ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-06-24 / 67. szám
választása esetén milyen politikai irányt követne és milyen politikai frakcióhoz csatlakozna dr. Gróh. Valószinű, hogy valamely ellenzéki irányzathoz, ez pedig határozottan kárára lenne ennek a szegény városnak, amely rá van utalva a kormány támogatására. Esztergomnak segítség kell most, nem politikai kísérletezés. Amikor a város közönsége lelkes hangulatban áll gróf Bethlen István mellett, aki kifelé tekintélyt szerzett Magyarországnak, befelé rendet teremtett az országban — akkor dr. Gróh József erősen támadja a kormányt. Először is felelősségre vonta a kormányzatot, hogy miért nem épített ki 12 év alatt szorosabb kapcsolatot Magyarország és Ausztria között. Belpolitika terén a tisztviselők számának apasztását követelte és elitélte a kormány eddigi belpolitikáját. Viszont követelte, hogy Esztergomban építsenek új reáliskolát és á kormány erre adjon pénzt. A várospolitikában körülbelül azokat mondotta el kápráztató Ígéretekként, amelyekben mások már tisztes munkát végeztek és tettekre mutathatnak rá. Hogy csak egyet említsünk : igéri, hogy á legelőjavitás érdekében fog dolgozni, amikor már itt van az a negyvenezer pengős kölcsön, ame lyet Mátéffy a legelőjavitásra szerzett. A vízvezeték kérdéséről nyilatkozott elitélőleg. A mindnyájunknak fájó vízdíjjal könnyű ma korteskedni. Ám tudjuk mindannyian, hogy a vízvezeték létesítésében dr. Gróh Józsefnek semmivel sincs kisebb része, mint Mátéffynak, — a különbség csak az, hogy ő a felelősséget másokra akarja hárítani. A vízvezeték létesítéséhez csak úgy járult hozzá a képviselőtestület, ha a rendelkezésre álló kölcsönből kikerülnek a költségek. Két ellenőrző szakértője volt azonban a munkálatoknak, Varga József és Gróh Géza akik ellenőrzése mellett a csöveket a külső részekre kezdték -lerakni, úgyhogy mire a város közepébe értek, elfogyott a eső és a város túlköltekezésre kényszerült. f ! Ezért az ellenőrzésért azután súlyos 72 milliókat kaptak és Mátéffy Viktoron mult, hogy a másik 72 i milliót is nem vették fel további ellenőrzésért. A boradó leszáilitásá'ról beszélt, amihez a kormánynak már erre nézve is kész a generális terve, — továbbá a szőlőtermelés fellendítéséről beszélt, amikor Mátéffy Viktor volt az, aki rézgálicot és szénkéneget szerzett az esztergomi szőlőtermelőknek akkor is, amikor azt vagy egyáltalán nem, vagy igen drágán lehetett kapni. A városfejlesztés tekintetében azokat az elveket vallja, amelyek szerint a város lelkes emberei már eddig is dolgoztak. D. e. fél 11 óra után komoly, lelkes közönség gyülekezett egybe a Kat. Legényegylet kerthelyiségébe, csupa komoly választópolgár, az iparosok, kereskedők, íöldmivesek szine-java. Főként a város józanfelfogású, komoly földmivesgazdáit láttuk ott nagy számmal. Dörgő éljenzéssel fogadták a rövidesen megjelent Mátéffy Viktort, aki hatásos beszédében utalt dr. Gróh József programm beszéd ének egyes tetszetős kijelentéseire és csábító ígéreteire. Hangsúlyozta, hogy a kormányt és Bethlen István gróf politikáját támogató Keresztény Gazdasági és Szociális Párt 11 évi képviselői szereplését mérlegre téve, őt választotta jelöltül. — A kormányzó párt parancsol, én pedig kötelességet teljesitek. — Képviselői működésem alatt mindig itt voltam Esztergomban, mindig itt éltem emberek között. Csodálatos, hogy 11 esztendő alatt soha senki sem bántott engem munkámért! Most egyszerre le akarják tagadni még azt is, hogy dolgoztam. — Azt a váltót, amelyet 11 év előtt aláirtam, becsülettel álltam mindig és mindig leszámítoltam. Ha adósságot viselek, — nem magamért, hanem a közért — azt fizetem és törlesztem is és nem nyugszom addig, amig a Kath. Legényegylet épületét is tisztán, adósságmentesen fogom átadni Esztergom iparosságának. El akarják felejteni azt is, hogy a nagy szükség idején az emberek százainak jutott kenyér az építkezéseknél. — Szinte röstellem magamat — mondotta —, hogy ebből az épületből kell védekeznem azokkal szemben, akik az iparosságért soha semmit nem tettek. Szinte nevetnem kell, hogy az általam emelt földmivespalotából, ahol földmiveseim között töltöttem életem felél, védekeznem kell olyanok vádjai ellen a földmivesérdekeket illetően, akik soha semmit sem tettek a földmives népért! — A vízvezeték kérdésében pedig dr. Gróh Józsefnek is vállalnia kell a felelősséget. Senkinek sincs módjában könnyelmű Ígéretet tenni a vízdíj leszállításáról. Becsületesen és nyíltan meg kell mondanunk, hogy a vízdíj leszállítása csak úgy lehetséges, ha hosszúlejáratú kölcsönt veszünk fel, vagy úgy, hogy a vízművet kifejlesztjük, úgyhogy a belső terület öblitéses klozetainak és fürdőszobáinak díjtöbbletéből enyhíteni lehet a szegény néposztály vízdíját. Nagy lelkesedéssel hallgatták dr. Laky Vilmos bencéstanár felszólalását is, aki kijelentette, hogy ha az emberek le is tagadnák Mátéffy közéleti munkásságát, de a kövek beszélni fognak róla. Az Isten nem fogja elhagyni az ő munkás papját! Dr. Huszár Aladár főispán ismételten kijelentette, mint a magyar kormány képviselője, hogy Mátéffy Viktor a kormány hivatalos kereszténypárti jelöltje Esztergomban. — Esztergomnak különben is könnyű választani a két jelölt között. Az egyiket gróf Bethlen István kormánya akarja, — a másik önjelölt. Az egyik tett és dolgozott, a másik csak ígér. Az egyik kipróbált harcos, aki a népeért él Esztergomban, akinek már súlya van az országos pártban és akinek már összeköttetései vannak a minisztériumokban, — a másik újonc ezen a téren, akinek ötesztendei nehéz munkába kerül, amíg odáig tudja magát felküzdeni a minisztériumokban, a kormánynál, ahol ma Mátéffy Viktor már van. — A nehéz sorsban lévő Esztergom nem kísérletezhetik, erre nincs ideje! Ez a város nem küldhet be újoncot a parlamentbe, hanem kipróbált vezérkari kapitányt. — Mikor a harctérről hazajöttünk — folytatta nagy lelkesedés közben a főispán — fájt nekünk az, hogy a hazáért vérzettek sorsa fölött azok akartak vezetőszerephez jutni, — akik a harctéri szolgálat helyett itthon pénzt gyűjthettek. Ma ismét ilyen helyzetet látunk! Azok a leghangosabbak, akik a legkevesebbet áldoztak a hazáért. A főispán ezután gróf Bethlen Istvánról, a nagy magyar vezéremberről beszélt, akit Mátéffyval élén kövessen ez a város és akit ä jelenvoltak melegen ünnepeltek. Kiffer János gazda szólalt fel ezután. Mátéffyról beszélt, aki 28 év óta soha el nem hagyta földműveseit. Hermann Lajos az iparosság nevében beszélt. — Mátéffy Viktor tagadhatatlanul sokat tett az iparosságért, legényegyleti székházat épített, velük volt mindig, munkát szerzett számukra stb. Az ellenjelölt ez irányban semmit sem tett, ruhát, cipőt és egyéb szükségletét Pesten szerzi be, idegenbe megy még nyaralni is. Délután 6 órakor igen lelkes, szép nőgyűlés volt a kath. Legényegyletben, amelyen Mi'.téffy Viktor, dr. Laky Vilmos és Hei mann Lajos beszélt, 7 óra után pedig Szentgyörgymezőn mondotta el beszédét Mátéffy Viktor. Nem igaz az, hogy autóját megdobálták, de tény az, hogy a komoly, higgadt Mátéffy-csoport a fellázadt és megvadított Szentgyörgymező közepén gyűlésezett. — 7 éves szakadatlan munkával teremtettem meg annak lehetőségét — mondotta itt többek között Mátéffy — hogy a város most megmenekülhessen bajaiból! — Sokaknak fáj az én befolyásom, hatalmam, — amely nélkül pedig a közéletben alkotni lehetetlenség. Hangsúlyoznom kell, ha ez a hatalom egyszer az én kezemből kivétetik, az soha többé pap kezébe nem kerül! Ács István szentgyörgy mezői gazda elmondotta, hogy éjjel 2 órakor házát durva támadásokkal illették, és egy csomó Gróh-párti kortes bőszen ordítozta: Le a csuhással! Szentgyörgymező nagy része félre van vezetve. Dr. Laky, dr. Mike Lajos is mondtak még S'ép beszédet és a gyűlés lelkes hangulatban ért véget. A komoly elemet Szentgyörgymezőn sem lehet félrevezetni. Madaras Aurél ezüstmiséje. Meleg ünneplésben részesítette vasárnap Szentgyörgymező városrész közszeretetben álló agilis plébánosát, Madaras Aurélt pappá szentelésének 25 éves jubileuma alkalmából. Az ünnep előző estéjén, szombaton este a helybeli leventezenekar lampionos szerenádot adott az ünnepelt tiszteletére. Ez alkalommal a plébánia elé Szentgyörgymező lakossága is nagyszámban vonult fel. Vasárnap d. e. 9 órakor a jubiláns nagy papi segédlettel ünnepi szentmisét celebrált. A manuduktor Drahos János dr. prelátus-kanonok volt. Az oltárt gazdag virágdísz övezte, a szentségház felett pedig egy csillogó „25"-ös szám díszlett ötletes elrendezésben. A szentmisén megjelent Mátéffy Viktor prépost-plébános, Glatz Gyula h. polgármester, Brenner Antal dr. városi főjegyző, Bellovits Gyula primási főszámvevő és több előkelőség. Képviselve volt a város valamennyi társadalmi egyesülete. A Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör és a Mária Leányok tagjai zászlajuk elővitele mellett jelentek meg. A szentmisén Hajnali Kálmán karnagy vezetésével az Esztergomi Turista Dalárda Ahle N. János: Szent Keresztről írt latin miséjét énekelt nagy készültséggel, offertoriumra pedig Móczik Felicián bájos „Csendül az estharangszó..." című Mária énekét adta elő remek kidolgozottsággal. Evangélium után Nádler István p. kamarás, tanítónőképző-intézeti igazgató mondott szentbeszédet, melyben elvezette a híveket a jubiláns egész életén és magas szárnyalású beszédében rávilágított a papi hivatás magasztosságára. A szentmisét Te Deum, majd a pápai és a magyar himnus eléneklése követte. Mise után a Kath. Olvasókör jubiláns elnöke tiszteletére díszközgyűlést tartott, mely alkalomból a kör nagyterme zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel. V 4 11 órakor érkezett meg a küldöttség élén Madaras Aurél, akit a terembe érkezésekor harsogó éljenzés fogadott, majd a Turista Dalárda énekelte el a Magyar Hitvallást. A díszközgyűlést Szolgyémy József alelnök nyitotta meg, majd Drahos János dr. prelátus-kanonok maga és a kath. egyházkormányzat nevében, Brenner Antal dr. a város, Bartus József a hitközség, Ács István a közbirtokosság, Math Gyula a tantestület és Erős János földmíves legény az ifjúság nevében üdvözölte a jubiláló plébánost. Az üdvözlések elhangzása után Madaras Aurél keresetlen szavakkal köszönte meg az ünneplést, s a díszközgyűlés így a Himnus eléneklése után véget ért. Délután fél 6 órai kezdettel a szentgyörgymezői r. kath. elemi leányiskola, árvaház és fiúiskola ünnepelte szeretett igazgatóját az irgalmas nővérek buzgó és sikeres betanítása mellett. A műsor első számként az elemi iskola és az árvaház növendékei énekeltek köszöntő éneket, majd Erős Bözsike, Motyovszky Katalin, Gáspár János tanulók üdvözlő beszédei után Mübler Anni a Márialeányok nevében üdvözölte szerető
