ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-08-20 / 91. szám

XXXVI. évfolyam, 91. szám. Ära köznap 10, vasárnap 16 fill. Csütörtök, 1931. augusztus 20 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Az esztergomi Szent Istvánnapi ünnepségek sorrendje. (1931. augusztus 20.) Előző este az összes templomok harangjai hirdetik az ünnep beköszöntését. Szent István király születési helyének megvilágítása. Reggel harangzúgás jelzi az ünnep virradtát. Reggel 9 órakor: ünnepi zenés nagymise a főszékesegyházban, melyet dr. Breyer István felszentelt püspök tart, a szentbeszédet pedig dr. Szokolay Antal prelátus-kanonok mondja. A kóruson a főszékesegyházi ének- és zenekar Rheinberger C-dur miséjét adja elő. A változó részek koraliter. A szólórészeket éneklik Büchner Antalné, dr. Fenyves Kálmánné, Eitler Willibald és Kántor Félix. Oífertorium Goller. Mise végén Ah, hol vagy magyarok és pápai himnusz. Vezényel Büchner Antal főszékesegyházi karnagy, orgonál Sámson György. Mise után Szent István király születési helyét a város közönsége nevében Glatz Gyula polgármesterhelyettes megkoszorúzza. Délután 3 órakor: Megyei kerékpáros verseny a Széchenyi-téren, az Esztergomi „Kitartás" Kerékpáros Kör-rendezésében, díjazással. Városi gyorsasági verseny, akadály verseny és lassúsági verseny. Az országúti verseny Esztergom és Tokod-Altáró között délelőtt 10 órakor kezdődik. Start a Hősökszobra előtt. Délután 5 órakor: A versenydíjak kiosztása és térzene a Széchenyi-téren, amelyet a levente-zenekar szolgáltat. Karnagy: Schönwälder Sándor. Este 8 órakor: Szent István király születési helyének megvilágítása. Szent Gellért emlékünnepély Nagyboldogasszony előestéjén az Osztge rendezésében. mm Betétfelszabaditás és az aranypengő. A magyar kormány Nagyboldogasszony napján olyan négy rendeletét tette közzé, amelyeknek az a céljuk, hogy a hiteléletnek egy hó előtt életbeléptetett korlátozásait feloldják és a gazdasági élet megkötöttségét szabaddá tegyék. E rendeletek közül a közönséget legközelebb érinti a betétek felszabadítására vonatkozó rész, mely szerint a fővárosban e hó 17-től, vidéken pedig e hó 21-től mindenki szabadon rendelkezhet betétjével. Az a három napos pénztárzárlat, melyet a külfölddel való kapcsolatunk és összeköttetéseink folytán volt kénytelen a kormány elrendelni s mely épen a mi pénzünk megvédelmezése érdekében történt, a pénz nagy horderejű rendeltetését csak felszínén ismerő betevő közönség körében aggodalmat keltett, sőt alaptalan elgondolások és rosszhiszemű híresztelések folytán különféle indokolatlan jövendöléseknek adtak tápot, úgy hogy az ország helyzetének javítása érdekében annyira szükséges tőke képződés szépen indult fejlődését ideigóráig hátráltatták. Kormányunknak a betét felszabadítására irányuló rendelkezése mindenkit megnyugtathat most már, mert minden betevő láthatja abból, hogy a szórványosan fellépett aggályoskodásnak mi alapja sem volt. Hogy mennyire nyugodt lehel a betevő betéti tőkéje csorbítatlan biztonsága felől, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a jelenleg betétként elhelyezett és benthagyott, valamint a most elhelyezendő pengő tőkéket „arany pengőnek" minősíteti a kormány másik rendelete. Az arany pengő betétekért a kormány szavatol és épen azok biztonsága érdekében megalakította a Garancia-bankot és lezárta annak külföldre irányuló forgalmát. Nehéz gazdasági viszonyok között levő országunk javára mindenki mind a maga érdekében, mind a közjóért leghelyesebben akkor jár el, ha felesleges tőkéjét sem céltalanul el nem költi, sem otthon nem tartja, hanem ezt gyümölcsözőleg elhelyezi, mert ezáltal a pénz ez úton belekerül a forgalomba, segíti a maga, embertársa és az ország helyzetét és visszaadja a tőkét ere deti azon rendeltetésének, mellyel az a hiteléletet, a zavartalan pénz forgalmat és a köz javát van hivatva szolgálni. Minden esztergomi házban függesszük ki hősi ha lottaink emléklapját! Az Országos Szent Gellért Egyesület, mint jeleztük, Nagyboldogasszony napjának előestéjén d. u. 5 órakor az Osztge- (Kamenszky) ház udvarán levő Szent Gellért kápolna előtt, alapításának 10. évfordulója alkalmából kultuszünnepet tartott. Az ünnepélyre a régi nemesi úri ház stílusos udvarát lampionokkal és zászlócskákkal díszítették. A kápolna előtt álló hatalmas gesztenyefa alatt és az udvar két oldalán székek sorakoztak. A kápolna egyik oldalán nemzeti színekkel bevont szószék emelkedett. A megjelent közönség soraiban láttuk dr. Fehér Gyula nagyprépostot, Palkovics László alispánt, vitéz Neményi—Koncz Viktor tábornokot s nejét, Erba—Odescalchi Virginie hercegnőt, dr. Brenner Antal városi főjegyzőt. Az ünnepély dr. K. Kamenszky Gyula alapító elnök megnyitó szavaival kezdődött, amelyekben párhuzamot vont Szt. István és Szt. Gellért apostolkodása s alkotmányunk kiépítésében való tevékenységük között, egyben ismertette az egyesület tíz évi kitartó munkásságának eredményeit. Az egyesület most országos pályázatot hirdetett a „Szent Gellért a szentisváni intelmek szerzője" címmel, amely tételnek megpályázására az esztergomi írókat is buzdította. Majd felkérte a szintén jelenlevő dr. Szokolay Antal prelátus-kanonokot ünnepi beszédjének megtartására. Szokolay prelátus, akit ez alkalommal először volt alkalmunk Esztergomban hallani, hangulatos beszédben mutatott rá erre a kedves összejövetelre, amely őt a régi keresztények vigiliájára emlékeztette, mert a Nagyboldogasszony előestéjének ily áhítatos megülése a legméltóbb bevezetője az országos Szent István ünnepségeknek is. Majd a hazaszeretet és a vallásosság erényének magasztosságát fejtegette Krisztus és Szt. István példája nyomán. A szép beszédet Ammer Józsefnek Tarkányi szövegére írt „Boldogasszony Anyánk" .. . c. hatásos kvartettje követte, amelyet a szerző harmonium kísérete mellett özv. Müller Antalné, Taky Marianna, Kemény Miklós és a szerző adott elő. Majd dr. Brenner Antalné sz. Lindtner Elly a régi magyar nagyasszonyok díszruhájában elszavalta ez alkalomra írt „Emlékezés Szent Gellértről" c. ódáját, amely egyike volt a műsor legszebb számainak. Utána Szelle Emmi több szép dalát, Nemesszeghy Gyula finom csellószólóját, Taky Marianna kedves Ave Máriáját, Nemesszeghy István művészi hegedűjátékát és özv. Taky Gyuláné érzéssel előadott Gounod: Ave Mariáját hallhattuk Nemesszeghy Gizike szakavatott harmóniumkisérete mellett. Ezek az ének- és zeneszámok Szent Gellértnek legendáinkban is megörökített dalszeretetét emelték ki. A műsort Nemesszeghy Istvánnak: „Szeplőtelen Fogantatás" c. szívhezszóló éneke zárta be, melyet a szerző harmóniumkiséretével Bálintffy László adott elő nagy tetszés mellett. A jelenvoltakra nézve sokáig emlékezetes ünnepély Kamenszky Gyula dr. köszönőszavaival és a Himnus eléneklésével ért véget. Nyilatkozat. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat textilosztályának alulírott tagjai a mai napon tartott szakosztályi ülésünkön a jelenlegi rendkívüli pénzügyi viszonyokat, valamint a súlyos gazdasági helyzetet mérlegelve elhatároztuk, hogy a szakmabeli kartellek, fehérítő-, festő- és kikészítőegyezmények, valamint egyes alkalmilag e célra szakmánként tömörült gyárosok áremelései ellen határozottan és erélyesen tiltakozunk. Mivel ezen, egyes szakmákban százalékszámmal megállapított, valamint az eladási, de főleg a fizetési feltételek nagymérvű megszigorítása következtében burkoltan eszközölt áremeléseket a mai termelési viszonyok nem indokolják, alulírottak a pengő-fizetésieszköz értékállandóságában bizva, józan mérséklettel elhatároztuk, hogy meglevő raktárkészleteinkre ezen 15%-tól 25%-ig terjedő áremelést ki nem terjesztjük mindaddig, mig erre bennünket a viszonyok nem kényszerítenek. Ezen eljárásunk indoka kizárólag az a szándék, hogy közönségünket felesleges és céltalan áremelésekkel ne terheljük és hogy a magunk részéről is hozzájáruljunk a teljesen indokolatlan nyugtalanság eloszlatásához. Esztergom, 1931. aug. 17-én. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat Textilosztálya. Női és férfi divatcikkek legolcsóbban Balognál!