ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-05-22 / 55. szám

XXXVI. évfolyam, 55. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. május 22 GOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. 30 évi tetszhalálra Ítélték a várost a Köz­üzemi bérbeadásával. Ezerkilencszázharmincegy év niá-1 jus 18-a nagyon soká szomorú dá­tuma lesz Esztergom város közön­ségének. Békétlenségnek, széthú­zásnak is dátuma lesz. Harminc esztendeig keserűségek forrása és lelki mardosása azoknak, akik eme napon „igen 11 szavazatukkal bérbe­adták a Közüzemit. Szegények, eladósodottak voltunk, illetve vagyunk, de szegényebbek és minden logikus számítás szerint eladósodottabbak leszünk a most bérbeadott hatalmas jövedelmi for­rás nélkül, mely adósságaink kama­tának 25°/o-át fedezni birta és foko­zottabb mértékben birta volna a jövőben. Harminc évre mondtunk le váro­sunk ipari fejlődéséről, ha csak Zwillinger Ferenc dr.-nak nem lesz igaza és a felsőbb fórumok meg nem semmisitik a képviselőtestület bérbeadási határozatát. Azért mond­juk, hogy a város ipari fejlődéséről mondtunk le, dobtuk el magunktól annak lehetőségét, mert nem fog a világon olyan bolond akadni, aki a mostani magas áramdíjak mellett idejöjjön villamosságot használva — ipartelepet létesíteni. Nem fog ide jönni, amikor akár Dorogon, akár Taton, akár másutt az esztergomi érdekkörön kivül olcsóbb áramot fog kaphatni, talán már holnap, ta­lán 2, 3 vagy 5 év múlva, de min­denesetre nagyon is belátható időn belül. Ezenkivül más, idegen, kon­kurrens vállalatnak is széles kaput vágtunk Visegrád felé terjedő villa­mossági érdekkörünkben, de az sem lehetetlen, hogy eme körben leszerződött feleknek is módot nyúj­tottunk a szerződésbontásra. Akár az egyik, akár a másik eset, vagy mindakettő fog bekövetkezni, azt a területet örökre elvesztettük. Eddig is panaszkodtunk az áram­díj magassága miatt. Ebben azon­ban nagy vigaszunk volt az, hogy önmagunknak fizettük azt. Fizettünk részvényes polgártársainknak és a városnak, amiből mindnyájunknak volt haszna. Ezentúl, harminc évig fizetni fogjuk a magas dijat egy idegen részvénytársaságnak, mely­től kaptunk, illetve kapunk 1,400.000 pengőt 3,750.000 pengő jövedelem­ből. Ezenkivül olyan részvénytársa­ságnak leszünk adófizetői, amely legkevesebbet fog városunkban hagyni befizetett pénzünkből. Az tény, hogy a város nagyon kényszerült helyzetben van. Módja lett volna ezelőtt két évvel külföldi kölcsönnel enyhíteni helyzetét, de akkor a kormány tiltotta el a várost eme segitség igénybevéte­létől. Azt hittük és joggal, hogy a kormány most, amikor önhibánkon kivül nagyon súlyos helyzetbe ke­rültünk, tekintettel a két év előtti letiltására, segiteni fog. Hittük pe­dig ezt annál is inkább, mert helyi ekszponense, a főispán igért segít­séget, de sajnos, csak annyit tudott nyújtani, amennyit Antóny Béla dr. polgármester akart annakidején hozni, őt azonban ettől eltiltották. Az, aki figyelemmel kisérte a szavazást, nagyon világosan láthatta a felülről jött javaslat hatása alatt állókat, akik tulajdonképen eldön­tötték annak sorsát. Igennel szava­zott 28 és nemmel 23* A 28 szava­zatból 11 hivatalos szavazat volt. Már pedig azt mindenki tudja Ma­gyarországon, hogy a hivatalnoknak is van szabad elhatározása, akarata, de annak érvényesítése nálunk nem szokás. Szavazott ezenkivül 8 olyan képviselő is, aki valamelyes nek­szusban van a hatóságokkal. Mindezt pedig azért tartottuk szükségesnek elmondani, mert a Hungária Rt. levelet intézett a vá­roshoz, amelyben kijelenti, hogy amennyiben bérleti ajánlata ellen­szenves volna a város polgársága előtt, visszalép tőle. Ha tehát a fentieket figv elembe veszi, nagyon világosan láthatja, hogy milyen lelkesedéssel fogadta a képviselő­testület a cég bérleti ajánlatát. Ha már a szavazatok mérlegelé­sénél tartunk, akkor meg kell azok­ról is emlékeznünk, akik nem jöttek el a közgyűlésre. Akár virilis, akár választott tagja valaki a város képviselőtestületének, annak a várossal és polgártársaival szemben kötelességei vannak. Az a képviselő pedig, aki nem tartja kö­telességének megjelenni egy ilyen fontos és évtizedekre kiható ügy, alapos bírálatában teljes tudásával résztvenni, az mondjon le és adjon helyet olyanoknak, akik a közület boldogulásáért dolgozni tudnak és akarnak is. A közönség pedig je­gyezze fel nevüket és a jövőben ne adják szavazatukat olyanra, aki nem tartotta érdemesnek akár a javas­lat mellett, akár ellene tolmácsolni megbízóinak és önmagának véle­ményét. A képviselőtestület 70 tag­ból áll és a hétfői közgyűlésen összesen 53 jelent meg s ezek kö­zül nem élt szavazati joggal kettő. A közgyűlésen az egyik képviselő bizonyos beszédet hatásvadászónak nevezett. Lehet, hogy e cikket is annak fogja mondani, ami ellen sem előre, sem utólag nem tiltako­zunk. Igen is, hatást akarunk elérni, amelynek következménye az legyen, hogy a polgárság minden alkalom­mal és mindenkivel szemben ha­tékonyan mutassa meg akaratát. Azt az akaratot juttassa érvényre, mely nem az egyéni érvényesülést, hanem a közjót akarja szolgálni. Eme fontos, a város életére év­tizedekre kiható közgyűlésen az egyik képviselő az egész javaslat keresztülvitelét presztízskérdésnek minősítette. Ennek vitatásába mi nem bocsájtkozunk és hinni sem akarunk benne. Ha azonban mégis volna a dologban valami és egyesek úgy fogták volna fel az egész ja­vaslatot, akkor azokkal szemben le kell szögeznünk valamit. Abból a 28 szavazatból ha levonjuk a 11 hivatalos és a 8 féligmeddig függő szavazatot, marad preszíizsmentésül 9 szavazat. Ez nem volna méltó mentés. Ami azonban annyit is je­lenthet, hogy a javaslatot belső ér­tékeért ennyien fogadták el a 23 „nem"-mel szavazóval szemben. Jóslatokba bocsájtkozni ez alka­lommal sem óhajtunk. Lehet, hogy azoknak van igazuk, akik a bérbe­adással menteni akarták a várost, de lehet, hogy azoknak van igazuk, akik a perek és költséges jogi bo­nyodalmaknak egész halmazát jó­solják, sőt a város még súlyosabb közeljövőjét is. Éz a jövő titka. Egy azonban holtbizonyos, hogy ez az agyondorongolt Közüzemi ké­pezte egyedüli objektumát Eszter­gom városának, melyre még hitelt kaphatott. Ennek az objektumnak az élén pedig olyan férfi állott, aki önzetlen munkájával ezalkalommal hitelképessé tette a várost, de akit egyes orgánumok és egyes szemé­lyek mindenáron, még a közösség rovására is el akartak tenni láb alól. Talán sikerült, talán nem. A jövő mutatja meg, de hogy az új bérlő ingyen soha sem fog utat csinálni a Szent Anna-temetőhöz, (Csala­mádé-temető), ahol nem ezreket érő sírkövek és családi sírboltok dísze­legnek, hanem szegény emberek temetkeznek, ez legalább is 99%­ban bizonyos. Az is valószínű, hogy teherautói nem fognak földet, zú­zott követ hordani heteken keresz­tül a város szépítését célzó par­kokban. Valószínű az is, hogy az áramdíjhátralékosok sem fognak olyan halasztási elbánásban része­sülni, mint eddig. Szeretnők, ha eme kérdésekben csalódnánk azzal a kiegészítéssel, hogy tényleg segítve lett a városon. Ha azonban eme remény nem valósul meg, lesz-e az „igen"-néi szavazó képviselők­nek elég erkölcsi erejük ahhoz, hogy vagyonukkal is felelősséget vállalnak cselekedetükért. Fel bir­ják-e majd támasztani tetszhalálá­ból a várost? Ezek pedig köteles­ségeik lesznek, mert a „nem"-mel szavazók részéről elég bő felvilá­gosítást kaptak azokban az aggo­dalmakban, melyek a közgyűlésen tárgyilagos bírálat alakjában hang­zottak el. Figyelő. 1478 népművelési előadást tar­tottak a vármegyében az elmúlt évben. A népművelési bizottság a divathóbort ellen. Komárom—Esztergom Vármegye Törvényhatósági Népművelési Bi­zottsága f. hó 18-án tartotta rendes közgyűlését, melyen Karcsay Miklós vármegyei főjegyző elnökölt és he­lyettesítette a beteg alispánt. Wie­senbacher József vármegyei nép­művelési titkár ismertette a f. tanév hatalmas népművelési eredményét, mely szerint a vármegye területén tartatott 1478 ismeretterjesztő nép­művelési előadás, 4 analfabéta tan­folyam 249 órával és 172 hallgató­val, 2 elemi ismeretterjesztő tan­folyam 140 órával és 69 hallgatóval, 5 általános ismeretterjesztő tanfo­lyam 300 órával és 349 hallgatóval, 1020 mese és elbeszélő óra, 292 műkedvelői előadás. 7 népművelési hangverseny és 1 Szabad Egyetem működött. Ha minden előadás csak 1 órá­nak vétetik, úgy összesen 4477 órá­ban történt gondoskodás az iskolán­kívüli népművelés tevékenységében. Az egész vármegye területén 447,709 látogató volt a népművelési előadá­sokon és egy-egy előadásra átlag 102 ember esik. Az előadások felölelték az összes közismereti tárgyakat, de a l. tan­évben különösen kiterjeszkedtek a tej és tejtermékek propagálására és hasznosításának módjaira és ezen akcióban tevékeny részt vett és támogatást adott az Országos Tej­propaganda Bizottság. Nagy súlyt helyeztek a tervezetek a magyar mezőgazdaság, ipar és kereskede­lem védelmére, a baromfitenyésztés és gyümölcstermelés fejlesztésére és a Szent Imre-évvel kapcsolatos nemzeti ünnepségekre is. A nép­művelési hangversenyek alakjában Harisnyák, zoknik, trikók, fürdőcikkek legolcsóbban Balognál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom