ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-08-09 / 88. szám

maróti és pilisszentléleki emberektől. Ily módon nagy összeg pénz vándorolt ki a városból. Fuvarosaink sok fuvartól, a favágók keresettől estek el és a városnak nyakán maradt a fa. Tavaszkor, amikor a közönségnek már csak minimális szüksége volt a fára, vagóntételekben 10—5 pengővel olcsóbban adta el a város az őszkor megszabott magas áraknál. Ha az illetékesek a jövőben szem jelőtt tartják a közönség érdekét és nem drágáskodnak tél előtt, megkapja a város a fa tisztességes árát, nem fog kivándorolni a pénz, fuvarosaink is keresni fognak s a fa sem marad a város nyakán, hanem pénzben befolyik a város pénztárába a fűrészelési díjjal együtt, V. I. nagy és piszkos hullámokat vert elhangzott tanúvallomások bizonyára évekkel ezelőtt a napisajtóban is | megvannak. — Aki az igazságra fel. — Ennek kapcsán fegyelmi eljá-1 kíváncsi, — ott keresse. rás indult meg, melyet az alispán úr folytatott le. — Az ott eskü alatt Kiváló tisztelettel Becsey Antal. A Neptun-cég és az esztergomi vízvezeték. A következő sorokat vettük: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! B. lapja f. hó 5-i számában „Az esztergomi vízvezetéki munkálatok kiadásának hiteles történeté"-t ismertetve, a pályázaton résztvett „Neptun" céget is aposztrofálta. — A cikk közli a főispán úr e tárgyban tett nyilatkozatát is, amely szerint az illetékes szakértekezlet úgy az ajánlati ár tekintetében, mint a figyelembe jövő egyéb szempontokból is a Neptun-céget jelölte első helyen. — Hogy a munkát a város mégsem a cégnek Ítélte oda, az a főispán úr nyilatkozata szerint a polgármester kifejezett kívánságára azért történt, mert a cég meg akarta őt vesztegetni. Tekintettel arra, hogy annakidején a céget Esztergom városával szemben mint az igazgatóság tagjai boldogult Vas-Wiblinger ny. tábornok és csekélységem képviselték, ^ a vesztegetés vádja csak reánk vonatkozhatik. Ennek folytán kötelességem kijelenteni, hogy ez az állítás közönséges hazugság, amelyet legerélyesebben visszautasítok. — Tartozom vele úgy boldogult igaz* gató-társam emlékének, akinek puritán és korrekt egyénisége magasan felette áll az ilyen aljas feltevésnek ; de tartozom vele magamnak, az én közel három évtizedes mérnöki és közéleti tevékenységemnek is, amely idő alatt ha vagyont nem is szereztem, de becstelenséget sem követtem el soha. — Végtelenül sajnálom, de csodálkozom is afelett, hogy mellőzésünknek ezt az indokát velünk annakidején senki sem közölte; holott az ily vád tisztázása az arra illetékes tényezőknek feltétlenül kötelessége lett volna. Ám ez a vád nemcsak hazug, de ostoba is. — Mi szüksége volt a Neptun-cégnek arra, hogy vesztegetés árán jusson oly megbízáshoz, amely a város érdekei szempontjából legelőnyösebb volt, amelyet épen ezért a Népjóléti Minisztérium kiküldöttjének közreműködésével eljáró szakbizottság első helyen javasolt. — Ha valaki illegitim előnyökért veszteget, az érthető; de hogy valaki azért vesztegesse meg a város polgármesterét, hogy hozzáértők által legolcsóbbnak és legmegfelelőbbnek talált ajánlatot fogadtasson el, — ez az állítás nemcsak rosszhiszemű, de ostoba is. Az esztergomi vízvezeték ügyei As esztergomi Nagyboldogassssonyi ünnepségek. A Nagyboldogasszonyi dszífelvonulás sorrendje. Esztergom legnagyobb ünnepén, Nagyboldogasszony napján, mely Szent István király emlékével van összekötve, vallásos érzésünknek és hazafias kegyeletünknek azáltal adunk kifejezést, hogy Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéit, a Patrona Hungáriáé szobrát, a magyar államiság jelvényeit és Szent Imre herceg szobrát is, megfelelő dísszel és pompával fogjuk felvinni a főszékesegyházba, ahol aznap búcsú van és Őeminenciája, a Biboros Hercegprímás úr pontifikál és mondja a szentbeszédet. Vallásos tekinteten kivül fontos nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy úgy a diszfelvonulás, mint az egész ünneplés, aminek az idegenek sokasága lesz tanúja, az idén is mentől jobban sikerüljön. A diszmenet az idén is négy csoportból fog állani: az ifjúsági (Szent Imre), a leventék (szent korona), a férfiak (szent ereklyék) és a nők (Szűz Mária) csoportjaiból, ugyanezen felvonulási sorrendben. Elől a lovasbandérium halad, amelynek felállítási helye a belvárosi gyógyszertártól kezdve a Takarékpénztár épületéig lesz. I. Az ifjúsági csoport (fiúnevelő, fiú-középiskolák, cserkészek) felállítási helye a Széchenyi-téren a Takarékpénztár épülete előtt lesz. Ezen csoport után viszik a leventék Szent Imre herceg szobrát. II. A leventék csoportjai a Széchenyi-tér posta felőli részén és folytatólag a megyeháza előtt állanak fel. A Szent Korona középre kerül. Versengés elkerülése végett a vidéki leventecsapatok a korona előtt, a helybeliek pedig a korona után menetelnek. III. A férfiak csoportjához tartozó hatóságok és katonaság képviselői, állami, megyei és városi tisztviselők, hivatalok és a városi képviselők, valamint a Szent Gellért Országos Egyesület tagjai a belvárosi plébániatemplomban gyülekeznek. A férfiak társadalmi és vallásos egyesületei (ipartestület, legényegylet, olvasókörök, férfi kongregációk, Credo-egyesület) felállítási helye a Deák Ferenc-utca. A bányászok és munkáscsoportok a városház elé vonulnak és a Széchenyi-tér balfelén sorakoznak. A tűzoltók a laktanyájuk előtt gyülekeznek és soraikkal a férfiak csoportját zárják be. IV. A nők csoportja (iskolás lányok, felnőtt leányok és asszonyok) és a női alakulatok a Ferencrendiek templomában gyülekeznek és a zárda előtt a következő sorrendben állanak fel: polgáristák, nőképzősök, Mária Kongregációk, Páduai | Szent Antal Egylet tagjai és III. r. Äz „Esztergom" tárcája. Egyiptomi útiképek. Aki Egyiptomot Európa felől közelíti meg, rendesen Alexandriában ismerkedik meg Afrikával. Az első impressziók nem mondhatók a legkedvezőbbeknek. Csak pár lépést kell tenni a kikötőben, s az ember máris megismerkedik mindazzal, ami Afrikában kellemetlen: az arabbal, a piszokkal és a meleggel. Az első kettő egyébként szorosan egymáshoz tartozik. Ezeket az ember az első napokban mint érdekességeket könyveli el, később pedig legalább annyira megszokja, hogy nem okoz különösebb kellemetlenséget. Maga Alexandria félmilliónyi lakosú, modern város, melynek azonban — egy-két római emlék kivételével — nincs olyan nevezetessége, mely az utazót érdekelné. Egyedül a nép s az afrikai élet. Bár a világ valamennyi fajtája megtalálható itt, a legtöbb mégis az arab. Az arabot pár szóval kimerítően lehet jellemezni : lusta, a piszok szinte életfeltétele, legszívesebben csalásból él s rendkivül kevéssel beéri. Olykor képes egész nap elül:ii egy feketekávé mellett egy utcai kávéházban, vagy aludni az árnyékban, de ha alkalom adódik, képes negyedóráig is követni egy idegent, hogy csecsebecséit eladja. Ruhája egy hosszú, bokáig érő csíkos ingféle, fején valamennyi fez-t visel. Az utca csak úgy piroslika sok feztől. Még érdekesebb az arab nők ruhája. Valamennyi vastag fekete ruhában, fejükön kendő, s valamennyi fátyollal. A fátyol ritkasága azonban rendesen arányos viselője szépségével, s egyeseken oly ritka, mint nálunk a halászháló. Rövid egynapos alexandriai tartózkodás után, mintegy ízelítőt kapva az egyiptomi életből, indultunk tovább Cairo felé. Utunk a Nilus deltáján vitt keresztül. Mindenfelé viruló banán, gyapot és egyéb ültetvények jelezték, hogy Egyiptom legtermékenyebb vidékén járunk. Ez nagyrészt a kitűnő csatornázási rendszernek köszönhető. A Nilus évenkinti áradása ugyanis vajmi kevés a föld öntözésére, eső nincs, a hatalmas csatornahálózattal azonban szinte naponként elárasztják a földeket vizzel. Cairoba érkezve, meglepett a kép, melyet e városban kaptunk. Bár elmúlt már éjjel 11 óra, valamennyi üzlet nyitva, az utcán hatalmas autóforgalom, mintha nappal volna. Egyiptom ugyanis a gazdasági szabadság országa. Itt mindent szabad. Az nyit üzletet, aki akar, addig tartja nyitva, ameddig kifizetőnek tartja, még autót is bárki vezethet minden engedély nélkül. Hogy azonban e nagy szabadság következtében az élet olcsóbb volna, ezt egyáltalán nem tapasztaltuk, sőt épen az ellenkezőjét. Cairo nevezetességei között az első helyet feltétlenül a piramisoknak s a szfinxnek kell adni. A várostól mintegy 10 kilométerre lévő gizehi nagy piramisokhoz kitűnő autóút vezet ki. Az útak egyébként mindenütt kitűnőek. Ez azonban az angolok érdeme. Festői egyiptomi kép : az úton kétoldalt pálmaligetek, háttérben a piramisok és a sivatag s tevekaravánok közölt suhan el az autó. Mulatságos, hogy a hatalmas csomagokkal megrakott állatokat egy kis szamár vezeti, melyen az arab vezető ül. Ahol kiszállunk az autóból, egy egész raj feldíszített teve álldogál, melyeket vezetőik sietve kínálnak fel, hogy stílszerűen azon tegyük meg az utat a pár lépésre lévő piramisokhoz. Mindenki kipróbálja ezt a kényelmesnek épen nem mondható közlekedési eszközt. A piramisok lábánál vagyunk. A méteres nagyságú kövekből álló óriási tömeg szinte félelmetesen hat az emberre. S ha elgondoljuk, hogy ez már ötezer év óta áll itt, akkor megértjük egy arab bölcs . kissé merész, de szellemes mondását: „Minden fél az időtől, de az idő fél a piramisoktól." S valóban, ha látszik is némi nyoma a pusztulásnak, az nem annyira az idő, mint inkább az emberi kéz munkája, mely egyidőben építkezésre használta a piramis köveit. Nagyságuk elképzelhető, ha meggondoljuk, hogy a legnagyobban, a 150 m. magas Cheopspiramisban a mi 100 m-es bazilikánk kényelmesen elférne. A piramis megmászása nagyszerű élmény, de akik közülünk feljöttek, valamenynyien megfogadták, hogy ide sem másznának fel mégegyszer. Nem mesze a piramisoktól, félig a föld szine alatt áll Egyiptom másik hiresssége, a szfinksz. A Szahara homokja többször eltemette testét, s most nagy fal védi a homok ellen. A 20 m magas sziklaóriás arcán * valami különös, alig észrevehető mosoly ül, mely szerintük a túlvilági boldogság kifejezője. Talán ezért nem tudnak emberek igy mosolyogni ... Az ötezeréves egyiptomi kultúra legszebb emlékei láthatók a cairói múzeumban — s ami a legérdekesebb — alkotóikkal együtt. A múmiák és szarkofágok oly tömege látható itt, hogy az ember szinte nem tudja eléggé értékelni őket. A múzeum legszebb része azonban a Tut-Ankh-Amen-terem. Itt vannak azok a kincsek, amelyek Tut-AnkhAmen sírjából előkerültek, közöttük a híres aranykoporsó. A testalakú koporsó — melyben közvetlenül nyugodott a múmia — kb. 3 mm. vastag színaranyból készült, gyönyörűen díszítve, kezében királyi jelvényekkel. Értékét felbecsülni felesleges, úgysem lehetne megfizetni. Egyik este vonatra ültünk, hogy két éjtszakát vonaton töltve, megláthassuk Luxor hírességeit. Este 7-kor szálltunk fel, s reggel 7-re érkeztünk meg. Útközben a Szahara is éreztette közelségét, mert bár az Fontos értesítés! Bármely gyártmányú gramof óni emezeket leszállított árban árusltom. ISKOLAHEGEDUK és más hangszerek, valamint ezek alkatrészei a legolcsóbb napi árban: 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8*— P. w Giegler Ferenc hangszerkészítőnél kaphatók Kossuth Lajos-utca 14. szám. •