ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-07-29 / 83. szám

1931. július 29. a multakból. A jövő pedig tak, hogy az igért szabadbani tánc Isten kezében, van és én ren- helyett a t^ ^••wi -1 *»• nhr ar, íc-forvi szunora alatti hólabda csatában hu­duietienui mszeK az isteni, sitették le magukat és ezzel is nagy­igazság erejeben es abban, ban emelték a jókedvet és vidám­hogy azok a zakatoló cseh'ságot, ami állandósulva a legsike­kotrógépek nekünk hányják j rültebb mulatságok egyikévé avatta a homokot, és a mi számunkra az A els * M Sf abású £ nn ? bált \ Az Annabal nagyszámú közönsége körében annyi szép leánya vonult fel városunknak, hogy ismételten meg­állapíthattuk, miszerint kevés ma­gyar fürdőhely dicsekedhetik ennyi helybeli és kétségtelenül a legbájo­sabb vonzóerővel, mint városunk, s annál is inkább csodálkoztunk a férfi fiatalság aránylag csekély szá­mán. Ezt a jelenséget nyilván a hónapvégi dátum idézte elő, miért is — miként értesülünk — a rendezők épitik ki Párkány dunai ki­kötőjét. A kormány újabb takaré­kossági tervei. A magyar kormány a nehéz gaz­dasági viszonyokra való tekintettel új takarékossági tervekkel foglako­zik, amelyek keresztülvitelét a most tárgyalandó felhatalmazási törvény­javaslatban határozza meg. A takarékossági munkát a kor­mány egy harmincas országos bizott­sággal együtt fogja végezni, amely­ben nemcsak politikusok, hanem az ország kiváló közgazdászai is helyet foglalnak. A kormány a kiadásokat csök­kenteni, a bevételeket fokozni fogja. A csökkentést elsősorban a személyi kiadásoknál viszik keresztül. Szó van a miniszterek, államtitkárok, képviselők fizetésredukciójáról, a normálstátus 3 év alatti leszállí­tásáról, a szolgálati idő meghosz­szabbitásáról, a nyugdíjigények megszorításáról és a tisztviselők kereseti adójának felemeléséről. Szó volt arról, hogy azoktól a nyugdijasoktól, akik más lukrativ foglalkozáshoz jutottak, arra az időre megvonják a nyugdiját. Beszélnek arról is, hogy revízió alá veszik azon nők tisztviselői alkalmazását, akiknek jól kereső és nyugdijké­pes férjük van s igy tulajdonké­pen két családnak való jövedelmet húznak. Általában az egyenes adókat nem fogják felemelni, azonban szó van a házadó és forgalmi adó emelésé­ről és egyes illetékek felemeléséről. Az első eszter­gomi Nagy igyekezettel és munkával ké­szítették elő öregcserkészeink az első nagyszabású és Esztergom für­dőváros jellegét kidomborítani hiva­tott Annabált és bár a gazdasági vi­lágkrizisnek nálunk is érezhető fo­lyományaként az elképzelhető leg­kisebb anyagi, de annál nagyobb erkölcsi sikerrel záruit ez az ügyes próbálkozás. A Fürdő-Szálló kert­helyiségét lampionok és külön erre az alkalomra felszerelt villanylám­pák pazar fénye öltöztette ünnepi pompába, lampionok diszitették a strand terraszát is, ahol szünóra . előtt igen kedves kis tűzijáték és már is elhatározták, hogy a jövő és évenként mindjobban fejleszteni tervezett Annabált augusztus hó elseje táján fogják rendezni. Igy alkalmuk lesz a budapestieknek is nagyobb számban megjelenni, te­kintve azí, hogy a balatonmelléki Annabálok mind pontosan Anna napkor vannak és így elvonják az idekészülőket. Már az idei mulat­ságon is láttunk nagy számban idegeneket, nyaralókat, akik látván a bál sikerét, a legjobb propagan­dát fogják kifejteni a jövőre nézve is. Az alapot jól megvetették a rendezők, várjuk, hogy az igért fokozatos fejlesztéssel a jövőben is összehozzák ezt a kedves mulat­ságot. A Vatikán a legnagyobb tekintettel van az esztergomi egyházmegye jogaira. A prágai Lidove Noviny közlései nyomán több hazai lap foglalkozik a Vatikán állítólagos válaszával, amelyet az egyházi kérdésekkel kapcsolatban a cseh javaslatra adott. Eszerint a Szentszék megegyezett a kormánnyal, hogy a köztársaság egyetlen része sem lesz alávetve olyan egyházi hatóságnak, amely­nek székhelye a csehszlovák állam határain kivül esik. Továbbá hogy egyetlen csehszlovákiai egyházme­gye határa sem lépi túl az állam határát. A határkiigazítás és a dotáció kérdésének rendezése — írja a cseh lap — a magyarországi egyházme­gyék érdekeit, sőt a politikai ténye­zőket is érinti. Tudni kell ugyanis, hogy az állami határok szerint való egyházi határok rendezése súlyosan érinti a magyar "integritásról való felfogást és a legkonzervatívabb körök, amilyen a Vatikán, most elismerik az európai státust, amely ellen a magyarok annyira dolgoz­nak. Ezenkívül anyagi érdekek is szó­banforognak: az esztergomi érsek­ség elveszti birtokait, amelyek a Felvidéken vannak. Másrészt — állapítja meg a cseh lap — a kassai püspökség károsul, mert eddigi egy­házi birtokainak egy része magyar területen van. Örömmel állapítja meg végül a cseh lap a Vatikánnal való meg­állapodásnak azt a pontját, hogy ezekről az ügyekről a cseh kor­mány nem fog Magyarországgal tárgyalni. A megállapodás szerint ugyanis a cseheknek csupán a Va­tikánnal kell megegyezniök és a Vatikán külön fog majd a kérdés­ről Magyarországgal tárgyalni. Mihelyt rendezik ezeket a kérdé­seket a Vatikánnal, kinevezik az új mókás vízipóló meccs is volt. A tánc kezdete a megeredő eső miatt kissé j püspököket is. Pozsony székhellyel elhúzódott s ugyanezen okból ké-1 érse kséget és Huszton görögkatho sőbb a táncolok a téli étterembe vo- nitenökséo-et létpsítpnpk nultak és itt folyt a tánc virradatig' llkus P us P° kse 8 et létesítenek, a legjobb hangulatban. Akik búsul- * Mindeme híresztelésekre illetékes helyen a következőket mondották tudósítónknak. Az érdekelt államok és a Vatikán között ily kérdésekben folyó tár­gyalások oly titoktartással szoktak folyni, hogy minden ilyen hírt a legnagyobb fenntartással kell fogad­nunk. Ami azt illeti, hogy az Egy­ház az egyházmegyék beosztásánál az új határokhoz alkalmazkodik és ezzel Magyarország integritását sérti, meg kell jegyeznünk, hogy éppen az Egyház az, amely a legszivó­sabban vonakodott elismerni az új helyzetet s a trianoni szerződés aláírása után egy évtizeddel is még mindig a magyar egyházjogokat respektálva, a háború előtti egyház­megyei határokat tartotta szem előtt. Ha a magyar állam kényszerhely­zetben volt, amikor törvényileg el­ismerte az új határokat, elvégre az Egyháznak sem lehetne szemére vetni, ha léte érdekében maga is az új kényszerhelyzethez alkalmaz­kodnék, amint azt tette a román konkordátum megkötésekor. Csehszlovákiával azonban meg­egyezés még nem történt. Úgy tud­juk, a tárgyalások folynak. Annyi bizonyos, hogy a Vatikán a leg­nagyobo tekintettel van az eszter­gomi egyházmegye jogaira. Különös, hogy egyes liberális la­pok mindjárt magyarellenes maga­tartást insinuálnak a Vatikánnak, amikor az az utódállamokkal szóba áll! Éppen így lehetne kormányunk­nak is akárhányszor szemére vetni, hogy az utódállamokkal bizonyos kérdésekben tárgyalásokba bocsát­kozik. Nyugodtan bízhatunk a magyar egyházi hatóságokban, hogy éberek lesznek jogaink megvédésében és biztosításában. Irtsuk ki a gazt és gyomot házaink környékéről! TARKA SOROK. A kikötő. A kánikulai idény­piacon új zöldségféle jelent meg: a kikötő. Móricz Zsigmond szomorú dicsőségét irigyelte meg valaki és szembeállította a magunk szegény­ségét a cseh-szlovák állammal, amely a sors igazságtalan kedvezéséből abban a helyzetben van, hogy épít­kezhet abból, amit tőlünk elrabolt, míg mi súlyos gondokkal küzdve, állami építkezésekre a jelen pilla­natban nem gondolhatunk, de élünk, küzdünk, bízunk. A párkányi gépe­ket a főispán nem rendelheti ide hozzánk, az sem rajta múlik, hogy a csehek még mindig ott vannak s ha a gaz a szorgalmas gyomlálás dacára ellepi a dunapartot és egyéb helyeket, azon csak úgy segíthe­tünk, ha munkához látunk, a gyom­lálást pedig nem akarjuk megaka­dályozni. Egy súlyos beteget meg­operál az orvos és a beteg meg van mentve, él. Ugyan kinek jutna eszébe szemrehányást tenni az operatőrnek azért, mert a beteg még gyenge és nem tud pörölyt emelgetni úgy, mint az ágya mel­lett álló kovácslegény? A szegény embernek nem volt semmije, csak a betegsége; az orvos meggyógyí­totta s ezzel elvette tőle még azt is, amije volt. Igy van a szegény „közvélemény"-nyel is, most már igazában panaszkodni sem tud! A gazdasági krízissel egyelőre csak Hoover, MacDonald, Hendersen, Mussolini, Laval, Brüning és az E. és V. cikkírója számolnak. Ha a nagy műveletet ezek a hatalmas­ságok elvégzik, sor kerül még a főispánra is. Mindenesetre megnyug­tató, hogy a cikkíró és egy jeles, sőt fémjelzett gárda vigyáz Eszter­gomra ! Sándor Pál figyelmébe. A Ke­reskedelmi Társulat elnöke lándzsát tör a városi közüzemek fenntartása mellett akkor, midőn az egész or­szág kereskedői és iparosai, élükön az OMKE-vel a közüzemek likvidá­lását és a magánvállalkozás elő­segítését követelik — nem ok nél­kül —, s amikor a magunk tapasz­talatai is egészen mást diktálnak. Mi még ebben is különlegesen gon­dolkozunk; hát nem a fejetetejére állított világ ez? * Krokodiluskönnyek. Kiváló helyi publicistánk jól bevált mód­szerével könnyfakasztóan elzokogja fájdalmait afelett, hogy különféle oldalról a fejére olvastak. A Dongó csipkelődéseit is Ízléstelen kiroha­násoknak minősíti. Jól tudjuk, hogy a jóizlésről neki sajátos fogalmai vannak, melyek homlokegyenest ellenkeznek normális emberek fo­galmaival. Kétségtelenül igaz az, hogy a jóizlésnek arra a csimbo­rasszói magaslatára, amely egy ma­gas állású papnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagjának nevét gyászkeretbe foglalva jelentette meg és még éleiében elparentáltatta, mi még nem jutottunk, s a számunkra a cél még nem szentesíti az esz­közt. Nagyon restellenénk, ha Ízlé­sünk az övével és a vele hasonló gondolkozásuakkal kongruens lenne. Hát mi „hónunk alá vonjuk" (sic) a magunk kijelentéseit, amelyek lehettek kellemetlenek, de minden­kor megfeleltek a tiszta igazságnak. Mérlegeltesse csak bátran a szá­mosakkal a saját atyalom-patya­lomjait, a neki ezekért nyújtott babérokat igazán nem irigyli tőle senki. Dongó. rpar A Kis gárdahadnagyom, Óh leányka... Az egyiknek sikerül... stb. gramofon­leniez-ujdonságokat ? Ha nem, jöjjön G lAfflot 1 hangszerüzletébe és hallgassa meg IGQIEPr vételkötelezettség nélkül. U. o. csekély dij ellenében kaphat gramofont és lemezeket is kölcsön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom