ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-08-15 / 90. szám

Néhány szó a vizvezeték ügyéről. Az Esztergomi Közüzemi Részvénytársaság ügyében a bérbeadás miniszteri jóváhagyása nyugvópontot teremtett. Az átadás rendben folyik* és az átvevő tőkeerős cég, a „Hungária" Villamossági Részvénytársaság máris foglalkozik a nappali áram árának leszállításával. A nagy lármának tehát, — hogy a „Hungária" ki fogja szipolyozni a város közönségét — nincsen létjogosultsága. Az Antóny-ügyben a lármázok nagy meglepetésére a megejtett titkos szavazással az Ítélet súlyosbitásáért fellebbeztek. Erre a nagy csatazaj és harci készség itt is elült. Hogy a jogfolytonosság meglegyen, új botrányokra van szükség. Erre alapot vélnek találni abban a levélben, melyet a várraegye főispánja saját reputációjának megvédése és az igazság felderítésének célzatával az „Esztergom" hasábjain közzétett. Az „Esztergom és Vidéke" ezzel a levéllel vitába száll, de vitájánál nem marad meg a tárgyilagosság keretében. Szemrehányást tesz a főispánnak, hogy a vele szemben állítólag megnyilvánuló bizalmatlansággal nem számol. Az érdemes cikkíró, úgylátszik, nincsen tisztában azzal, hogy a főispáni állás alkotmányunk szerint nem a polgárság szimpátiájának vagy nemtetszésének van alávetve, hanem a kormány bizalmától függ és egy főispán addig marad helyén, mig a kormány feltétlen bizalmát bírja. Azokat az intézkedéseket, melyeket a főispán Esztergom város érdekében tett, a kormány teljes beleegyezésével tette meg s így azok nyilván a kormány tetszésére is találtak. Nem lehet tehát arról szó, hogy a főispán nem élvezi a kormány bizalmát. A főispán, mint magán ember előtt nyilván nem közönbös a közvélemény Ítélete sem, de megnyugvással állapítható meg, hogy ez a bizalmatlanság vele szemben csak egy jelentéktelen kis körben nyilvánul meg és nyilvánvaló, hogy ez őt további működésében befolyásolni nem fogja. Fájlalja az érdemes cikkíró, hogy dr. Antóny Béla az őt érintő momentumokra nem reagál. Dr. Antóny Béla hallgatása nyilván arra vezethető vissza, hogy most már ügyének illetékes elbírálását nem az „Esztergom és Vidéke" publicitásától várja, hanem az arra illetékes hatóságoktól és belátta azt, hogy az a mentési akció, melyet komolytalan ellenzéki mentalitással érdekében folytatnak, csak kárára van. Igy jut tehát az érdemes cikkíró a vizvezeték botrányához és elfelejti, hogy azóta, amióta a vizvezeték a perifériákon is kiépült, a városban minden évben tömegesen fellépő tífuszjárvány számokban ki sem fejezhető mértékre csökkent, holott eladdig évenkint 60—80 tífuszos beteg volt a város területén. Az tehát, hogy a vizvezeték a perifériákon is kiépült, egyetemes érdek volt, ami felett vitázni kár. Azt állítja a cikkíró, hogy a vízvezetéki viz magas díjai a 13%-os Speyer-kölcsönre vezethetők vissza. Itt is, mint mindenütt végig húzódik a cikkíró tárgyilagosságának hiánya. Az első Speyer-kölcsön 973%-os, a második 9"36%-os, de ebben benne foglaltatik mindkét kölcsön tőketörlesztése is, és pedig az elsőnél 2-23%, a másodiknál 2-36%, úgyhogy ez évi kölcsönök nettó kamattétele 7-5%, illetőleg 7%, - tehát alig magasabb a normális béke kamatnál. A két kölcsönből tőketörlesztés címén a mult év végéig 333.291 pengő lett letörlesztve. Azt állítja a cikkíró, hogy a város szanálása nem sikerült. Ezt azonban mint sok egyéb állítását, semmivel alá nem támasztja. Teljesen a nyomtatott betű hatalmára bizza állításának sorsát. Vájjon nincsen-e szanálva ma Magyarországon az a város, melynek esedékes tartozása nincsen, és amelyik pótadóját mérsékelni tudja. Hiszen nincsen város |az országban, melynek gazdasági és pénzügyei rendben lennének. — A városnak ezidőszerint a Speyerféle kölcsönök és a Hungária villamossági részvénytársaságon kívül alig van számbavehető tartozása, kamatterhei a szanálás következtében jelentékenyen csökkentek. Ha ezek a megdönthetetlen tények nem jelentenek szanálást egy eladósodott, sőt mondhatni, csőd előtt álló város történetében, akkor felmerül a kérdés, ugyan mit ért a cikkíró a szanálás fogalma alatt. D. Bókod községben eltitkolták as állatok száj- és körömfájását a kisbéri országos vásár miatt. Tizenhárom községben uralkodott az állatjárvány, amely azonban ma már megyeszerte szünőben van Feltűnést keltett, hogy július havában a ragadós száj- és körömfájás az egyesített vármegye 13 községében uralkodott, melyek közül mindössze egy községet oldottak fel a zár alól. E betegségnek rohamos elterjedését — amint azt a vizsgálatok és nyomozások megállapították, — a betegség eltitkolása, az elrendelt hatósági óvintézkedések részbeni be nem tartása, az összetorlódott gazdasági munkák végzésével járó nagyobbmérvű állat- és emberforgalom, a községi közös legelők közelsége, de leginkább a betegség ragályanyagának rendkívüli fertőzőképessége okozta. A több oldalról összegyűjtött adatok alapján az állategészségügyi hatóság megállapította, hogy a Bókod községben történt eltitkolás volt e betegség gyors elterjedésének főoka. E községben ugyanis az állattartó gazdák a betegséget eltitkolták, hogy állatjaikat a szomszédos Kisbéren június 25-én megtartott országos állatvásárra felhajthassák. A vásárra felhajtott, látszólag még teljesen egészséges, de már fertőzőképes állatokkal hurcolták be a betegsé get több községbe. A betegség terjedésének megaka dályozása céljából a vármegye alis pán ja a törvényhatósági m. kir. állatorvos előterjesztésére a legmeszszebbmenő és legerélyesebb hatósági óvintézkedéseket léptette életbe, nevezetesen a vészkerületek meg alakítását és az állatvásárok ideig lenes beszüntetését. A főszolgabírák az elrendelt ha tósági óvintézkedéseket állandóan szigorúan ellenőrzik s a foganatosított kihágási és fegyelmi eljárásokat gyorsan végrehajtják. A gyors és erélyes intézkedéseknek köszönhető, hogy a betegség ma már eny hébb lefolyású s nagyjában szünőfélben van. Az előfordult elhullásokat inkább a magas lázzal járó betegség idejében uralgott rend kívüli hőség okozta. A betegség terjedését az óvintéz kedések betartása mellett a bekö vetkező hűvösebb időjárás és a gazdasági munkák befejezése fogja teljesen megszüntetni, amikor a községek lakói a közös határokon nem oly gyakran érintkeznek egymással. Hl I IR Ei SCs Éjjeli szolgálatot augusztus 14—15-ig Takács István ; aug. 16—18-ig Kerschbaummayer Károly gyógyszertára teljesít. Lapunk legközelebbi száma Szent István király ünnepére való tekintettel nem kedden, hanem szerdán délután jelenik meg. Szíriai püspök Esztergomban. Robu Mihály jassi-i (Szíria) püspök pénteken dr. Meszlényi Antal egyetemi m. tanár kíséretében dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás látogatására városunkban tartózkodott. Eljegyzés. Néhai Kollár Rezső volt vezető járásbíró és özvegye szül. királylehotai Lehoczky Anna leányát, Pannikát eljegyezte revisnyei Reviczky Gábor dr., Komárom és Esztergom vármegye II. főjegyzője. Az eljegyzés Lestinben, Árva vármegyében folyt le, amely vármegyében a Reviczkyek ősi származási helye, Revisnye is fekszik. A magyar szaléziánusok helyettes provinciálisává Antal Jánost, a rákospalotai Clarisseum igazgatóját nevezte ki a Szalézirend magyarországi tartományfőnöke. Antal János egyike Don Bosco leglelkesebb magyar követőinek. Halálozás. Burány Ernő nyug. hercegprímási urad. főpénztáros súlyos, hosszú betegség után életének 60-ik, házasságának 34-ik évében csütörtökön déli 1 órakor elhunyt. Halála városszerte őszinte, igaz részvétet kelt, mert nemes gondolkodású, lelkiismeretes, úri modorú egyénisége sok tisztelőt szerzett részére. Temetése szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén délután 3 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. Özvegye sz. Váczy Mária, két gyermeke és kiterjedt rokonság gyászolja. Miniszteri elismerés. A m. kir. fölmívelésügyi miniszter Pózna Rezső és Maritsek János hercegprímási uradalmi főerdészeknek, továbbá Hain Ede erdőgazdasági szakiskolai szakaltiszt részére becsülettel és hűséggel teljesített szolgálatukért elismerő oklevelet adományozott. Az oklevelek ünnepélyes átadása vasárnap, f. hó 16-án fél 12 órakor lesz a városháza nagytermében. Előlépések az államépítészetnél. A m. kir. kereskedelmi miniszter az esztergomi államépítészeti hivatalnál működő Kinsker NAPI pár filléréri kapja ön az AKCIÓ 2+1 csöves váltóáramú hálózati hangszóróval egybeépített készüléket. Kapható minden rádiókereskedésben. Gyártja: TELPÜNKÉN R.-T. BUDAPEST. Ármin kir. főmérnököt kir. műszaki tanácsossá, Follmann Ferenc kir. mérnököt pedig kir. főmérnökké nevezte ki. A Bakácskápolnai Mária-kongregáció férfi és női tagjait fehfvjuk, hogy Nagy boldogasszony napján a közös szentáldozáshoz járulni szíveskedjenek. A Belvárosból induló körmenethez fél 9 órakor férfiak a belvárosi templom előtt, a nők a barátok templomában gyülekeznek. Vezetőség. Ajánlati íelhívás. A Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara a győri székházánál általa f. é. október 1től 1932 szeptember 30-ig terjedő időben szükségelt 300 q kőszén és 300 q tűzifa szállítására korlátolt versenytárgyalást hirdet. A beérkezett ajanlatokat a határidő napján f. év. augusztus hó 29-én d. u. fél 1 órakor bontják fel. Bővebbet a győri ker. Kereskedelmi és Iparkamaránál. A vármegyei útépítések mai állása. Ujszászy Imre kir. műszaki tanácsos jelentette a vármegye közigazgatási bizottsági ülésén, hogy ezidőszerint az állami útépítési munkák közül a budapest—bécsi állami közútnak Neszmély község előtti 700 folyóméteres szakaszán, továbbá az ipolyság—esztergom—székesfehérvári állami közút Esztergom— Dorog közötti szakaszán a felületi bevonás elkészült, míg az ácsi áthelyezett szakaszon most van folyamatban. A megyei munkák közül a Környe körüli, a nagyigmánd—szánd —dadi, az úny—

tinnyei és a süttő —tardosi vicinális utak építési munkái vannak folyamatban. A Credo-egyesület tagjai felhivatnak, hogy a Nagyboldogasszonyi díszfelvonulásban mindnyájan vegyenek részt. Gyülekezés aug. 15én reggel fél 9 órakor a Deák Ferenc-utcában. A jelvényét és az éneket mindenki hozza magával. Az Elnökség. Az Ipartestület Nagyboldogasszony ünnepén az ünnepi felvonuláson testületileg vesz részt. Gyülekezés f. hó 15-én, azaz szombaton délelőtt fél 9-kor a testület székházában. Az elnökség ezúton is felkéri a tagokat, hogy a felvonuláson a testület zászlaja alatt minél számosabban vegyenek részt. Felhívás a háztulajdonosokhoz. Városunk legnagyobb szülöttje, Szent István király emlékét augusztus 15-én Nagyboldogasszony-napján a Széchenyi-térről a várba diszfelvonulással ünnepeljük meg. Felhívom a város háztulajdonosait, hogy főképp a díszfelvonulás útvonala mentén házaikat fellobogózni szíveskedjenek. Polgármester.