ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-01-01 / 1. szám
Az esztergomi kir. járásbíróság ügybeosztása 1931. évre. mniiiurujji — Szombatonkint rendes törvénynapot tartanak. Az új esztendőre a törvénykezőa na jogosultak, az iratokat köznaközönséget érdeklő több intézkedést közlünk az esztergomi járásbíróság 1931. évről szóló ügybeosztásáról. Szóbeli kereseteket, büntető feljelentéseket, valamint a szóval előadott más kérelmeket és nyilatkozatokat hetenként szombaton délelőtt 9—12 órák között polgári ügyekben: Szabó János kir. járásbiró, büntető ügyekben pedig dr. Schwarz Gyula kir. járásbiró veszi jegyzőkönyvbe. Rendes törvénynapot, amelyen a felek ügyük tárgyalására idézés nélkül megjelenhetnek, hetenként szombaton dr. Rudolf Béla kir. járásbirósági elnök tart. A teljesen írásba foglalt polgári ítéletek jegyzékét hetenként hétfőn függesztik ki. A főlajstrom kezelője a felektől köznapokon délelőtt 9—12 óráig fogad el beadványokat. A főlajstrom és mutató adataiból nyerhető felvilágosítás ideje köznapokon délelőtt 9—11-ig tart, más kezelési könyvekből az értesítés ideje köznapokon délelőtt 10—11-ig. Bűnügyekben azonban azok, akik pókon délelőtt 9—l-ig, vasár- és ünnepnap pedig 9—11-ig bármikor megtekinthetik és ügyükről értesítést nyerhetnek. Telefon útján értesítést adni nem szabad. A fent jelzett időn kivül még egy órán át kaphat a tudakozódóiappal jelentkező fél értesítést és az irat megtekintésére vagy lemásolására engedelmet. Tudakozódólap a főlajstrom kezelőjénél darabonként 40 f-ért kapható. A tudakozódólapokat a feleknek nagyobb számban is ki lehet adni. A fél írásbeli értesítést posta útján csak akkor kívánhat, ha a megfelelő postabélyeget a tudakozódólap III. részére előzetesen felragasztotta. A telekkönyvi iktató az iktatókönyv és mutatókönyv adataiból köznapokon délelőtt 9—11-ig ad értesítést. Ä telekkönyvi iroda és telekkönyvtár a felek részére ugyanabban az időben köznapokon két óra hosszáig áll nyitva. A buza árának mélypontja. A magyar gazda kivezető ütja. Csodálattal és nagy elismeréssel kell bámulnunk a magyar gazda határt nem ismerő szívósságát. A háború és az utána következő pár év kivételével a mult század 80-as éveinek végétől óriási küzdelmet vív megélhetéseért a magyar gazda. Szemes terményei állandóan olcsóbbodást mutattak, míg közterhei emelkedést. Ez a két párhuzamosan haladó folyamat okozta azt, hogy a háborúig a kisgazda már csak a pénzintézetek kegyelméből élt. A kisbirtok borítva volt váltó és jelzálog kölcsönnel. Ily nehéz viszonyok között is megmaradt ősi foglalkozása mellett, állandóan várva a jobb jövőt. Meg is csillant eme jobb helyzet a háború alatt a magyar paraszt óriási vérveszteségével s azután, magyarságának nagy megpróbáltatása után, most veszedelmesen zuhan lefelé. Sem nem frázis, sem nem téves számítás az, ha azt mondjuk, hogy a magyar kisgazdának a termények ma megélhetést nem biztosítanak. Eme bizonytalan és lefelé görbülő irányzat okát, illetve okait hiába keresnők politikában. Politikától teljesen mentes forrásokból fakad a vüág mezőgazdasági krízise. Hiába fejtegetnők az okokat, ezzel semmi eredményt sem érnénk el, mert megszüntetni azokat Európának nem áll módjában, — annál kevésbé a magyar gazdának. Nekünk inkább valamelyes kivezető utat kell keresnünk, amelyen haladva szilárddá tehetjük a kisgazda talpa alatt ingadozó talajt. Annál is inkább kell kellő komolysággal foglalkoznia mindenkinek a mentő kérdésekkel, mert, mint Chicagóból jelentik, a buza ára az 1896.-Í mélypont alá sülyedt, ami azt jelenti, hogy a magyar buza nem tarthatja meg még a jelenlegi alacsony árát sem. Szinte természetes valami, hogyha a termények királya, — a buza ily katasztrofálisan esett, maga után fogja rántani a többi terményt is. Az volna tehát most a kérdés, hogy mit termeljünk, aminek ára biztosítaná a kisgazda ekzisztenciáját. Kétségkívül vannak kereskedelmi termények, amelyek megtudnák hozni a megfelelő jövedelmet, de az ily egyoldalú termelés csak rövid pár évre biztosítaná a gazda megélhetését. Nem vagyunk Canadában, ahol, ha kizsaroltuk a földet, otthagyjuk és másutt törünk szűztalajt. Mi kevés földünkhöz vagyunk kötve. Nekünk etetnünk, táplálnunk kell a földet, hogy az minket tápláljon. A kereskedelmi növények pedig nem szolgáltatnak annyi szerves anyagot, mint amennyit nekünk azok termelése után a földnek vissza kell adni. Magunknak megélhetést, a földnek pedig trágyát kell termelnünk, még a műtrágyák felhasználása mellett is. Gabonát kell tehát termelnünk, de át kell azt hússá, zsír és tojássá változtatni, hogy kenyere és fizetőképessége legyen a gazdának. Ne zsákban áruljuk tehát a gabonát, hanem lábon hajtva, felfüstölve, hordókba öntve, ládákba csomagolva szállítsuk nagy gyártelepekre, nagy városokba. Húst, zsírt, tejet, vajat, sajtot, tojást csináljunk a búzából, ami nemcsak nagyobb jövedelmet biztosít a gazdának, de hatékonyabb trágyát is a földnek, ami viszont hathatósan neveli annak termőerejét. Az ily feldolgozó gazdálkodás mellett még gyümölcs és zöldség, különösen korai zöldségtermelés is nagyban fokozhatja a gazda jövedelmét, ami nem nagy befektetés és még kevesebb fáradságot igényel. Amikor a magyar gazdának figyelmébe ajánljuk a fentieket, az „Esztergom" és munkatársai jobb boldogulást kivannak az új évben a magyar gazdatársadalomnak. Némó. HÍ i S"t IE ECb Éjjeli szolgálatot december 31-től jan. 2- ig Kirschbaum may er Károly ; jan. 3— 4Ig Rochlitz-örökösök gyógyszertára teljesít. Boldog újévet kivan kedves előfizetőinek, hirdetőinek, munkatársainak, jóakaró támogatóinak és jóbarátainak az „ESZTERGOM" c. politikai és társadalmi lap szerkeszfösöge ós kiadóhivatala. Boldog újévet kivan mélyen tisztelt megrendelőinek, jóakaróinak, üzletfeleinek és jótevőinek a „Hunnia" könyvnyomdavállalat. Új erővel indul az „Esztergom" az 1931. esztendőbe, — ha a Prohászka-alapítást nézzük, akkor több mint 35, és ha az 1920-as új megindulást tekintjük, több mint 10 esztendővel a háta mögött. A háborúelőtti „Esztergom" a magyar katholikus egyházpolitikai harcokban történelmi hivatást töltött be, a háborúutáni új „Esztergom" pedig nem volt hűtelén és méltatlan ehhez a nemespatinájú hivatáshoz és még akkor is érdemes és nem hiábavaló munkát végzett, ha a magyar Sión alatt csak a hűséges őr szerepét töltötte volna be, akinek puszta jelenléte is elég egyelőre arra, hogy a magyar katholicizmusnak, a józan felfogásnak, a polgárság békéjének és a közügyek igazsáStandard Jhdio gos megítélésének ártó és az esztergomi nép közéleti és sajtóbeli ízlését a lelkiismeretlen botrányhajhászás alacsony színvonalára süllyesztő irányok itt lábra ne kapjanak. Ez az „Esztergom" azonban nemcsak az őr becsületes szerepét vállalta, hanem a nehéz és válságos időkben, a szociális nyomorúság idején, amikor Jézus evangéliumának szellemét ki kell vinnünk az állami és társadalmi élet megnyilvánulásaiba a marxista szocializmus ellen ennek az országnak és népének megmentésére, — a keresztény politika harcos katonájává szegődött. Hogy a harcos katonára most szükség nincs és hogy a keresztény politika fegyverzetét dobjuk a lomtárba, hiszen tíz esztendő alatt itt semmiféle ellenséget nem láttunk, alhatunk tehát nyugodtan, — ezt nem állíthatja az, aki ismeri a mai életet és az ellenséget, amely alattomosan működik és támad, és különféle frázisokkal gyűjti gyanútlan bérenceit. Ha mi pihenni térnénk is keresztény katholikus sajtómunkánkkal, — az ördög nem alszik: annyi bizonyos. Csak a jó Isten lát a szivekbe, és éppen azért állunk mindenkor harcrakészen és munkálkodunk a keresztény politikának közéleti érvényesítésén, hogy megmenekedjünk attól a borzasztó naptól, amikor az ellenség álarcát levetve törhet reánk. Akkor már minden későn lenne. Űj erővel indulunk az 1931-es esztendőbe, mert látjuk, hogy nem szabad csüggednünk annak a szent feladatnak teljesítésében, hogy Esztergomban tiszta helyzetet akarunk a közéletben, mindenütt érvényesítve akarjuk látni a keresztény politika elveit és a keresztény erkölcsi felfogáshoz méltó eljárásokat és cselekedeteket kívánunk a közélet terén. Ezernyi bajunknak egyik főoka az, hogy az esztergomi polgárság nincs megszervezve és sohasem tud egységes erővel fellépni. Szomorú példa erre a mai városi helyzet, amikor nincs meg az egyenesszavú egységes polgári front, amely Till István temetkezési vállalkozó Uzlet: Esztergom < Kíik6cz,térLakás : Esztergom, Honvéd-u. 3. Újonnan felszereU temetkezési vállalatommal és saját új üveges gyászkocsimmal a legnagyobb igényeket is kielégítem. feltélenül kérjen árajánlatot, mert az általam rendezett temetések szebbek, olcsóbbak és pontosak!' Szükség esetén