ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-07-31 / 84. szám

XXXVI. évfolyam, 84. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. július 3i Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Esztergom város képviselőtestü­lete nem nyugszik meg dr. Antóny Béla fegyelmi Ítéletében, hanem súlyosbításért fellebbez. Izgalmas városi közgyűlés pletykatálalással és titkos szavazással. Esztergom város képviselőtestü­lete folyó hó 28-án, kedden délután 5 órai kezdettel rendkívüli közgyű­lést tartott, amelyen Glatz Gyula helyettes polgármester elnöklése mellett két és fél óra hosszat tár­gyalta a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának Ítéletét dr. Antóny Béla polgármester fe­gyelmi ügyében. Dr. Brenner Antal főjegyző fel­olvasta az ítéletet, amely szerint — mint már ismeretes — a fegyelmi választmány többrendbeli hivatali mulasztásban és szabálytalanság el­követésében bűnösnek mondotta ki dr. Antóny Bélát és állásától való felmentésre ítélte, — a város kár­térítési követeléseit illetően pedig a rendes bírósághoz utasítja a város közönségét. Az ítélet részletes, hosszú indo­kolásának ismertetése következett ezután, amelynek elején pontokba foglalva halljuk a fővárosi és helyi lapokban már többször ismertetett telekvásárlási, vasúti dijfelszámitási, jogtalan családi pótlék stb. ügyet, majd azt, hogy aránytalanul nagy kölcsönelőlegeket vett fel a nehéz anyagi viszonyok között volt város­tól és azokat rendetlenül fizette vissza, továbbá, hogy a polgármes­ter felsőbb engedély és jóváhagyás nélkül vett fel kölcsönöket a város részére. Ezután következett a drága váro­si középitkezések történetének is­mertetése és bírálata a tanúvallo­másokkal és a fegyelmi választmány határozataival együtt. — Ismerjük ezt már úgyis! — hangzott innen-onnan a képviselők köréből, akik már megunták hallani a nagyrészt ismert dolgokat. — Csak vázlatosan kérjük! Csakhamar hosszúnak látszott a vázlatos ismertetés is. — Halljuk a javaslatot! — türel­metlenkedtek a képviselők. Dr. Brenner Antal ismertette te­hát a polgármesteri és bizottsági javaslatot, amely szerint a város képviselőtestülete megnyugszik a fegyelmi vá­lasztmánynak dr. Antóny Béla ügyében hozott Ítéletében, és ezzel együtt tudomásul veszi azt is, hogy a vagyoni fele­lősség kérdésében a város a rendes bírósághoz fordul. A javaslat ismertetése után egy­szerre többen állottak fel szólásra. Elsőnek dr. Zwillinger Ferenc kapta meg a szót. — Előadom az én javaslatomat, még mielőtt megvonják tőlem a szót! — mondotta. — Ha okot szolgáltat rá, képvi­selő úr, ez meg is történhetik — felelte az elnöklő polgármester. Dr. Zwillinger Ferenc felolvasta ezután javaslatát, amely szerint a képviselőtestület nem nyugszik meg az elsőfokú Ítéletben, azt enyhíté­sért megfellebbezi azzal, hogy dr. Antóny polgármestert helyezzék vissza állásába, mert a város nyug­dijat fizetni nem tud. Dr. Zwillinger Ferenc ezután éles hangon bírálta az ítéletet és azt mondta róla, hogy nem komoly jogászi munka. — Az ítélet sérelmes a városra nézve — folytatta dr. Zwillinger —, mert munkaképes embernek kellene hosszú időre nyugdijat fizetnie. — Dr. Antóny elmozdítása csak azért történt — mondotta —, hogy a polgármester helye megürüljön. — Tisztán kell látnunk, hogy jo­gos volt-e az egyéves hajsza, vagy nem! — Dr. Antóny képe még ma is itt lóg a teremben ! — mutatott Zwillinger a falra — Antóny még dolgozni akar! — Ismerjük a vádakat. A kölcsön­felvételeket nagyrészt a kormány, a vármegye és a főispán irta elő! Sohasem hallgatták meg a városi ellenzéket! Az ellenőrző bizottság miért nem világosította fel a kép­viselőtestületet ? — Nem nyert beigazolást — mondotta Zwillinger —, hogy dr. Antóny a közp énzeket saját céljaira fordította volna! Vitéz Sziv ós­Waldvogel József emelkedett ezuíán szólásra. — Itt arról van szó — mondotta — hogy egy lazaerkölcsű, köny­nyelmű főtisztviselőről mondtak íté­letet, aki a várost a legsúlyosabb helyzetbe sodorta és a legkritikusabb viszonyok közé juttatta. — Az ellenőrző bizottság állan­dóan figyelmeztette Antónyt, én a legélesebb kritikával kisértem mű­ködését éveken át, dr. Fehér Gyula tiszta helyzetet követelt, — és ami­kor mindez nem használt, indult meg a fegyelmi eljárás. — Dr. Antóny mindig az előadó­kat állította oda bűnbakul, — én hangsúlyoztam, hogy nekünk pusz­tán a polgármester felelős. — Folytak azelőtt is a vizsgála­tok, — azonban végre is tüzete­sebb vizsgálatra volt szükség, amely belemélyedjen az ügyekbe és felderitse a bajok okait. Szemrehányással és közbekiáltá­sokkal illették ekkor vitéz Szivós­Waldvogel Józsefet dr. Zwillinger Ferenc, dr. Scheiber Győző és Csák­váry Mihály. — Én vagyok-e itt a vádlott vagy más, — én vagyok-e itt a bűnös, vagy Antóny ?! — kiáltotta erre indulatosan a szónok a közbekiáltok felé. — Dr. Antóny Béla a vizs­gálat szerint nem követett el akkora bűnöket, hogy ke­nyerét veszitse, viszont an­nál sokkal többet vétett vá­rosa ellen, hogy mégegyszer Esztergom polgármesteri székébe ülhessen. — Hangsúlyozom — folytatta —, hogy inkább a város érdekében való Antóny nyugdíjazása, mint hivatalába való visszavétele. — Én megnyugszom az elsőfokú bíróság ítéletében, — de ha mégis fellebbezésre kerülne a sor, úgy én csak súlyosbításért fellebbeznék. Vitéz SZÍVÓS­Waldvogel József után Scheiber Győző dr., bizottsági tag szólalt fel, aki dr. Antóny Béla állásába való visszahelyezése érde­kében beszélt. — Nem annyira Antóny itt a bű­nös, mint mi magunk, a képviselő­testület, amely sok mindenre sza­vazott igennel. Beszéde további folyamán azt állította dr. Scheiber Győző, hogy a fegyelmi eljárás és ítélet plety­kák alapján indult és fejlődött ki, majd bizonyos pletykákat pertrak­tált, ezt azonban a közgyűlés már nem volt hajlandó meghallgatni. Scheiber dr. az elnöklő polgármes­ter állandó csöngetése közben foly­tatta beszédét, amely hovatovább komolytalanságba fúlt, és ezt maga a szónok is érezte, mert állandó nevetgélés közben adta elő mon­danivalóit. — Hetvenezer pengőt dobunk ki az ablakon, ha megnyugszunk az ítéletben — mondotta beszéde be­fejezésében. Gere János felszólalásában a polgármesternek nyugdijnélküli el­bocsátását kívánta, Meszes Ferenc tiltakozott a város minden újabb megterhelése ellen. — Erre a 136%­os pótadó mellett ügyelnünk kell. — Ha Antóny bűnös, bűnhődjön és akkor ne kapjon nyugdíjat, ha pedig nem bűnös, akkor kerüljön vissza székébe és a fizetésért dol­gozzon is — mondotta. Holop és Csákváry képviselő­testületi tagok a súlyosbításért való fellebbezés tekintetében szólaltak fel. Dr. Mike Lajos emelkedett ezután általános figyelem közepette szó­ílásra. Helytelenítette és elitélte dr. Zwillingernek az Ítéletről nyilvání­tott azon bírálatát, hogy az nem komoly jogászi munka. Az Ítélet ellen lehet fellebbezni, de így nem nyilatkozhatunk róla, — főként jo­gászember nem! — Az Ítéletet nem mi hozzuk meg, hanem a miniszteriális fegyelmi bíróság, amelynek eljárását ismét csak törvény és rendelet szabá­lyozza. Nem helyes az a felfogás, hogy: ha bűnös, akkor veszítsük el, ha nem bűnös, akkor kerüljön vissza, — mert a bűnök nem egy­formák, a bűnhődésnek és az Íté­letnek törvényesen előírt fokozatai vannak. A több mint kétórás vita után Glatz Gyula helyettes polgármester elrendelte a titkos szavazást. 19 szóval 14 ellenében a képviselőtes tület elvetette az előadói ja­vaslatot és a fellebbezés mellett határozott. Majd arra is titkosan szavazott a képviselőtestület, hogy enyhítésért vagy súlyosbításért fellebbez. Az eredmény meglepő és érdekes volt. 6 érvénytelen szavazat mel­lett heten az enyhítés, tizen­kilencen a súlyosbítás mel­lett szavaztak. A trianoni mérleg. Irta: Dr. Lukács György v. b. 1.1 ny. miniszter, országgyűlési képviselő. A trianoni békeszerződésnek van­nak pontjai, amelyek reánknézve bizonyos előnyt is tartalmaznak. Ezt az egypár pontot azonban, amely­nek betartása esetén a mi helyze­tünk sokkal enyhébb lenne, mint amiképen alakult, azok az államok, amelyek különben csupa szerencsét, boldogulást meríthetnek ebből a trianoni szerződésből, az utódálla­mok, amelyekre ez a pár pont va­lamelyes kötelezettséget is hárit, következetesen megkerülik. Az a körülmény, hogy ők azok, akik nem tartják be a trianoni szerződést és nem mi, akik minden elképzelhető türelemmel hordozzuk Trianon ke­resztjét : ez a mi leghatalmasabb argumentumunk arra, hogy ennek a műnek, amely örök szégyene ma­rad a XX. századnak, a reviziójái Női és férfi divatcikkek legolcsóbban Balognál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom