ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-07-31 / 84. szám

XXXVI. évfolyam, 84. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. július 3i Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Esztergom város képviselőtestülete nem nyugszik meg dr. Antóny Béla fegyelmi Ítéletében, hanem súlyosbításért fellebbez. Izgalmas városi közgyűlés pletykatálalással és titkos szavazással. Esztergom város képviselőtestülete folyó hó 28-án, kedden délután 5 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Glatz Gyula helyettes polgármester elnöklése mellett két és fél óra hosszat tárgyalta a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának Ítéletét dr. Antóny Béla polgármester fegyelmi ügyében. Dr. Brenner Antal főjegyző felolvasta az ítéletet, amely szerint — mint már ismeretes — a fegyelmi választmány többrendbeli hivatali mulasztásban és szabálytalanság elkövetésében bűnösnek mondotta ki dr. Antóny Bélát és állásától való felmentésre ítélte, — a város kártérítési követeléseit illetően pedig a rendes bírósághoz utasítja a város közönségét. Az ítélet részletes, hosszú indokolásának ismertetése következett ezután, amelynek elején pontokba foglalva halljuk a fővárosi és helyi lapokban már többször ismertetett telekvásárlási, vasúti dijfelszámitási, jogtalan családi pótlék stb. ügyet, majd azt, hogy aránytalanul nagy kölcsönelőlegeket vett fel a nehéz anyagi viszonyok között volt várostól és azokat rendetlenül fizette vissza, továbbá, hogy a polgármester felsőbb engedély és jóváhagyás nélkül vett fel kölcsönöket a város részére. Ezután következett a drága városi középitkezések történetének ismertetése és bírálata a tanúvallomásokkal és a fegyelmi választmány határozataival együtt. — Ismerjük ezt már úgyis! — hangzott innen-onnan a képviselők köréből, akik már megunták hallani a nagyrészt ismert dolgokat. — Csak vázlatosan kérjük! Csakhamar hosszúnak látszott a vázlatos ismertetés is. — Halljuk a javaslatot! — türelmetlenkedtek a képviselők. Dr. Brenner Antal ismertette tehát a polgármesteri és bizottsági javaslatot, amely szerint a város képviselőtestülete megnyugszik a fegyelmi választmánynak dr. Antóny Béla ügyében hozott Ítéletében, és ezzel együtt tudomásul veszi azt is, hogy a vagyoni felelősség kérdésében a város a rendes bírósághoz fordul. A javaslat ismertetése után egyszerre többen állottak fel szólásra. Elsőnek dr. Zwillinger Ferenc kapta meg a szót. — Előadom az én javaslatomat, még mielőtt megvonják tőlem a szót! — mondotta. — Ha okot szolgáltat rá, képviselő úr, ez meg is történhetik — felelte az elnöklő polgármester. Dr. Zwillinger Ferenc felolvasta ezután javaslatát, amely szerint a képviselőtestület nem nyugszik meg az elsőfokú Ítéletben, azt enyhítésért megfellebbezi azzal, hogy dr. Antóny polgármestert helyezzék vissza állásába, mert a város nyugdijat fizetni nem tud. Dr. Zwillinger Ferenc ezután éles hangon bírálta az ítéletet és azt mondta róla, hogy nem komoly jogászi munka. — Az ítélet sérelmes a városra nézve — folytatta dr. Zwillinger —, mert munkaképes embernek kellene hosszú időre nyugdijat fizetnie. — Dr. Antóny elmozdítása csak azért történt — mondotta —, hogy a polgármester helye megürüljön. — Tisztán kell látnunk, hogy jogos volt-e az egyéves hajsza, vagy nem! — Dr. Antóny képe még ma is itt lóg a teremben ! — mutatott Zwillinger a falra — Antóny még dolgozni akar! — Ismerjük a vádakat. A kölcsönfelvételeket nagyrészt a kormány, a vármegye és a főispán irta elő! Sohasem hallgatták meg a városi ellenzéket! Az ellenőrző bizottság miért nem világosította fel a képviselőtestületet ? — Nem nyert beigazolást — mondotta Zwillinger —, hogy dr. Antóny a közp énzeket saját céljaira fordította volna! Vitéz Sziv ósWaldvogel József emelkedett ezuíán szólásra. — Itt arról van szó — mondotta — hogy egy lazaerkölcsű, könynyelmű főtisztviselőről mondtak ítéletet, aki a várost a legsúlyosabb helyzetbe sodorta és a legkritikusabb viszonyok közé juttatta. — Az ellenőrző bizottság állandóan figyelmeztette Antónyt, én a legélesebb kritikával kisértem működését éveken át, dr. Fehér Gyula tiszta helyzetet követelt, — és amikor mindez nem használt, indult meg a fegyelmi eljárás. — Dr. Antóny mindig az előadókat állította oda bűnbakul, — én hangsúlyoztam, hogy nekünk pusztán a polgármester felelős. — Folytak azelőtt is a vizsgálatok, — azonban végre is tüzetesebb vizsgálatra volt szükség, amely belemélyedjen az ügyekbe és felderitse a bajok okait. Szemrehányással és közbekiáltásokkal illették ekkor vitéz SzivósWaldvogel Józsefet dr. Zwillinger Ferenc, dr. Scheiber Győző és Csákváry Mihály. — Én vagyok-e itt a vádlott vagy más, — én vagyok-e itt a bűnös, vagy Antóny ?! — kiáltotta erre indulatosan a szónok a közbekiáltok felé. — Dr. Antóny Béla a vizsgálat szerint nem követett el akkora bűnöket, hogy kenyerét veszitse, viszont annál sokkal többet vétett városa ellen, hogy mégegyszer Esztergom polgármesteri székébe ülhessen. — Hangsúlyozom — folytatta —, hogy inkább a város érdekében való Antóny nyugdíjazása, mint hivatalába való visszavétele. — Én megnyugszom az elsőfokú bíróság ítéletében, — de ha mégis fellebbezésre kerülne a sor, úgy én csak súlyosbításért fellebbeznék. Vitéz SZÍVÓSWaldvogel József után Scheiber Győző dr., bizottsági tag szólalt fel, aki dr. Antóny Béla állásába való visszahelyezése érdekében beszélt. — Nem annyira Antóny itt a bűnös, mint mi magunk, a képviselőtestület, amely sok mindenre szavazott igennel. Beszéde további folyamán azt állította dr. Scheiber Győző, hogy a fegyelmi eljárás és ítélet pletykák alapján indult és fejlődött ki, majd bizonyos pletykákat pertraktált, ezt azonban a közgyűlés már nem volt hajlandó meghallgatni. Scheiber dr. az elnöklő polgármester állandó csöngetése közben folytatta beszédét, amely hovatovább komolytalanságba fúlt, és ezt maga a szónok is érezte, mert állandó nevetgélés közben adta elő mondanivalóit. — Hetvenezer pengőt dobunk ki az ablakon, ha megnyugszunk az ítéletben — mondotta beszéde befejezésében. Gere János felszólalásában a polgármesternek nyugdijnélküli elbocsátását kívánta, Meszes Ferenc tiltakozott a város minden újabb megterhelése ellen. — Erre a 136%os pótadó mellett ügyelnünk kell. — Ha Antóny bűnös, bűnhődjön és akkor ne kapjon nyugdíjat, ha pedig nem bűnös, akkor kerüljön vissza székébe és a fizetésért dolgozzon is — mondotta. Holop és Csákváry képviselőtestületi tagok a súlyosbításért való fellebbezés tekintetében szólaltak fel. Dr. Mike Lajos emelkedett ezután általános figyelem közepette szóílásra. Helytelenítette és elitélte dr. Zwillingernek az Ítéletről nyilvánított azon bírálatát, hogy az nem komoly jogászi munka. Az Ítélet ellen lehet fellebbezni, de így nem nyilatkozhatunk róla, — főként jogászember nem! — Az Ítéletet nem mi hozzuk meg, hanem a miniszteriális fegyelmi bíróság, amelynek eljárását ismét csak törvény és rendelet szabályozza. Nem helyes az a felfogás, hogy: ha bűnös, akkor veszítsük el, ha nem bűnös, akkor kerüljön vissza, — mert a bűnök nem egyformák, a bűnhődésnek és az Ítéletnek törvényesen előírt fokozatai vannak. A több mint kétórás vita után Glatz Gyula helyettes polgármester elrendelte a titkos szavazást. 19 szóval 14 ellenében a képviselőtes tület elvetette az előadói javaslatot és a fellebbezés mellett határozott. Majd arra is titkosan szavazott a képviselőtestület, hogy enyhítésért vagy súlyosbításért fellebbez. Az eredmény meglepő és érdekes volt. 6 érvénytelen szavazat mellett heten az enyhítés, tizenkilencen a súlyosbítás mellett szavaztak. A trianoni mérleg. Irta: Dr. Lukács György v. b. 1.1 ny. miniszter, országgyűlési képviselő. A trianoni békeszerződésnek vannak pontjai, amelyek reánknézve bizonyos előnyt is tartalmaznak. Ezt az egypár pontot azonban, amelynek betartása esetén a mi helyzetünk sokkal enyhébb lenne, mint amiképen alakult, azok az államok, amelyek különben csupa szerencsét, boldogulást meríthetnek ebből a trianoni szerződésből, az utódállamok, amelyekre ez a pár pont valamelyes kötelezettséget is hárit, következetesen megkerülik. Az a körülmény, hogy ők azok, akik nem tartják be a trianoni szerződést és nem mi, akik minden elképzelhető türelemmel hordozzuk Trianon keresztjét : ez a mi leghatalmasabb argumentumunk arra, hogy ennek a műnek, amely örök szégyene marad a XX. századnak, a reviziójái Női és férfi divatcikkek legolcsóbban Balognál!