ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-07-26 / 82. szám

get tenni a bükk-, a cser- és gyer­tyánfa között sem, annál kevésbbé ismernek egyéb növényfajokat, úgy azonnal szembeötlik egy botanikus kert létesitésének szükségessége. Erre a célra volna kiválóan alkal­mas a két kanonoki kert. Ugy tud­juk, a főkáptalanban megvan a haj­landóság a kerteknek üyen célra való átalakítására, azonban annak létesítését és fenntartását a mai viszonyok mellett nem vállalhatják. A város anyagi erejét szintén fe­lülmúlja ezen kétségen kivül szép terv kivitele s még is volna erre mód. Tekintve azt, hogy fontos kul­turális célt szolgálna a létesítendő botanikus kert, meg kellene kérni a minden szépért áldozni tudó kultuszminisztert, tegye állami se­gitséggel lehetővé, hogy ez a terv megvalósuljon. A növénykultusz terén sokkal nagyobb ennek a kér­désnek a hordereje, mintsem gon­dolnók s a befektetett tőke bősége­sen meghozná gyümölcseit. Igyekezzék tehát a polgármester megnyerni ennek a tervnek a fő­káptalan jóindulatát és a városunk­ban lakó nagyszámú törvényhozó támogatásával kieszközölni gróf Klebelsberg segítségét. Mondanom sem kell, hogy az idegenforgalom is nagy hasznát látná az új látvá­nyosságnak s távoli vidékek tanuló­ifjúsága nagy számban keresné fel okulás céljából a mi botanikus ker­tünket. Fejlesszük léhát és védjük is meg virágkultuszunkat. Csonkaországunk városai nemes versenyben igyekez­nek a mult mulasztásait pótolni s nyugati kultúrát teremteni ezen a téren is és nagy áldozatokat hoznak, hogy el ne maradjanak. Ha más városok a saját jól felfogott érde­kükben valónak tartják ezen a téren áldozatosan cselekedni, úgy rtekünk, akiknek számottevő ide­genforgalmunk van és előrelátás­sal a jövőbe kell tekintenünk, két­szeresen érdekünk — különösen a társadalmi erők céltudatos megszer­vezésével a megkezdett munkát erélyesen folytatni. Szeressük a virágos Esztergom-ot! v. Sz. W. A bíboros-hercegprímás tartja a nagyboldogasszonynapi istentisz­teletet a A nagyboldogasszonynapi ünnepek alkalmából három­napos menettérti kedvezményben részesülnek az Esztergomba utazók. Nagyboldogasszony napját Eszter­gomban, Szent István király emlé­kével együtt, az idén is a buda­várihoz hasonló díszfelvonulással ülik meg, amelyben Szent István, Szent László királyok és Szent Imre her­ceg ereklyéi, a Patrona Hungáriáé szobra és a magyar államiság jel­vényei nagy pompával vitetnek fel a főszékesegyházba, ahol aznap búcsú is van és a pontifikális nagy­misét és ünnepi szentbeszédet dr. Serédi Jusztinián bíboros-herceg­prímás tartja. A zarándokok szá­mára az ideutazást lényegesen meg­könnyíti az esztergomi főegyház­megyei átszelő vasúti vonalak állo­másairól Esztergomba és vissza, augusztus 14—16. napjaira, 3 napi érvénnyel bíró menettérti vasúti kedvezmény, amelyhez hasonlót a hajózási társaságok is nyújtanak. Budapest nyugati pályaudvar­Esztergom közötti viszonylatban anélkül is vasárnap és ünnepnapon 50%-os menettérti kedvezmény van érvényben. Szent István király születési ká­polnája, a bazilika kincstára és a primási múzeum az ünnepen meg­tekinthetők. A zarándokoknak a városban jó­nevű vendéglők, thermal- és artézi strandfürdők is rendelkezésre állanak. Esztergom idegenforgalma kö­veteli, hogy az erdei vadászbér­let megkötésénél legyűrik figye­lemmel a turisztika érdekeire is. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter megnyitni szándékozik az elzárt alapítványi erdőségeket a rarisztika előtt. Társminiszterekhez is fordult hasonló kérelemmel, akik­nek tárcájához erdőségek tartoznak. A Turisták Lapja áprilisi számában országos nevű férfiak szállottak síkra a szabad területek és utak érdekében. Napilapokban cikkek jelentek meg a turisztika szolgála­tában. Csekélységem e lap hasáb­jain tettem szóvá az erdei vadász­bérlők tiltó, korlátozó rendelkezé­seit. Darvas Géza dr. az ügy szol­gálatában alaposan alátámasztott cikkekben sürgette a Pilis Szövet­ség megalakítását. Mindez pedig történt nemcsak egyesek passziója érdekében, hanem a testnevelés és idegenforgalom emelése céljából is. Amíg az előző érdek nemzeti ügyet szolgál, addig az utóbbi gazdasági tényező. Eme bevezetés után szükségesnek és időszerűnek látom újra felvetni Esztergom város tulajdonát képező erdőségek útjainak ügyét éppen most, amikor ezen terület bérbe­adás előtt áll. A volt vadászbérlő levakartatta az útjelzéseket. Tiltó táblákat sze­geltetett ki az erdei utak torkola­tainál. És már volt rá eset, hogy a vadőrök kellemetlenkedtek is a jelzett úton haladó turistáknak. Most, amikor a városi erdőség újból bérbe adatik, fel kell hívnom a város vezetőségét arra, hogy az alább jelzett utaknak szabadon hagyását szerződésben biztosítsa a turisztika részére. Eddig u. i. jelzett, de utóbb eltiltott utunk volt a Velka Skáláról (505 m.) az Öreg téglaház­hoz. Az erdőség eme részében még egy útra volna szükség a Fekete hegyre, lévén onnét remek kilátás, de maga az odavezető út is hatá­runk legvadregényesebb útja. A Maróti gerincről a Barátkúthoz levezető és innét a Vaskapuhoz vezető út szintén jelezve volt, de a jelzést itt is lekaparták és tiltó táblát helyeztek el. Itt is szükség volna még egy levezető útra, mely a Hármas kúthoz vezet le. Ezen­kívül pedig feltétlenül nyitva kell hagyni az Ecset sziklához vezető utat és a Barátkúttól a pilisszent­léleki útba vezető erdei utat is. Esztergom városának feltétlenül szüksége van az idegenforgalomra. Ennek érdekében bocsájtkozott óri­ási anyagi megterhelésbe. Semmi sem indokolja tehát meg, hogy a város saját erdejében idegenfor­galmi akadályok felállítását enge­délyezze. Nemcsak én magam, aki sokat érintkezem budapesti turistákkal, hanem a Vaskapu menedékház agi­lis gondnoka is bizonyságot tehet mellette, hogy a tiltó rendelkezé­sek mily hátrányosan befolyásolták a Vaskapu és így a város idegen­forgalmát is. Tisztában kell lenni azzal, hogy azok a gyalogos turis­ták, akik messze vidékről, de leg­többen Budapestről keresik fel Vas­kapu remek panorámáját, ha a pilisszentléleki, vagy más poros útra lesznek visszaszorítva, nem fognak idejönni. Nem fognak pár napot tölteni a menedékházban és nem fognak lejárni naponta remek strandfürdőnkre. Ezeknek a csendet, természetet kereső vándoroknak nem a keramitos, aszfaltos város kell, hanem az erdő az ő porapájá­val, tüdőt edző levegőjével. Ha el­zárjuk előlük az idevezető erdei utakat is, holmi halálfejes táblák­kal rémítgetjük őket, elmennek más vidékre s csökkenteni fogják idegenforgalmunkat. Az idegenforgalom érdekében fog tehát cselekedni a város, ha a fen­tieket a szerződés megkötésekor megszívleli. Ugyancsak a város ér­dekében cselekszik a helybeli turis­taság elnöksége, ha az utak sza­baddá tételében érintkezést keres a szentgyörgymezői erdőbirtokos­sággal. V. I. Levente céllövő verseny Szol­nokon. Szeptember 27-én Szolno­kon céllövő verseny lesz. Azok a leventék, kik részt akarnak venni, jelentkezzenek e hó 26-án (vasár­nap) reggel 7—9-ig a Szilas-féle Értesítőink. 4. A leánygimnázium. Az esztergom-vizivárosi irgalmas nővérek érseki Boldog Margit leány­gimnáziumának első értesítője fek­szik előttünk. Miként a vizivárosi zárda tanitónőképzőjének és polgári leányiskolájának együttes értesítő­jében, ebben is a jubiláns Benkő M. Szeréna főnöknő arcképe disziti az első oldalt. Az értesítő első cik­ke az intézet védőszentjét, Árpád­házi boldog Margitot ismerteti, akit az intézet vezetősége példaképül állított a növendékek elé s akinek pártfogása, oltalma, védelme alá helyezte az intézetet. A következő közlemény Benkő M. Szeréna főnök­nőről szól abból az alkalomból, hogy a lefolyt tanévben, 1930. ok­tóber 16-án nyújtotta át a vármegye főispánja a szerzetesi fogadalom­tételének ötven éves évfordulóját ünneplő főnöknőnek a kormányzó úr Őfőméltósága legfőbb elismeré­sének a jelét, a Sign um Laudist. Az ő fáradhatatlan működésének követ­kezménye, hogy a csonkamagyar­országi rendtartomány anyaházában az elemi leányiskola mellett pár­huzamos osztályúvá bővült a polgári iskola, hatalmas, kétemeletes épület­szárnnyal nagyobbodik az interná­tus, majd felépül a Kis Duna part­ján a 234 m hosszú palotaszerű iskolaépület, amelyben óvoda nyilik meg, s végül teljes egésszé válik a leánynevelő intézet 1930-ban a leánygimnázium megnyitásával. A hatalmas zárdai iskolaépületet egy egész oldalas jól sikerült fénykép­illusztráció mutatja be az értesítő eme közleménye után. Ezt követő­leg „Az intézet megalakulása" cim­mel a leánygimnázium megalakítá­sának történetét olvashatjuk. A biboros főpásztor, a rend, Esz­tergom városa és a kultuszminisz­térium együttes összefogása folytán vált lehetővé, hogy az új intézmény rendes munkáját 1930 szeptember lén megkezdhette. A tanári testület Blaskovics Pia­cid bencés tanár, megbízott igaz­gató vezetése alatt öt tanárból állt. A növendékek az előirt rendes tan­tárgyakon kivül a női kézimunkát és a német társalgást mint rend­kívüli tárgyakat tanulták. A leánygimnázium, mint az irgal­mas nővérek nőnevelő intézetének egyik tagozata működik s az új iskolaépületben bőségesen lesz hely a fejlődő intézet számára. Az isko­lai bútorzat a pedagógiai követel­mények szemmeltartásával fokoza­tosan készül az intézet fejlődésével. A nevelési célok elérésére igen hathatós eszköznek bizonyult a szülőkkel való gyakori érintkezés. Az intézet első osztályába 49 nö­vendék iratkozott, akik közül 46 kapott osztályzatot. Helybeli volt 23, megyebeli 7, Budapest székesfővá­rosi 6 növendék. A növendékek szorgalmára jel­lemző, hogy a 46 növendék közül 9 „vastagbetűs", vagyis átlagos jeles osztályzatú s két tárgyból egy sem kapott elégtelen osztályzatot. vendéglőben (Bosznia Vendéglő) Kárpáthy főoktatónál. Részvételi és ellátási költségeket a leventeveze­tőség fedezi. Vezetőség. Tegyünk virágot ablakainkba, virágozzuk fel erkélyeinket! Hallotta már ? f^ÍAIllAP hangszerüzletébe és hallgassa meg wlwJJICr vételkötelezettség nélkül. U. o. csekély dij ellenében kaphat gramofont és lemezeket is kölcsön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom