarnatus" szövegénél hangzik fel a capella férfikarra s a szöveg magasztosságához gyönyörűen illik. A Sanctus. témái: a) „Bruder auf dein Wohlergehen", b) „Es grüne die Tanne." Miként a liturgikus szöveg is megkívánja, egységesen folytatódik a Benedictus-ban is a kedves, behízelgő dallam, átszőve a „Der Bergmansstand sei hoch geehrt" motívumával. Egyik legtökéletesebben feldolgozott és hatásos miserész az Agnus Dei, amelynek témaalapja a bányász gyászinduló : „Szerencse fel! Örök, végtelen az éj!..." Ezt szokták a bányászzenekarok előadni bányásztemetésen. A komor téma feldolgozásában szerepel a „klopacska" is, ez a behangolt két deszkalap, amely bányásztemetéseknél a harangot pótolja. A „Dona nobis"-nál azonban újra visszatér a „Szerencse fel..." ismerős témája, amellyel méltóan fejeződik be a szépen megszerkesztett áhítatos miseének. E hat miserészt bányászmunkásokból alakult alkalmi dalárda énekli és a kitűnő dorogi bányászzenekar játssza. A gondos betanítást a szerző és Béres István teológiai tanár végezték, a bemutató alkalmával pedig a szerző vezényel és Béres István játszik orgonán. A miséhez szorosan kapcsolódik a „Domine Deus" oífertorium, amely szintén bányásztémákra épült. (Témái: 1. „Der Mensch soll nicht stolz sein..." 2. „Tief in der Erdeschoss...") Ezt Buchner szólóterzett, hegedűszóló, férfikar, orgona és zenekar igénybevételével dolgozta fel. A szólórészeket Bucherné-Nyárasdy Ilona, a főszékesegyházi énekkar tagja, Brezó Margit, a m. kir. Opera tagja és Büchner Antal (bariton) éneklik, a hegedűszólót Sonkoly István hegedűművész játssza. A „Bányászmisét" a Rádió Élet e heti száma is részletesen ismerteti, s az ismertetéshez több aktuális képet is közöl. H. I. Bármely gyártmányú gramof óni emezeket leszállított árban árusitom. 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez *8'— P. ISKOLAHEGEDÜK és más hangszerek, valamint ezek alkatrészei a legolcsóbb napi árban: 1 I ' fliAfifor F#»r«»ntf« hangszerkészítőnél kaphatók Wieyiür rereriG Kossuth Lajos-utca 14. szám.