ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-06-07 / 60. szám

XXXVI. évfolyam, 60. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. június 7 T7Q7TT7T? P HM Keresztény politikai és társadalmi Sap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. ~- Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Békét Esztergomnak! Esztergom, 1931. június 7. Óhajnak forró, szónak könynyű, cselekedetnek nehéz. Béke! Őszinte óhaj egy sokat szenvedett város szivéből, Krisztus ajakára illő szó, evangéliumi cselekedet, tehát béke a béke eszközeivel — gyűlölség, gyilok, tőr és méreg nélkül. Béke — nem követeléssel, letöréssel, fejvétellel és bosszúval, hanem béke szeretettel, áldozathozatallal és igazsággal — ám igazsággal nem a testből metélt egy font húst követelő fondorlatos konokság, hanem a jog és erkölcs alapján. Nem a farizeus akarta a békét, aki Krisztusnak fogas kérdéseket adott az adógarasról, — hanem Krisztus, aki a kérdéseket szelídséggel állta. Krisztus senki sem lehet közöttünk, de minden esetben az munkálja a békét, aki a farizeusok között nem veszti el lelki erejét. A megindulás a béke felé ez : keressük a jót testvéreinkben, ne higyjük el a rosszat ellenfeleinkről és tételezzük fel a jószándékot a cselekedetekben. A békének alapot kell teremtenie ugyanis annak, aki a békét igazán akarja. Ha pedig az alap megvan, akkor a béke helyes eszközeivel kell élnünk. Nem kérünk a Sipka-szoros csendes békéjéből, és nem követhetjük lelkünkben a sekszpíri hősöket sem, akik méreggel és fondorlattal akartak békét teremteni — maguknak ! Béke! Tehát testvérünkről csak jót: laptársunk 52 esztendeje alatt mindig keresztény-nemzeti volt és feltételezzük, hogy cikkírója békét hirdet. A békehirdető ellenfeléről se szóljon rosszat. Nem állíthatjuk tehát azt, hogy Huszár Aladár dr. főispánt nem a jószándék és segíteni akarás vezette városszanálási cselekedeteiben és nem mondhatjuk azt, hogy ő akarta volna a békétlenséget ebben a városban. Ellenkezőleg: jószándékot keresünk cselekedeteiben, és hogy ebben a tanácsadásunkban becsületes önzetlenség vezet bennünket, igenis kijelentjük, hogy mi a jószándékot keressük még abban is, ha a sajtót a megyeházáról kitiltaná, vagy nem szívesen látná, — mert békét akarunk. Béke! De akkor jószándékot keresünk még a szavakban is! Ha a főispán azt mondja a győri püspökről, hogy „egyénisége nem máról holnapra termett, hanem azon ezer esztendő dolgozott és ezer magyar esztendő tradíciója termelte ki, és hogyha a mohácsi vész idején élt volna, Tomori Pál lett volna belőle," — akkor ebből csak azt következtetjük, ami egyenesen következtethető. Egy főispánról magyar ember nem tételezhet fel mást, mint egyenességet és a közéleti harcban tiszta fegyvereket, — és egy főispán a magyar ember szemében még akkor is nemes egyenességgel cselekszik, ha magas pozíciójától meg akar válni. Ha pedig lenne olyan esztergomi magyar ember, aki a főispáni szavakból elvonja a jószándékot csak azért, hogy ellenkezést szítson fölfelé, az ebben a primási városban a legrútabb destrukciót követi el. Igenis, amikor békét akarunk, tiltakoznunk kell a bíboros prímás méltóságának és személyének politikai célokból való érintése ellen, de szükségesnek látszik szót emelni a főispáni tekintély tisztelete mellett is. A főispán magyar nemzeti tekintély és méltóság, és igenis, a békeszózat elhangzásakor mi nem tekintjük azt, hogy Huszár Aladár dr. ki és mi ellen, miben és mikor hibázott, — hanem nyilt becsületességgel a legmagyarabb főispán jószándékait keressük benne, a Bujdosó könyvének fanatikus hazafiát, a megye első magyarját, akit, amikor a Hősök emlékénél szivétlelkét kiöntve felejthetetlen beszédben áldozott Esztergom legdrágább fiainak, zokogva hallgatott a nép! Ha igazán békét akarunk, akkor nem a múltban és jelenben tekintjük azt, ami szétválaszthat bennünket, hanem a jövőben azt, ami összefűzhet mindnyájunkat a boldogulás útján, — és igenis, amikor mi dr. Huszár Aladárt ezen a piedesztálon nézzük, akkor mi is elvárhatjuk tőle és bízunk benne, hogy mint a jog, igazság, szabadság és béke őrét tisztelhetjük Komárom—Esztergom-megye főispánját Esztergom városában. Békét! — hiszen úgy vágyunk rá, akár a föld a csendes nyári esőre, — de aki békét hirdet közérdekből, önzetlenül, az éljen is a béke tiszta, nyilt eszközeivel. A tragédia utolsóelőtti felvonásában nincs szükség — Biberachra. A szomorújáték végén, amikor már lassan elül a Peturok háborgása, a Mikhálok aggódó reszketése, a békétlenek meddő harca, és amikor a trianoni Esztergom sorsán a lelkiismeretes polgár a fejét földön görgető Bánk bán vigasztalhatatlan fájdalmát érzi, — akkor az ármányos Biberach hallgasson! Most a Királynak kell jönnie, nem Biberachnak! A béke királyának, aki mikor benyit a szomorú házba, könnyei letörlése után első szava a gyűlölség és bosszú helyett a szereteté és engesztelésé. Bánk bánom, Peturom, hű magyar fiaim: így a király. Szegény, szenvedő népem, hogyan segítsek rajtad: hangzik a királyi szó a nemzet egyetemes érdekében a tragédia sajgó sebei fölött! Szó, azután cselekedet, amelynek nyomán béke költözik a szivekbe. Béke, amelynek nyomán összefogás támad, — béke, amely legjobban illik a sokat szenvedett mai Esztergomhoz. Béke, — de amelynek hirdetése is szent és érdek nélkül való! A város költségvetését több tételcsökkentési utasítással fogadta el a miniszter. A város pénteki közgyűlése. Esztergom sz. kir. megyei város képviselőtestülete pénteken, f. hó 5-én d. u. 4 órakor rendes közgyűlést tartott. A városi képviselők ezen elég gyér számmal jelentek meg. Az elnöklő Glatz Gyula helyettes polgármester napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt Meizler János képviselőtestületi tagról, majd bejelentette, hogy a Hungária Rt. a város részére 100 ezer pengő előleget utalt ki a városi villamosművek bérletére.Felkérte dr. Brenner Antal városi főjegyzőt az ügy ismertetésére. 100 ezer pengő előleg a városi villamos művek bérletére. Dr. Brenner Antal főjegyző előadta, hogy a város helyettes p olgármesterének utánjárására, azon feltétellel, hogy ehhez a felettes hatóság is hozzájárul, a város legsürgősebb tartozásainak fedezésére 100 ezer pengőt hajlandó a Hungária Rt. fizetni a városi villamosművek bérletének előlegéül. A h. polgármester e kérdésben a m. kir. belügyminisztérium véleményét is kikérte, ahol azt a választ kapta, hogyha a részvénytársaság ezt megadni hajlandó, a minisztériumnak ez ellen nincsen kifogása. A 100 ezer pengőt a város polgármestere váltó ellenében kapja meg, ha ehhez a közgyűlés jóváhagyását megnyerheti. A kilátásba helyezett összegből a Magyar Kerámiai gyár, a vízmérő órákat szállító Süss-cég, továbbá a Baross- és Horthy-utak csatornázási költségei nyernének sürgősen fedezetet A h. polgármester figyelmeztette a képviselőtestületet, hogyha a fenti összeg felvételét meg nem szavazná, igen hamar bekövetkezhetnek azok az események, amelyek elkerülése végett a nagy szanálási műveletet meg kellett csinálni. Az előterjesztéshez v. SZÍVÓSHarisnyák, zoknik, trikók, fürdőcikkek legolcsóbban Balognál.