ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-05-08 / 50. szám

XXXVI. évfolyam, 50. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. május 8 ESZTERGOM Keresztény politikai ós társadalmi lap. 11wMW^^W ] Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. A bíboros-hercegprímás jelenlé­tében folyt le a Rerum Novarum ünnep as Esztergomi Katholikus Körben. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 6-án, szerdán este 6 órai kezdettel magasszinvonalú, szép ünnepséget rendezett XIII. Leó pápa encikliká­jának, a Rerum Novarumnak negy­venéves jubileuma alkalmából. Az ünnepélyen jelen volt dr. Serédi Jusztinián bíboros-herceg­prímás, dr. Breyer István felszentelt püspök és a város társadalmi éle­tének sok értékes tagja. Az ünnepi előadó dr. Lepold Antal prelátus-kanonok volt, aki mélyenszántó, tartalmas beszédben ismertette a szociális kérdést és a forradalmi mozgalmakat a francia forradalom óta Marxig, a törté­nelmi materializmus és a munkás pusztán anyagi értékelésének hir­detőjéig, — bizonyította a szo­ciáldemokrácia és a kommunizmus elméleti és gyakorlati lehetetlensé­gét, amelynél fogva a munkásem­beriség boldogítására alkalmatlan, — vázolta XIII. Leó korát, a Rerum Novarum kiadásának körülményeit, majd részletesen ismertette a hires enciklikát, amely elevenen aktuális ma is, és a munkáskérdés megoldá­sának egyedüli helyes módját tar­talmazza. A szociális kérdést csakis az állam, a tőke és a társadalom, benne a munkásság együttes közre­működése oldhatja meg — Krisztus erkölcseinek szigorú betartása és érvényesítése mellett. Az enciklikának különösen azt a részét hangsúlyozta szónok, amely­ben az Egyház előírja az államha­talom kötelességeit a szociális kér­désben. Az államhatalomnak kötelessége minden egyes polgár anyagi és erkölcsi javát előmozdítani és kö­telessége a munkást is megvédeni a tőkeérdekeltségek esetleges ki­zsákmányolása ellen. Az államhata lomnak kötelessége keresztülvinni azt, hogy a munkásembernek em­berhez méltó megélhetése legyen és munkájáért családi bért kapjon, azaz annyit, hogy családját is el­tarthassa belőle. A munkásnak is jussa van a családi életre és arra, hogy csa­ládja boldogulására vagyonkát gyűjt­sön: ezért ezt lehetővé kell tenni. A munkásnak ideje legyen pihe­nésre, teste felfrissítésére, lelke gondozására. A munkásnak is, a szegénynek is és a vagyonos embernek is meg­vannak a kötelességei és ha a va­gyonos és nagytőkés ember a Rerum Novarumban számára elő­írt evangéliumi kötelességeket tel­jesíti, akkor tulajdonképen javai­nak csak gondos kezelője lesz, aki vagyona révén családja és ember­társai boldogulására rendeltetett. Mivel a munkás a szegényebb és a gyöngébb fél, azért az államha­talmon és a nagytőkén a sor, hogy a szociális kérdés megoldásában saját érdekében is közreműködjék. Sokat vár az Egyház a keresztény munkásszervezetektől, amelyek tá­mogatásától igen érthetően mindig idegenkedett a bankokrácia, — míg a Marx-féle szociáldemokrata szer­vezetekkel mindig paktált, mert az anyagias elv, hogy a munkást pusz­tán produktuma és termelése alap­ján kell becsülnie, neki mindig kedvezett. A mély hatást keltett előadást hangulatos keretbe foglalta Büch­ner : „Sacris solemnis u-e a hittudo­mányi főiskola énekkarának szép előadásában, és a Tu es Petrus, Buchner Antal gyönyörű zeneműve, amelyet szintén a hittudományi fő­iskola erőteljes énekkara adott elő a Zenekedvelők zenekara közre­működése mellett Béres István ve­zetésével. Az Esztergom-vidéki rk. tanítók esztergomi közgyűlése. Az Esztergom-vidéki rk. Népne­velők Egyesülete f. hó 6-án szerdán délelőtt 10 órakor a tanítóképző intézet nagytermében tartotta meg ezévi rendes közgyűlését, amely tartalmasságát és nívóját tekintve magasan kiemelkedett a szokásos közgyűlések sorából. A tárgysoro­zatot a tanítóképző énekkarának Magyar Hiszekegye és a Pápai him­nus eléneklése után Máttéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési kép­viselő, az egyesület egyházi elnöke nyitotta meg. Beszédében a „Rerum Novarum" pápai enciklika 40 éves jubileumával kapcsolatban a szoci­ális gondolat mai minderősebb el­terjedését ecsetelte, amelynek gya­korlati alkalmazása azonban már kezdettől fogva megvolt az Egyház­ban s egyik legszebb ki virágzása Árpádházi Szent Erzsébet volt, aki­nek halála 7-ik centenáriumát ez­idén ünnepli a kath. világ. Majd üdvözölte a megjelent előkelősége­ket, akik sorában dr. Lepold Antal prelátus, főtanfelügyelőt, dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelőt, Jeszenszky Kálmán és dr. Szokolay Antal pre­látus kanonokokat, Számord Ignác tb. kanonokot, dr. Mattyasóvszky Kasszián gimnáziumi, Obermüller Ferenc reáliskolai, Nádler István p. kamarás, tanítónőképző intézeti igazgatókat, Eitner Elemér főszékes­egyházi sekrestyeigazgatót, valamint a környékbeli papság és kath. ta­nítóság csaknem minden tagját örömmel láttuk. A házigazdái tisztet Bartal Alajos tanitóképző-intézeti igazgató töltötte be, akit e cimen nemcsak az elnök üdvözölt, hanem a megjelentek is lelkesen megélje­neztek. Az elnöki megnyitó után dr. Le­pold Antal főtanfelügyelő a segéd­tanítói intézmény alapgondolatát vi­lágította meg rövid felszólalásában. Dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő pedig a Manrézában rendezendő külön tanítói lelkigyakorlatokra hivta fel a hallgatóság érdeklődését. Az üdvözlések és felszólalások után nyomban Slachta Margit testvér, volt országgyűlési képviselő beszélt az amerikai utca nevelő hatásáról. Az érdekes előadásról lapunk más helyén irunk. Nemkevésbbé értékesés az előző előadást mintegy kiegészítő tárgy­sorozati szám volt dr. Koszterszitz József pápai kamarásnak, a sop­roni Szent Imre kollégium igazga­tójának előadása a falusi tanitó életének és működésének nagy nevelő hatásáról. Az elismert szónok ragyogó gon­dolatokat villantott fel és fejtett ki eme előadásában. A falusi tanitó lakásának — úgymond — bármily piciny nádfödeles házban lakjék is, óriási ablakai vannak, nagyobbak a főváros körúti kirakatablakainál is, mert lakásába belát az egész falu népe. Tőle tanulja meg, hogyan kell a templom szószékén hirdetett elveket a gyakorlatban megvalósí­tani. A tanitó családi élete, iskolai munkája és lelki élete egyaránt hat községe népére. Nagy felelősségét el sem birná, ha a családi asztal egy­szerű lámpavilágának és tűzhelyé­nek meleg fénye mellett a templom örökmécsesének fénye is nem vilá­gítaná nehéz életútját. A kath. em­bernek és igy a tanítónak életútja is nem sínekre állított vonaté, amely csak előre és hátra mozoghat, ha­nem szélben, viharban haladó re­pülőgépé, amelynek egyensúlyozása egész embert és erősen kegyelmi életet élő lelket kivan. Szkalka LajosDak, az egyesület ügyvezető elnökének az egyesület ügymenetére vovatkozó bejelentései és Bárdos Béla pénztárosi jelentése után Németh László pápai kamarás, szentendrei plébános a hitfelekezeti törpe iskolák tanítóinak létszám­csökkentési ügyében szólalt fel, amelyre Mátéffy Viktor, mint ország­gyűlési képviselő, továbbá dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő adott kimerítő választ, melyet a felszólaló a köz­gyűléssel egyetemben tudomásul vett. A közgyűlés egyes számai közt a tanítóképző énekkara adott elő több szép énekszámot Nemesszeghy Ist­ván zenetanár vezetésével. A tanítóképző természet­rajzi kiállítása. A jelenvoltak ezután az intézet második emeletére vonultak fel, ahol Karácsonyi Jenő* tanár az intézet növendékeinek ezidén ké­szített természetrajzi, kémiai és föld­rajzi gyakorlati munkásságát mu­tatta be és ismertette vetitettképes előadásban. A kiállítás és az elő­adás az intézetben folyó és a jövő tanítóságának alapos tudományos kiképzését célzó gyakorlati tanítási módszert rendkívül vonzó motion mutatta be az érdeklődőknek, akik nem győztek gratulálni Karácsonyi tanárnak az elért szép eredmény­hez. Ugyancsak egy külön terem­ben az intézet cserkészcsapata mu­tatta be működésének eredményeit és táborozásának emlékeit ötletes csoportosításban. A tartalmas köz­gyűlést, amelynek fáradhatatlan megszervezője Szkalka Lajos egye­sületi elnök volt, az intézeti inter­nátusban barátságos közös ebéd követte. A Budapesti Árumintavásárra a fél áru jegy váltására szóló iga­zolványok az Esztergomi Idegen­forgalmi Hivatalban (Kossuth Lajos­utca 2.) kaphatók. Az igazolvány ára 3 P 20 fillér. Az igazolványhoz csatolva lesznek az összes buda­pesti színházak és látványosságok megtekintésére félárujegy váltására jogosító bonok. Női kabátok csodaszépek STtTp^tt ÜSRSSMfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom