ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-08-07 / 87. szám
XXXVI. évfolyam, 87. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. augusztus 7 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Az új költségvetés előkészítő munkálatai folynak a városházi számvevőségen. Nehéz és lelkiismeretes munkát követel a költségvetés összeállítóitól az a parancsoló szükségesség, hogy a nehéz gazdasági viszonyokra, főként pedig a polgárság csökkenő teherbíróképességére való tekintettel Esztergom város költségvetését úgy kell előkészíteni, hogy a kiadásokat csökkentsük, illetőleg a várható és lehetséges bevételnek megfelelően reális költségvetést nyerjünk. Igaz, hogy ma szigorú kormányrendelet ad utasítást a költségvetés elkészítésének módját illetően, sőt a város pénzügyi helyzetének szanálásával kapcsolatosan speciális rendelkezéseket is kapott a város a minisztériumtól, amely rendelethez és utasításokhoz feltétlenül ragaszkodni kell a költségvetés elkészítésénél, — és ha a tisztviselők ennek megfelelően járnak el, a képviselőtestület ennek megfelelően szavazza meg és a vármegye ennek szellemében hagyja jóvá — mindnyájan megtették kötelességüket. Az előkészítő tisztviselőknek, a megszavazó képviselőtestületnek, a jóváhagyó hatóságnak azonban a rendelkezésekhez való szigorúan vett gazdasági szempontokon kívül még figyelembe kell venni egy szempontot, amelynek érvényesülése nélkül, illetőleg amelynek figyelmen kívül hagyásával ma semmiféle közügyet elintézni nem szabad. Ez a szempont pedig a szociális igazság szempontja. A szociális igazság szempontja megköveteli, hogy a terhek megállapításánál, a fizetések csökkentésénél legyünk tekintettel a szegény emberre, a küszködő kisemberre. Igazságot a közteherviselésben — azonban a nehéz viszonyokra való tekintettel, amikor a szegényembernek, a napszámosnak, a párholdas kisgazdának, a tengődő kisiparosnak, kiskereskedőnek és kistisztviselőnek még az egzisztenciája sincs biztosítva — a jobbmódú és jobbjövedelmű aránylag több, a szegényebb pedig aránylag is kevesebb terhet viseljen — és ne megfordítva. Bizonyos fizetéscsökkentéseket is végre kell hajtani a felsőbb utasításnak megfelelően, — de itt is megköveteljük a szociális igazságot! Ha a tanítók és tanárok nyomorúságos iparos- és kereskedőtanonciskolai díját (amely talán az egész Dunántúlon a legkisebb összegben van megállapítva) csökkenteni kell, — ám legyen — illetményének teljes egészében való meghagyását sem tűrhetjük! Ne hivatkozzanak itt rendeletre, — a város rendkívüli súlyos anyagi viszonyok között van, és ez nemcsak a teljesen szegény kisemberre vonatkozik. Rendkívüli viszonyokhoz rendkívüli intézkedések kel lenek — mondotta a főispán is a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen egy szegény megyebeli községgel kapcso latban, — a nagyobb képzettség és előkelőbb munka na gyobb honorálása nem oly sürgős és erre jobb viszonyok bekövetkeztével is sor kerülhet, — más azonban a kisember, a kistisztviselő egzisztenciális létminiuma. A szociális igazság érvényesülését kell kiéreznünk az de akkor a főtisztviselők pót- új költségvetésből. Nem tesznek jó szolgálatot a város közbékéjének a tendenciózus cikkek. A főispán a közgyűlés határozatáról az Antóny-ügyben. Az új költségvetés keretében mintegy 10 százalékkal csökkenthető lesz Esztergom pótadóterhe." A „Komárom Esztergom Vármegye" c. Tatán megjelenő sajtóorgánum számot tart esztergomi „népszerűségére", és ezért a mindenkori helyzetről és az esztergomi ügyekről abszolút tájékozatlanságot eláruló, homályos tendenciájú cikkeket jelentet meg hasábjain, hogy minden számban legyen valami „csemege" a jó esztergomi nép számára. A komoly tájékozottsággal rendelkező ember rendesen mosolyogva veszi tudomásul a komikum határán mozgó „bölcs" megállapításokat. Nem is tennénk szóvá ezt a sajtómunkát, ha nyugodt, boldog időket élnénk, amikor fontos kérdésekben is kedélyeskedhetnénk, és nem kellene tovább mennünk, — és rátérnünk arra az útra, amelyen az objektiv igazság keresésében és tisztelésében ma minden jó magyar embernek találkoznia kell. Szóljon pedig Dr. Huszár Aladár főispán, aki a nehéz időben különös lelkiismeretességgel, főként a közbéke szempontjából figyeli az egyesitett vármegyében megjelenő lapok munkáját, a „Komárom Esztergom Vármegye" utóbbi számában Antóny polgármester fegyelmi Ítéletének megfellebbezésével foglalkozó cikk magatartásával kapcsolatban így nyilatkozott: — Rendkivül meglep az az álláspont, amelyet a Komárom Esztergom Vármegyénél nemcsak legutóbb, de a múltban is tapasztaltam. Ez a lap az, amely purifikátori szerepben tetszeleg és vádakat hangoztat köztisztviselők ellen, s azt kívánja, hogy vádjainak puszta hangoztatására a felügyelő hatóságok brachiális hatalommal járjanak el, — másrészt ott, ahol komoly és hónapokig tartó vizsgálat állapit meg súlyos hibákat és mulasztásokat, a ez mindazoknak, akik ma is könnyű I vétkesnek talált tisztviselő védellelkiismerettel, demagóg céllal és mére kel és éppen erélyessége miatt eszközökkel kezelik a küszködő | támadja a hatóságokat. Esztergom közügyeit. — A lapnak az Antóny-ügyben vallott felfogását régebben ismerem és abban határozott tendencia nyilatkozik meg. — Nekem mint főispánnak a törvény ad felügyeleti Jogkört és a törvény tesz engem a fegyelmi választmány elnökévé. Tehát mindkét jogkörömet törvényes alapon és jogszerűen töltöttem be. Az ítéletet pedig oly magasan álló független közéleti értékek mondották ki, hogy azoknak lelkiismeretéből fakadó komoly álláspontjával szemben igazán nem mérvadó egy tendenciózus magánvélemény. — Az ítélet komoly és lelküsmeretes mérlegelés után mondatott ki, és oly mértékű büntetés alkalmaztatott, amilyent az összes körülmények mérlegelésével egy nagytekintélyű bíróság helyesnek és célirányosnak talált. — Teljesen helytelen az az álláspont, hogy valakit csak felakasztani vagy felmenteni lehet. E két véglet között a büntetés lehetőségének még igen nagy skálája van. — Egyebekben az ítélet a legfelsőbb fegyelmi bíróság felülvizsgálata alá fog kerülni. Nekem, minta vizsgálatot vezető felügyeleti hatóságnak nagy erkölcsi elégtételül szolgál, hogy a meghozott ítélet annyira emberséges és objektiv volt, hogy Esztergom város képviselőtestülete pusztán tárgyi indokok alapján ezt nem tartotta elég súlyosnak és súlyosbításért megfellebbezte. — Egyáltalán nem tesz jó szolgálatot Esztergom közbékójének, aki ezt a kérdést ennyire tendenciózus szemszögből állítja be, — annál kevésbbé, mert az idő és a körülmények a szanálás kérdésében is engem igazoltak, és mód lesz rá, hogy Esztergom város pótadóterhe az új költségvetés keretében mintegy 10%-kal csökkenthető lesz. Hajsza a pengő ellen. Az állandóan békét hirdető csehek valóságos hajszát indítottak a magyar pengő ellen. Nemcsak magánosok vonakodtak a beváltástól, hanem a bankok sem váltották be, vagy pedig mélyen az értéke alatt. Hogy mennyire nem reális alapokra fektették tartózkodásukat és mennyire kimutatták faji és ősi természetüket s jóindulatukat, semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy másutt minden akadály nélkül beváltották a pengőt. Bizonyságot tehetnek erről azok az esztergomiak, akik most jöttek meg Olaszországból. Ott szó nélkül fizettek lírát a magyar pengőért. Irtsuk ki a gazt és gyomot házaink környékéről! Női és férfi divatcikkek legolcsóbban Balognál!