ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-05-22 / 55. szám
XXXVI. évfolyam, 55. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. május 22 GOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. 30 évi tetszhalálra Ítélték a várost a Közüzemi bérbeadásával. Ezerkilencszázharmincegy év niá-1 jus 18-a nagyon soká szomorú dátuma lesz Esztergom város közönségének. Békétlenségnek, széthúzásnak is dátuma lesz. Harminc esztendeig keserűségek forrása és lelki mardosása azoknak, akik eme napon „igen 11 szavazatukkal bérbeadták a Közüzemit. Szegények, eladósodottak voltunk, illetve vagyunk, de szegényebbek és minden logikus számítás szerint eladósodottabbak leszünk a most bérbeadott hatalmas jövedelmi forrás nélkül, mely adósságaink kamatának 25°/o-át fedezni birta és fokozottabb mértékben birta volna a jövőben. Harminc évre mondtunk le városunk ipari fejlődéséről, ha csak Zwillinger Ferenc dr.-nak nem lesz igaza és a felsőbb fórumok meg nem semmisitik a képviselőtestület bérbeadási határozatát. Azért mondjuk, hogy a város ipari fejlődéséről mondtunk le, dobtuk el magunktól annak lehetőségét, mert nem fog a világon olyan bolond akadni, aki a mostani magas áramdíjak mellett idejöjjön villamosságot használva — ipartelepet létesíteni. Nem fog ide jönni, amikor akár Dorogon, akár Taton, akár másutt az esztergomi érdekkörön kivül olcsóbb áramot fog kaphatni, talán már holnap, talán 2, 3 vagy 5 év múlva, de mindenesetre nagyon is belátható időn belül. Ezenkivül más, idegen, konkurrens vállalatnak is széles kaput vágtunk Visegrád felé terjedő villamossági érdekkörünkben, de az sem lehetetlen, hogy eme körben leszerződött feleknek is módot nyújtottunk a szerződésbontásra. Akár az egyik, akár a másik eset, vagy mindakettő fog bekövetkezni, azt a területet örökre elvesztettük. Eddig is panaszkodtunk az áramdíj magassága miatt. Ebben azonban nagy vigaszunk volt az, hogy önmagunknak fizettük azt. Fizettünk részvényes polgártársainknak és a városnak, amiből mindnyájunknak volt haszna. Ezentúl, harminc évig fizetni fogjuk a magas dijat egy idegen részvénytársaságnak, melytől kaptunk, illetve kapunk 1,400.000 pengőt 3,750.000 pengő jövedelemből. Ezenkivül olyan részvénytársaságnak leszünk adófizetői, amely legkevesebbet fog városunkban hagyni befizetett pénzünkből. Az tény, hogy a város nagyon kényszerült helyzetben van. Módja lett volna ezelőtt két évvel külföldi kölcsönnel enyhíteni helyzetét, de akkor a kormány tiltotta el a várost eme segitség igénybevételétől. Azt hittük és joggal, hogy a kormány most, amikor önhibánkon kivül nagyon súlyos helyzetbe kerültünk, tekintettel a két év előtti letiltására, segiteni fog. Hittük pedig ezt annál is inkább, mert helyi ekszponense, a főispán igért segítséget, de sajnos, csak annyit tudott nyújtani, amennyit Antóny Béla dr. polgármester akart annakidején hozni, őt azonban ettől eltiltották. Az, aki figyelemmel kisérte a szavazást, nagyon világosan láthatta a felülről jött javaslat hatása alatt állókat, akik tulajdonképen eldöntötték annak sorsát. Igennel szavazott 28 és nemmel 23* A 28 szavazatból 11 hivatalos szavazat volt. Már pedig azt mindenki tudja Magyarországon, hogy a hivatalnoknak is van szabad elhatározása, akarata, de annak érvényesítése nálunk nem szokás. Szavazott ezenkivül 8 olyan képviselő is, aki valamelyes nekszusban van a hatóságokkal. Mindezt pedig azért tartottuk szükségesnek elmondani, mert a Hungária Rt. levelet intézett a városhoz, amelyben kijelenti, hogy amennyiben bérleti ajánlata ellenszenves volna a város polgársága előtt, visszalép tőle. Ha tehát a fentieket figv elembe veszi, nagyon világosan láthatja, hogy milyen lelkesedéssel fogadta a képviselőtestület a cég bérleti ajánlatát. Ha már a szavazatok mérlegelésénél tartunk, akkor meg kell azokról is emlékeznünk, akik nem jöttek el a közgyűlésre. Akár virilis, akár választott tagja valaki a város képviselőtestületének, annak a várossal és polgártársaival szemben kötelességei vannak. Az a képviselő pedig, aki nem tartja kötelességének megjelenni egy ilyen fontos és évtizedekre kiható ügy, alapos bírálatában teljes tudásával résztvenni, az mondjon le és adjon helyet olyanoknak, akik a közület boldogulásáért dolgozni tudnak és akarnak is. A közönség pedig jegyezze fel nevüket és a jövőben ne adják szavazatukat olyanra, aki nem tartotta érdemesnek akár a javaslat mellett, akár ellene tolmácsolni megbízóinak és önmagának véleményét. A képviselőtestület 70 tagból áll és a hétfői közgyűlésen összesen 53 jelent meg s ezek közül nem élt szavazati joggal kettő. A közgyűlésen az egyik képviselő bizonyos beszédet hatásvadászónak nevezett. Lehet, hogy e cikket is annak fogja mondani, ami ellen sem előre, sem utólag nem tiltakozunk. Igen is, hatást akarunk elérni, amelynek következménye az legyen, hogy a polgárság minden alkalommal és mindenkivel szemben hatékonyan mutassa meg akaratát. Azt az akaratot juttassa érvényre, mely nem az egyéni érvényesülést, hanem a közjót akarja szolgálni. Eme fontos, a város életére évtizedekre kiható közgyűlésen az egyik képviselő az egész javaslat keresztülvitelét presztízskérdésnek minősítette. Ennek vitatásába mi nem bocsájtkozunk és hinni sem akarunk benne. Ha azonban mégis volna a dologban valami és egyesek úgy fogták volna fel az egész javaslatot, akkor azokkal szemben le kell szögeznünk valamit. Abból a 28 szavazatból ha levonjuk a 11 hivatalos és a 8 féligmeddig függő szavazatot, marad preszíizsmentésül 9 szavazat. Ez nem volna méltó mentés. Ami azonban annyit is jelenthet, hogy a javaslatot belső értékeért ennyien fogadták el a 23 „nem"-mel szavazóval szemben. Jóslatokba bocsájtkozni ez alkalommal sem óhajtunk. Lehet, hogy azoknak van igazuk, akik a bérbeadással menteni akarták a várost, de lehet, hogy azoknak van igazuk, akik a perek és költséges jogi bonyodalmaknak egész halmazát jósolják, sőt a város még súlyosabb közeljövőjét is. Éz a jövő titka. Egy azonban holtbizonyos, hogy ez az agyondorongolt Közüzemi képezte egyedüli objektumát Esztergom városának, melyre még hitelt kaphatott. Ennek az objektumnak az élén pedig olyan férfi állott, aki önzetlen munkájával ezalkalommal hitelképessé tette a várost, de akit egyes orgánumok és egyes személyek mindenáron, még a közösség rovására is el akartak tenni láb alól. Talán sikerült, talán nem. A jövő mutatja meg, de hogy az új bérlő ingyen soha sem fog utat csinálni a Szent Anna-temetőhöz, (Csalamádé-temető), ahol nem ezreket érő sírkövek és családi sírboltok díszelegnek, hanem szegény emberek temetkeznek, ez legalább is 99%ban bizonyos. Az is valószínű, hogy teherautói nem fognak földet, zúzott követ hordani heteken keresztül a város szépítését célzó parkokban. Valószínű az is, hogy az áramdíjhátralékosok sem fognak olyan halasztási elbánásban részesülni, mint eddig. Szeretnők, ha eme kérdésekben csalódnánk azzal a kiegészítéssel, hogy tényleg segítve lett a városon. Ha azonban eme remény nem valósul meg, lesz-e az „igen"-néi szavazó képviselőknek elég erkölcsi erejük ahhoz, hogy vagyonukkal is felelősséget vállalnak cselekedetükért. Fel birják-e majd támasztani tetszhalálából a várost? Ezek pedig kötelességeik lesznek, mert a „nem"-mel szavazók részéről elég bő felvilágosítást kaptak azokban az aggodalmakban, melyek a közgyűlésen tárgyilagos bírálat alakjában hangzottak el. Figyelő. 1478 népművelési előadást tartottak a vármegyében az elmúlt évben. A népművelési bizottság a divathóbort ellen. Komárom—Esztergom Vármegye Törvényhatósági Népművelési Bizottsága f. hó 18-án tartotta rendes közgyűlését, melyen Karcsay Miklós vármegyei főjegyző elnökölt és helyettesítette a beteg alispánt. Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár ismertette a f. tanév hatalmas népművelési eredményét, mely szerint a vármegye területén tartatott 1478 ismeretterjesztő népművelési előadás, 4 analfabéta tanfolyam 249 órával és 172 hallgatóval, 2 elemi ismeretterjesztő tanfolyam 140 órával és 69 hallgatóval, 5 általános ismeretterjesztő tanfolyam 300 órával és 349 hallgatóval, 1020 mese és elbeszélő óra, 292 műkedvelői előadás. 7 népművelési hangverseny és 1 Szabad Egyetem működött. Ha minden előadás csak 1 órának vétetik, úgy összesen 4477 órában történt gondoskodás az iskolánkívüli népművelés tevékenységében. Az egész vármegye területén 447,709 látogató volt a népművelési előadásokon és egy-egy előadásra átlag 102 ember esik. Az előadások felölelték az összes közismereti tárgyakat, de a l. tanévben különösen kiterjeszkedtek a tej és tejtermékek propagálására és hasznosításának módjaira és ezen akcióban tevékeny részt vett és támogatást adott az Országos Tejpropaganda Bizottság. Nagy súlyt helyeztek a tervezetek a magyar mezőgazdaság, ipar és kereskedelem védelmére, a baromfitenyésztés és gyümölcstermelés fejlesztésére és a Szent Imre-évvel kapcsolatos nemzeti ünnepségekre is. A népművelési hangversenyek alakjában Harisnyák, zoknik, trikók, fürdőcikkek legolcsóbban Balognál.