ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-07-19 / 79. szám

amelyben szintén kedves hangon emlékezik meg cserkészeinkről, de ezzel kapcsolatban városunkról is vonzó ismertetést közöl olvasói részére. A „L'lnformation", mint a cime alatt jelzi, „organe de liaison entre l'Egypte et l'Europa", vagyis Egyiptom és Európa közötti összekötő orgánum, s mivel két világrészben is olvassák, annál becsesebb számunkra, hogy Esztergomról szóló ismertetéssel hivja fel olvasói figyelmét cserkészeink kairói megérkezésére. A cikk egyébként tartalmilag megegyezik a „La Bourse Egyptienne" tudósításával, ezért csak azt a részét közöljük fordításban, amelyben városunkról van szó. Ez a rész igy hangzik: — Esztergom, Magyarország régi fővárosa, Magyarország hercegprímásának székhelye, amelynek oly csodálatos fekvése van a Duna mellett Budapest és Bécs között, s mely ásványforrásaival és fürdőivel, valamint szép környékével egyike a budapestiek és az országba érkező külföldiek leginkább látogatott kirándulóhelyeinek, elküldte hozzánk is cserkészeit, akik Athénből jöttek ... stb. stb. (Itt a cikk a lapunkban már közölt adatokat tartalmazza igen csekély stiláris eltérésekkel). Cserkészeink tehát, mint látjuk, nemcsak önmaguknak szereznek utazásaikkal felejthetetlen élményeket, hanem városunk jóhirét is meghordozzák úgyszólván világszerte. Hazaérkezésük — mint értesülünk — csak augusztus 10-e körül várható. Miért nem jár szerdán és szombaton a propeller? A szerencsétlen trianoni szerződésben megszabott határokkal elvágták Esztergomnak egyik ütőerét. A termékeny, gazdaságilag számottevő Párkány vidékét elszakították tőlünk. A város megmaradt vidéke pedig amellett, hogy termelés szempontjából alig jöhet számításba, nagy ipartelepekkel, munkástelepekkel van megterhelve. Maga a város is nagy fogyasztó tömeg, melyet erősen növel Dorog, Tokod munkássága. Mivel pedig ezen tömegekkel szemben arányban nem áll a termelés, mi sem természetesebb, mint a drágaság. A piaci áruknak igen tekintélyes részét Budapestről kell beszerezniök az árusoknak. Eltekintve a közvetítő kereskedelem felszámított hasznától, nemcsak a Budapestig fizetett fuvardíjakat kell megfizetnünk, hanem Budapesttől Esztergomig is. Egy pár év előtt beállítottak egy propeller járatot, a reánk nézve nagyon fontos szobi hajóállomástól. Amilyen hasznos volt városunkra nézve eme hajójárat, annyira hasznos volt az Ipoly balparti gazdaközségek részére is. Esztergom kapott nagymennyiségű piaci árút, ama vidék pedig nagy fogyasztó piacot minden nagyobb időveszteség és költség nélkül. Ez évben ezt a hajójáratot beszüntették, állítólag azért, mert nem volt gazdaságos. Pontos adatok nélkül természetesen nem bocsájtkozhatunk vitába a hajójárat hozama felől. A látszat azt bizonyítja ugyan, hogy a szerda és szombati propeller állandóan tömve volt. Hogy mi tette azt nem jövedelmezővé, azt nem tudjuk. Azt azonban tudjuk és érezzük, hogy tulsóféli behozatalunk erősen megcsappant és ennek következtében áraink felemelkedtek. A baromfi és tojás árát azonban nemcsak a helybeli termelők és kofák emelték fel, hanem felemelték az Ipoly-mentiek is, mert hiszen, amíg azelőtt csak szerda és szombat délelőttöt volt kénytelen itt tölteni, most már az előtte való délutánt is ki kell szakítania munkaidejéből, szállást is kell fizetnie, ha esztergomi piacra akarja hozni baromfi- és tojáskészletét. Nem nagy gazdasági tudás kell hozzá, hogy az ember meglássa, miszerint a propellerjárat megszüntetése nemcsak Esztergomnak, hanem az Ipoly-menti községeknek is kárára van. Azt hisszük, hogy ebben az ügyben a város hatóságának, képviselőtestületének, sőt a vármegyének is illenék beleszólni és minden lépést megtenni a város érdekében. Amennyiben azonban az ily irányú kérés és közbenjárás eredménnyel nem járna, már előzőleg is a város érdekében állana egy olcsó teherautó járatot beállítani legalább szombaton reggel a szobi révhez. V. I. Négyezerötszáz pengő árú selyemgubót váltottak be Esztergomban. A Hősök-terén levő Szent István közs. elemi fiúiskola egyik termében van a győri selyemtenyésztési főfelügyelőség komáromi felügyelőségének esztergomi gubóbeváltó állomása, melynek körzetébe CsonkaEsztergom vármegye községei és Tinnye pestmegyei község vannak beosztva. A selyemtenyésztés ez évi megindulásakor e körzetben 140 tenyésztésre vállalkozó között összesen 2300 gramm petét osztottak szét. A beváltás ideje e napokban folyt és f. hó 17-én zárult. Beszállítottak összesen 3753 kg 90 dkg gubót 4503 P 89 fillér vételárban. Ezek közül I. osztályú gubó volt 334850 kg II. „ „ „ 308.70 „ III. „ „ „ 96-70 „ A behozott gubókat az iskola egyik termében osztályozták. Az I. osztályúak a legszebben kifejlett, leggondosabban tenyésztett hernyók gubói. A II. osztályúak már silányabbak, de még hasznavehetők. A III. osztályúak értéktelenek, de azért beváltják ezeket is, hogy a tenyésztők fáradságát valamikép honorálják. Osztályozás után lemázsálták a gubókat, azután különleges kosarakba rakták s mindennap este az aznap beváltott gubókat vasúton gyorsáruként Győrbe, az állami gubóraktárba szállították. Itt a gubókat újból osztályozták, azután befojtották, hogy a 14 nap alatt lepkévé alakuló bábok a gubókat ne tehessék hasznavehetetlenné. Az első osztályú gubók kg-ját 1*25 P-ért, a másodosztályúakat 1 P-ért harmadosztályúakat 10 fillérért váltották be. Kb. 400—500 drb. gubó nyom 1 kg-ot. Az esztergomi gubóbeváltó állomáson az osztályozást Mezei Ferencné, a beváltást és könyvelést pedig a város polgármesterének kirendelése folytan Bohón Lajos városi tisztviselő eszközölte. Vaskapu idegenforgalma. Városunk eme remek kilátópontját állandóan keresik fel idegenek. Mult hetekben több napot töltöttek fenn a csütörtöki asztaltársaság tagjai. E hét folyamán 20 tagú társaság érkezett Kecskemétről, akik két napig nem győztek betelni a kilátással. Legújabban egy magasrangú katonatiszt jelentette be érkezését családjával együtt szintén pár napi tartózkodásra. Amilyen örvendetes Vaskapun az idegenek látogatása, éppen olyan érthetetlen a helybeliek hűvös tartózkodása. Értesítőink. 1. Az esztergomi szentbenedekrendi Szent István gimnázium. A gimnázium értesítője ezidén is a legterjedelmesebb és legtartalmasabb a helybeli iskolák által kiadott értesítők között. Ha végigolvassa az ember, nemcsak az intézet állapotáról nyer kimerítő ismereteket, hanem sok-sok tanulsággal is gazdagodik. Legjobban megragadja az olvasó szülőt a tiszta, szép műmellékletekkel ékesített értesítő bevezető cikke, amit dr. Koszterszitz József, a soproni Szent Imre kollégium igazgatója, az országosan ismert morálpedagógus irt „Dörömbölök az otthon kapuján ..." cimmel. Tulajdonképen a gimnáziumi lelkigyakorlatok után tartott szülői konferencia gondolatai ezek. Megérdemelnék, hogy a legszélesebb körben ismertekké legyenek. Édesapa, édesanya és az iskola szerepét fejtegeti a diákfiúk nevelésének sikere szempontjából. Aki gyermekét gonddal, szeretettel okosan akarja jó emberré nevelni, ne mulassza el e közlemény elolvasását. Az értesítő második cikke a gimnázium lépcsőházának freskóiról szól dr. Mihályi Ernő pannonhalmi főiskolai bencés tanár tollából s először a bencések kiváló tudományos folyóiratában, a Panonhalmi Szemlében jelent meg. A neves műkritikus különösen kiemeli Királyfalvi Kraft Károly gazdag, ragyogó színezését, amely a freskók megszokott tompa tónusát gazdag, dekoratív szinskálájúvá változtatja szakszerű egyéni kezeléssel. Dr. Laky Vilmos: „Intézetünk és a Szent Imre Év" cimmel hű és részletes beszámolót ad a legelső szent bencés diák halálának 900 éves évfordulóján az intézetben rendezett gazdag műsorú változatos ünnepségekről, amelyek nagy nevelő hatása az intézet ifjúságára nézve kétségtelen. Az intézet fényes múltjáról szóló, évről-évre visszatérő, lelkes hangulatot keltő cikk után a szokásos értesítői rovatok következnek. Új csaknem minden értesítőben „A tanárok társadalmi és tudományos működése" cimű közlemény, amely a kultuszminisztérium határozott kívánságára szerepel a középfokú iskolák beszámolói közt. „Az iskola belső életére vonatkozó mozzanatok" c. rovatban külön fejezet emeli ki a biboros-hercegprimásnak az intézethez való viszonyát, ueminenciája mindenkor nagy érdeklődéssel viseltetik az intézet minden életnyilvánulása iránt. Nevelési szempontból különös figyelmet érdemel a vasúton bejáró növendékek problémája. A sok erkölcsi veszély, amelynek e növendékek ki vannak téve, aggodalmat kelt az iskolák vezetőségeiben. A gimnázium igazgatóságának sikerült keresztülvinnie, hogy a meszszebbről bejáró és magasabb osztálybeli növendékek közül már többen bennlaktak a városban. Az ifjúsági körök cim alatt terjedelmesebb jelentést olvasunk a cserkészetről, amely dr. Mattyasóvszky Kasszián igazgató agilitása és áldozatkészsége folytán az intézetben nemcsak országos, hanem világviszonylatban is számottevő működést fejtett ki. Az intézet vizirajának bel- és külföldi mozgótábora által bejárt út maga 4000 km-t tesz ki az elmúlt iskolaévben. A rendkívüli tárgyak során volt az intézetben angol nyelvkurzus, énekkar, fizikai gyakorlatok, fúvóskar, gyorsírás, rendkívüli rajz, táncés illemtan, vivás és zenetanítás. Tánctanitás az V. és VI. osztály valamennyi tanulója részére a rendes tornaóra keretében történt. A népszerű 2 havi tanfolyamot a társintézetek tanulói is látogatták. Figyelmet érdemel a jótékonyság rovatban ama derék jótevők névsora, akiknek segítségével sok szegény diáknak vált lehetővé a gondtalan tanulás a Kath. Diákasztal égisze alatt. A közölt statisztikai adatok szerint az intézetbe összesen 766 tanuló iratkozott be az elmúlt év folyamán, közülük 219 esztergomi és 134 megyebeli. Utána Budapest székesfőváros szolgáltatott legtöbb tanulót (76), Pestmegye pedig 62-t. Több tárgyból elégtelen osztályzatot 21 tanuló kapott; legtöbben az I. és III. osztályban (6—6). KÓKAY i^aoScsébbare femet Üzlet: Kossuth Lajos-u. 5. száilit és exhumál! Lakás : Széchenyi-tér 24. i