ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-07-10 / 75. szám

XXXVI. évfolyam, 75. szám Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. július 10 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. mm m . rr . • • • Az ido eljön, egészen bizonyosan eljön, — amikor a mindenáron ellen­ségeskedőknek és mások le­törésén érvényesülni akarók­nak nem lesz többé talajuk Esztergomban. Fokozatosan eljön ez az idő, — amint a szenvedélyek lecsittulnak, — amint az elvből és tiszta meg­győződésből más táborban ál­lók jóizlésüket követve külön­véleményt jelentenek be a közélet terén heccelődő cso­porttal szemben, — amint a mi különben józanéletű föld­miveseink és szegény embe­reink rájönnek, hogy nem az a helyes út, amelyre vezettet­tek, mert azon soha semmit el nem érhetnek, — amint rá­jönnek az emberek arra, hogy személyi torzsalkodásokon nem épülhet fel a közélet, és személyi hajsza nem lehet el­lenzéki, közéleti cél, de esz­köz sem, és ilyen cél és esz­köz mellett mindenféle alaku­lásnak és akciónak össze kell omolnia... Amint mindez bekövetkezik, — és ez bizonyosan bekövet­kezik, — úgy szépen, fokoza­tosan eljön az idő, amikor el­vesztik lábuk alól a talajt azok, akiket közéleti működé­sükben személyi gyűlölködés vezet, — a jóakaratú emberek pedig keresni fogják egymás jobbját és szeretetét. Mert egymás jobbját és sze­retetét kell megtalálnunk ahhoz, hogy a közjó érdeké­ben hasznos munkát végez­hessünk. DERÜLTSÉG. Ha kevesen vannak a kegyúri plébániatemp­lomban, — akkor baj van, mert lám a politika miatt nem mennek a hivek. Ha sokan vannak Mátéffy templomában, — az is baj, mert akkor, lám, „nem röstellik a po­litikát még a templomba is bevin­ni." De semmi kétségbeesés: meg kell ismerni a tótágast álló logi­kát is! Ha mi, katholikusok, el­megyünk a templomunkba, akkor mi politikát viszünk a vallásba, — ha azonban ők, mert elbuktak e választáson, kitéréssel fényege­tődznek és hittagadó demonstrá­ciót rendeznek és a református templomba akarnak menni, akkor ők nem kevernek politikát a val­lásba . . . (b). Esztergom képviselőtestülete tíztagú bizottságot küldött ki a költségvetés fokozatos csökkentésére. Földmivesgazdáink terményeik jobb vé­delmét követelik a vadászbérlőktől. Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. megyei város képviselőtestülete folyó hó 7-én, kedden délután 5 óri.i kezdettel rendes közgyűlést tartott Glatz Gyula h. polgármester elnöklésével. Tárgysorozat előtt az elnöklő Glatz Gyula h. polgármester meleg szavakkal köszöntötte Mátéffy Vik­tor prépostplébános, bizottsági tagot, mint Esztergom város újonnan meg­választott országgyűlési képviselő­jét, akit immár negyedízben válasz­tott meg a város közönsége. A képviselőtestület tagjai egy­hangú éljenzéssel csatlakoztak az üdvözléshez. A tárgysorozat első pontjaként a közgyűlés tudomásul vette a kultusz­miniszter leiratát a ferencrendi reálgimnázium létesítése ügyében. A város kulturnivójának emelésére szolgál, hogy reálgimnáziumunk is lesz. Az első osztály már ez évben megnyilik. Az intézetben képesített középiskolai tanárok tanítanak és a növendékek intern átusi nevelést kapnak. Hosszabb vita volt az erdei va­dászbérletek ügyével kapcsolatban. A város erdei vadászterületét ugyan­is — mint dr. Sántha József gazda­sági tanácsnok előadta — eddig az Esztergomi Barátkúti Vadásztár­saság bérelte. A városnak azonban bérdifferenciái és egyéb kellemet­lenségei támadtak a vadásztársaság­gal, úgyhogy a bérlet további fenn­tartása nem volna előnyös a város­ra nézve. Előadó javasolta, hogy a június 30-ával a szerződésből kilépő va­dásztársaság helyett lépjen szerző­dési viszonyba a város az I-II. számú sikvadászterület bérlőivel, akik évi 2000 pengő bért fizetné­nek és a vadkárok ellen való vé­dekezésre is kellő biztosítékot nyúj­tanak. A vitában több gazdakepviselő is felszólalt és közöttük különösen Meszes Ferenc fejezte ki a földmű­vestársadalom azon óhaját, hogy a gazdák több biztositékot kapjanak terményeik megőrzésére, mert ez a biztositék még fontosabb, mint a bér nagysága. A képviselőtestület olyan érte­lemben határozott, hogy az előadói javaslatot elfogadja az évi 2000 P bérrel, azonban a terményőrzésre szánt összeget nem 600, hanem évi 800 pengőben kívánja megállapítani. A költségvetési tételek csökken­tésével nehéz gondja a városnak a parkok és sétányok rendbentar­tása. Az erre szánt 9900 pengőből ugyanis 3400 pengőt töröltek, de a város vezetősége így is módját fogja ejteni annak, hogy a már meglévő szép parkokat rendbentartsa és ön­tözze. A Ganz-féle perben kötött egyez­ség ügyét tárgyalta ezután a kép­viselőtestület. Tudvalevő dolog, hogy Esztergom városnak 485 milliós követelése állott fenn a Ganz-céggel szemben, amelyből 175 millió annak idején befolyt. A pert dr. Gróh Jó­zsef vezette a város részéről és már az volt a helyzet, hogy 23.145 pengő perösszeg megtérítéséről volt szó. A Ganz-cég egyezségi alapon 20.000 pengőt és a költségek vise­lését ajánlotta fel a városnak. Dr. Gróh József ezt elfogadásra ajánlotta a városnak, és a képvi­selőtestület ebben az értelemben határozott az előadói javaslat alap­ján. A Ganz-cég 5000 pengős rész­letekben fizeti az összeget a vá­rosnak. A nagylaktanya tatarozási mun­káinál a csatornázás és vízvezeték körébe vágó többletmunkák és egyéb tatarozási muokák jóváhagyásáról határozott a képviselőtestület, majd a Közüzemi Rt. multévi zárszáma­dásának vizsgálatát hagyta jóvá. A miniszter azzal az utasítással hagyta jóvá a város költségvetését, hogy 6 év alatt 10%-kal csökkentsék a tételeket. A város képviselőtestü­lete ennek a rendelkezésnek meg­felelően tiztagú bizottságot küldött ki a költségvetés-csökkentési mun­kálatok előkészitésére. A bizottság tagjaiul a következőket jelölték és küldték ki: Etter Ödön, dr. Fehér Gyula, Horvát Mihály, Mátéffy Viktor, Kerschbaummayer Károly, vitéz Matus Gyula, Szolgyémy Gyula,dr. Mike Lajos, v.SZÍVÓS- Wald­vogel József, dr. Zwillinger Ferenc. Érdekes vita folyt még a halá­szokról. Veszedelemben forgott Borz Kálmán piaci standja. Beadvány ér­kezett a városhoz, hogy Borz Kál­mántól, aki most nincs szerződéses viszonyban a várossal, vegyék el az első árusítási helyet a piacon és ad­ják azt az eddig mindig második helyen áruló Kissnek, aki bérli a városi halászterületet és a helyi sporthalásztársasággal is összekötte­tésben áll. Az előadói javaslat az volt, hogy ezentúl hetenkint váltsák helyü­ket a halászok, — azonban Mátéffy Viktor felszólalására egyhangúan úgy határozott a képviselőtestület, hogy a Borz-család régi jogát nem veszi el és tiszteletben tartja az úgyis nagy válságokkal küzdő és megfogyatkozott esztergomi halász­ipar százesztendős tradícióit. Tekintve azt, hogy csak két ha­lászról és két helyről van szó, az árusítóhelyek felcserélésének úgy sincs jelentősége és csak további ellentéteket szítana. A békeszerződós katonai revíziója. Irta: Dr. Hegedűs Kálmán, országgyűlési képviselő. A trianoni béke hallatlanul csekély létszámú hadsareget biztosított szá­munkra s mi ezen nem változtatha­tunk, csak a trianoni békeszerződós katonai részének revíziója útján. Azok az intézmények, amelyek ezért a hadseregért vannak és azok a felszerelések, amelyek nélkül ez a hadsereg mitsem ér, kell, hogy utánpótlást, fedezetet nyerjenek, mert hiszen le kell számolnunk egyelőre azzal a szomorú tudattal, hogy a mi kicsiny hadseregünk nem elegendő arra sem, hogy megtámad­tatás esetén védekezzünk, hogy há­ború esetén semlegességünket meg­őrizzük. A mai hadkiegészítési rend­szernél fogva nincs kiképzett tarta­lékunk, amelynek segítségével ellen­ségeink ellen védekezhetnénk. Hi­szen a mi 35.000 főnyi hadseregünk a kis-entente félmilliós hadseregé­vel áll szemben és szemben áll a tankok, repülők, nehézágyúk töme­gével, egyre gyarapodó tömegével, akkor, amikor nekünk tankunk, ne­hézágyunk, harci repülőink nincse­nek. Ez a helyzet valóban tarthatat­lan. Mint ahogy tarthatatlan a többi legyőzött népé is. Nemetország 100.000 főnyi békelétszámú hadse­rege szemben áll a belga és francia hadsereg 800.000 főnyi létszámával és ha ezt hadilétszámra egészítik ki, akkor a francia-belga nyolcmilliós hadsereggel. Különösen fontos körülmény, hogy Női és férfi divatcikkek legolcsóbban Balognál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom