ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-01-01 / 1. szám

Az esztergomi kir. járásbíróság ügybeosztása 1931. évre. mniiiurujji — Szombatonkint rendes törvénynapot tartanak. Az új esztendőre a törvénykezőa na jogosultak, az iratokat közna­közönséget érdeklő több intézkedést közlünk az esztergomi járásbíróság 1931. évről szóló ügybeosztásáról. Szóbeli kereseteket, büntető felje­lentéseket, valamint a szóval elő­adott más kérelmeket és nyilatko­zatokat hetenként szombaton dél­előtt 9—12 órák között polgári ügyekben: Szabó János kir. járás­biró, büntető ügyekben pedig dr. Schwarz Gyula kir. járásbiró veszi jegyzőkönyvbe. Rendes törvénynapot, amelyen a felek ügyük tárgyalására idézés nélkül megjelenhetnek, hetenként szombaton dr. Rudolf Béla kir. já­rásbirósági elnök tart. A teljesen írásba foglalt polgári ítéletek jegyzékét hetenként hétfőn függesztik ki. A főlajstrom kezelője a felektől köznapokon délelőtt 9—12 óráig fogad el beadványokat. A főlajstrom és mutató adataiból nyerhető felvilágosítás ideje közna­pokon délelőtt 9—11-ig tart, más kezelési könyvekből az értesítés ideje köznapokon délelőtt 10—11-ig. Bűnügyekben azonban azok, akik pókon délelőtt 9—l-ig, vasár- és ünnepnap pedig 9—11-ig bármikor megtekinthetik és ügyükről értesí­tést nyerhetnek. Telefon útján értesítést adni nem szabad. A fent jelzett időn kivül még egy órán át kaphat a tudakozódóiappal jelentkező fél értesítést és az irat megtekintésére vagy lemásolására engedelmet. Tudakozódólap a főlajstrom keze­lőjénél darabonként 40 f-ért kapható. A tudakozódólapokat a feleknek nagyobb számban is ki lehet adni. A fél írásbeli értesítést posta út­ján csak akkor kívánhat, ha a meg­felelő postabélyeget a tudakozódó­lap III. részére előzetesen felragasz­totta. A telekkönyvi iktató az iktató­könyv és mutatókönyv adataiból köznapokon délelőtt 9—11-ig ad értesítést. Ä telekkönyvi iroda és telek­könyvtár a felek részére ugyan­abban az időben köznapokon két óra hosszáig áll nyitva. A buza árának mélypontja. A magyar gazda kivezető ütja. Csodálattal és nagy elismeréssel kell bámulnunk a magyar gazda határt nem ismerő szívósságát. A háború és az utána következő pár év kivételével a mult század 80-as éveinek végétől óriási küzdelmet vív megélhetéseért a magyar gazda. Szemes terményei állandóan olcsób­bodást mutattak, míg közterhei emelkedést. Ez a két párhuzamo­san haladó folyamat okozta azt, hogy a háborúig a kisgazda már csak a pénzintézetek kegyelméből élt. A kisbirtok borítva volt váltó és jelzálog kölcsönnel. Ily nehéz viszonyok között is megmaradt ősi foglalkozása mellett, állandóan várva a jobb jövőt. Meg is csillant eme jobb helyzet a háború alatt a ma­gyar paraszt óriási vérveszteségé­vel s azután, magyarságának nagy megpróbáltatása után, most vesze­delmesen zuhan lefelé. Sem nem frázis, sem nem téves számítás az, ha azt mondjuk, hogy a magyar kisgazdának a termények ma megélhetést nem biztosítanak. Eme bizonytalan és lefelé görbülő irányzat okát, illetve okait hiába keresnők politikában. Politikától teljesen mentes forrásokból fakad a vüág mezőgazdasági krízise. Hiába fejtegetnők az okokat, ezzel semmi eredményt sem érnénk el, mert megszüntetni azokat Európának nem áll módjában, — annál ke­vésbé a magyar gazdának. Nekünk inkább valamelyes kivezető utat kell keresnünk, amelyen haladva szilárddá tehetjük a kisgazda talpa alatt ingadozó talajt. Annál is in­kább kell kellő komolysággal fog­lalkoznia mindenkinek a mentő kérdésekkel, mert, mint Chicagóból jelentik, a buza ára az 1896.-Í mély­pont alá sülyedt, ami azt jelenti, hogy a magyar buza nem tarthatja meg még a jelenlegi alacsony árát sem. Szinte természetes valami, hogyha a termények királya, — a buza ily katasztrofálisan esett, maga után fogja rántani a többi terményt is. Az volna tehát most a kérdés, hogy mit termeljünk, aminek ára biztosítaná a kisgazda ekzisztenciá­ját. Kétségkívül vannak kereske­delmi termények, amelyek megtud­nák hozni a megfelelő jövedelmet, de az ily egyoldalú termelés csak rövid pár évre biztosítaná a gazda megélhetését. Nem vagyunk Cana­dában, ahol, ha kizsaroltuk a földet, otthagyjuk és másutt törünk szűz­talajt. Mi kevés földünkhöz vagyunk kötve. Nekünk etetnünk, táplálnunk kell a földet, hogy az minket táp­láljon. A kereskedelmi növények pedig nem szolgáltatnak annyi szer­ves anyagot, mint amennyit nekünk azok termelése után a földnek vissza kell adni. Magunknak meg­élhetést, a földnek pedig trágyát kell termelnünk, még a műtrágyák felhasználása mellett is. Gabonát kell tehát termelnünk, de át kell azt hússá, zsír és tojássá változtatni, hogy kenyere és fizetőképessége legyen a gazdának. Ne zsákban áruljuk tehát a gabonát, hanem lábon hajtva, felfüstölve, hordókba öntve, ládákba csomagolva szállít­suk nagy gyártelepekre, nagy vá­rosokba. Húst, zsírt, tejet, vajat, sajtot, tojást csináljunk a búzából, ami nemcsak nagyobb jövedelmet biztosít a gazdának, de hatékonyabb trágyát is a földnek, ami viszont hathatósan neveli annak termőere­jét. Az ily feldolgozó gazdálkodás mellett még gyümölcs és zöldség, különösen korai zöldségtermelés is nagyban fokozhatja a gazda jöve­delmét, ami nem nagy befektetés és még kevesebb fáradságot igényel. Amikor a magyar gazdának fi­gyelmébe ajánljuk a fentieket, az „Esztergom" és munkatársai jobb boldogulást kivannak az új évben a magyar gazdatársadalomnak. Némó. HÍ i S"t IE ECb Éjjeli szolgálatot december 31-től jan. 2- ig Kirschbaum may er Károly ; jan. 3— 4­Ig Rochlitz-örökösök gyógyszer­tára teljesít. Boldog újévet kivan kedves előfizetőinek, hirdetőinek, munkatársainak, jóakaró támogatói­nak és jóbarátainak az „ESZTERGOM" c. politikai és társadalmi lap szerkeszfösöge ós kiadóhivatala. Boldog újévet kivan mélyen tisztelt megrendelőinek, jó­akaróinak, üzletfeleinek és jótevőinek a „Hunnia" könyvnyomdavállalat. Új erővel indul az „Esztergom" az 1931. esz­tendőbe, — ha a Prohászka-alapí­tást nézzük, akkor több mint 35, és ha az 1920-as új megindulást tekint­jük, több mint 10 esztendővel a háta mögött. A háborúelőtti „Esz­tergom" a magyar katholikus egy­házpolitikai harcokban történelmi hivatást töltött be, a háborúutáni új „Esztergom" pedig nem volt hű­telén és méltatlan ehhez a nemes­patinájú hivatáshoz és még akkor is érdemes és nem hiábavaló mun­kát végzett, ha a magyar Sión alatt csak a hűséges őr szerepét töltötte volna be, akinek puszta jelenléte is elég egyelőre arra, hogy a magyar katholicizmusnak, a józan felfogásnak, a polgárság békéjének és a közügyek igazsá­Standard Jhdio gos megítélésének ártó és az esz­tergomi nép közéleti és sajtóbeli ízlését a lelkiismeretlen botrány­hajhászás alacsony színvonalára süllyesztő irányok itt lábra ne kapjanak. Ez az „Esztergom" azonban nem­csak az őr becsületes szerepét vál­lalta, hanem a nehéz és válságos időkben, a szociális nyomorúság idején, amikor Jézus evangéliumá­nak szellemét ki kell vinnünk az állami és társadalmi élet megnyilvá­nulásaiba a marxista szocializmus ellen ennek az országnak és népé­nek megmentésére, — a keresztény politika harcos katonájává szegő­dött. Hogy a harcos katonára most szükség nincs és hogy a keresztény politika fegyverzetét dobjuk a lom­tárba, hiszen tíz esztendő alatt itt semmiféle ellenséget nem láttunk, alhatunk tehát nyugodtan, — ezt nem állíthatja az, aki ismeri a mai életet és az ellenséget, amely alat­tomosan működik és támad, és kü­lönféle frázisokkal gyűjti gyanútlan bérenceit. Ha mi pihenni térnénk is keresz­tény katholikus sajtómunkánkkal, — az ördög nem alszik: annyi bizo­nyos. Csak a jó Isten lát a szivekbe, és éppen azért állunk mindenkor harcrakészen és munkálkodunk a keresztény politikának közéleti érvényesítésén, hogy megmeneked­jünk attól a borzasztó naptól, amikor az ellenség álarcát levetve törhet reánk. Akkor már minden későn lenne. Űj erővel indulunk az 1931-es esztendőbe, mert látjuk, hogy nem szabad csüggednünk annak a szent feladatnak teljesítésében, hogy Esz­tergomban tiszta helyzetet akarunk a közéletben, mindenütt érvénye­sítve akarjuk látni a keresztény politika elveit és a keresztény er­kölcsi felfogáshoz méltó eljárásokat és cselekedeteket kívánunk a köz­élet terén. Ezernyi bajunknak egyik főoka az, hogy az esztergomi polgárság nincs megszervezve és sohasem tud egységes erővel fellépni. Szo­morú példa erre a mai városi hely­zet, amikor nincs meg az egyenes­szavú egységes polgári front, amely Till István temetkezési vállalkozó Uzlet: Esztergom < Kíik6cz,­tér­Lakás : Esztergom, Honvéd-u. 3. Újonnan felszereU temetkezési vállalatommal és saját új üveges gyászkocsimmal a legnagyobb igényeket is kielégítem. feltélenül kérjen árajánlatot, mert az általam rendezett temetések szebbek, olcsóbbak és pontosak!' Szükség esetén

Next

/
Oldalképek
Tartalom