ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-07-02 / 72. szám

XXXVI. évfolyam, 72. szám. Csütörtök, 1931. július 2 ESZT RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. A .harc nemességéhez tartozik, hogy úgy is fejezzük be. Becsülettel harcoljuk vé­gig és férfias becsületességgel is fejezzük be. A küzdő félnek nemcsak a győzelemre, hanem az elbu­kásra és legyőzetésre is el kell készülnie, — és ha fürödni akart a győzelem örömeiben, akkor legyen férfias lelkiereje a harc elvesztésének elviselé­séhez is. Az ellenfélnek számolnia kellett a Mátéffy-párt erejé­vel, amikor a harcra vállal­kozott, és azért készült egy esztendő óta sajtóban, szóbeli agitációval, hátmögötti fondor­latokkal, izgatással és kitűnő hangulatelőkészítéssel a végső küzdelemre, hogy az ered­mény kivívásával elért tiszta helyzetet a maga számára kihasználja, és elkönyvelje a jövőre nézve. A harc ered­ményét azonban a megtáma­dott és kisebb hard zajjal is becsülettel küzdő fél szin­tén jogos tulajdonnak tekint­heti, és úgy tekintette volna akkor is, ha reá nézve vesz­teséggel, elbukással végződik. Dr. Gróh József pártja azon : ban nem így gondolkozik Ő elbukva is felül akar maradni. A Gróh-párt fellázított tö­mege a bukás után is terrori­zálni akarja a város békére áhítozó polgárságát. Ők egyszerűen nem vették tudomásul a bukást. Estére nagy tüntetést szer­veztek a Széchenyi-téren és dr. Gróh házának ablakai alól éktelen kiabálást csapva meg akarták akadályozni azt, hogy a választási elnök a város­házi erkély alatt várakozó hatalmas Mátéffy-tábor szá­mára kihirdethesse a válasz­tási eredményt. A biztos győ­zelemre felheccelt tömegnek a veszteség elviseléséibe meg­nyugtatásra lett volna szük­sége, — ezzel szemben a Gróh­ház ablakaiból fehér zsebken­dők lobogtak a párthívek felé, mire a lázongó tömeget alig lehetett szétoszlatni és kipro­vokálták a karhatalmi beavat­kozást. De ez még nem volt elég. Az éjszaka folyamán az el­vakult főkortesek aláírásokat gyűjtöttek (ennek módjáról és történetéről lapunk más he­lyén írunk) egy olyan fogal­mazvány alá, mely szerint ők a református hitre való átté­réssel fenyegetődzve akarták kényszeríteni a bíboros-herceg­prímást, hogy kívánságaikat teljesítse. Most és mindenkoron , cso­dálkozva számolunk azzal a sajnálatos ténnyel, hogy Esz­tergomban Magyarország bíbo­ros-hercegprímása előtt 'egy éjszakai lázítás eredménye­ként megjelenhetett egy félre­vezetett tömeg és egy egzal­tált fiatalember meggondolat­lan sorokat olvasott fel azzal a fenyegetődzéssel, hogy ha politikai gyűlölségük kielégí­tést nem nyer, áttérnek a református hitre. Nem átallották a bíboros­hercegprímás magas szemé­lyiségét belevonni gyűlölködő machinációikba, — hogy — mint ők mondják — utolsó ütőkártyájukat kijátszhassak. Hogy ez megtörténhetett, ezért a felelősséget nem a félrevezetett nép fogja viselni. Ez a tömeg nem tehet róla, hogy felizgatták. Betörte a galamblelkű szentgyörgy mezői plébános ablakait is, — mert most már az „új világ" szerint gondolkozik, hogy: ne a pap vezesse a népet, hanem a nép a papot. Ez tehát az a hires „kato­likus közvélemény" — amely a református hitre akar térni. Mi ezt a „közvéleményt" sohasem vettük nagyon komo­lyan, de itt a tizenkettedik óra, hogy a legerélyesebben felszó­lítsuk a nép megnyugtatására és lecsillapítására azokat, akik a népet felizgatták és félrevezették. A legkomolyabban kérjük, hogy a békerontók most se­gítsenek helyreállítani a békét. Egyet elismerünk, hogy ez nem könnyű dolog. Mi azon­ban azt előre megmondottuk, hogy izgatni sokkal könnyebb! Békére és rendre van szük­ség feltétlenül és ezt minden eszközzel fenn is kell tar­tanunk. mmmm Esztergom város negyedízben is Mátéffy Viktort i meg országyűlési képviselőjéül. 1931. jnnius 28. vasárnap. Izgalmas, meleg nyári nappal köszöntött Esztergomra a választás. A közönség feszült érdeklődéssel kisérte egész napon át a nagy har­cot, amelyet Esztergom választó­polgársága megvivni kényszerült. Már a kora reggeli órákban folyt a munka a pártirodákban, ponto­san 8 órakor megkezdődött a szava­zás a szavazóhelyiségekben. . A belső kerületi, a szenttamási és a tábori szavazóhelyiségeknél nagy tömegekben vártak a Mátéffy-pár­tiak, hogy húszas csap ortok ban le­adják szavazatukat. Ezekben a kerületekben már a délelőtti órák­ban látszott, hogy a harcból győz­tesként Mátéffy Viktornak kell ki­kerülnie. Az ellenpártiak nem tudták össze­állítani a kellő csoportokat. A délelőtti órákban a Mátéffy-párt hivatalos pecséttel ellátott lapokon közölte óráról órára a város közönségével a szavazás állását, amelyet a következőkben részletezhetünk: 9 órakor Mátéffy: 324 szavazat, Gróh: 253 10 órakor Mátéffy: 456 Gróh: 356 11 órakor Mátéffy : 880 Gróh: 685 12 órakor Mátéffy : 1116 Gróh: 830 V 2 1 órakor Mátéffy: 1433 Gróh: 1137 1 órakor Mátéffy: 1540 Gróh: 1210 Mátéffy akkor 321-el vezetett. Nagy öröm volt a Mátéffy táborban. El­követték azt a hibát, hogy a korte­sek egy része hazament ebédelni és a kocsik és autók leálltak. Délután 2 órakor nem lehetett a Mátéffy pártiaknak sem kocsit, sem autót kapni, ezek a kortesokkal együtt otthon pihentek a győzelem biztos tudatában, mig a Gróh-pártiak nagy ügyes­séggel megszervezett kortes­tábora egy percre sem fe­jezte be őrületes hajszáját a városban. A Mátéffy-párt elhízásának volt köszönhető, hogy a délutáni órák­ban a Gróh-párt csaknem behozta I elmaradását. A választók nagy része kocsit várt és volt olyan is, aki ráült a kocsira és autóra, bárkié volt is az. 2 óra után a szavazatok aránya a következő volt: Mátéffy: 1643 szavazat, Gróh: 1548 4 órakor Mátéffy: 1893 Gróh: 1762 „ 5 órakor Mátéffy : 2194 „ Gróh: 2144 „ Ezután a Mátéffy-párt is felocsú­dott és az arányszám Mátéffyra ismét kedvezőbb lett. 6 órakor Mátéffy: 2437 szavazat, Gróh: 2316 „ A szavazás, amely különben egész napon át a legnagyobb rendben folyt, a vége felé mind izgalmasabb volt és 6 óra után mindinkább bizo­nyossá vált Mátéffy győzelme. A szavazatok fogytak, a választóhelyi­ségek mind csendesebbek lettek, több kerületben már ki is tűzték a zárórát. A zárórák kitűzése mindenütt a törvény rendelkezésinek megfele­lően történi, sőt a harmadik kerületben a választási elnök még egy fél órával meg is hosszab­bította az esti fél hét órában megállapított zárórát. Általában a választópolgárok le­hető legnagyobb része leszavazott, csaknem mindenki gyako­rolta is választójogát. Szentgyörgymezőn is a vá­lasztók 92 százaléka szava­zott, tehát az a híresztelés, hogy Szentgyörgymezőn vagy bármely kerületben egyet­len egy polgár is akadályozva lett volna a szavazásban, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. A választási zárórák az egyes választókerületekben a következőkép tűzettek ki: I. választókerület d. u. 6 ó. 15 p. II. „ d. u. 6 ó. 15 p. III. „ d. u. 6 ó. 30 p. IV. „ d. u. 6 ó. — p. V. „ d. u. 7 ó. — p. VI. „ d. u. 4 ó. 40 p. VU. „ d. u. 3 ó. — p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom