ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-04-10 / 38. szám

szétszórva, más a foglalkozásuk, a szellemi szükségletük. További nehézség, hogy az együvétartozás gondolatát az idő múlása egyre jobban gyengíti, a szervezkedés pedig kissé későn indult meg. A fő célnak pedig a lelki közösség meg­teremtésének kell lennie. Ehhez hosszú idő és sok önfeláldozó munka kell. Lesznek e mozgalomnak ellen­ségei, lekicsinylői, gyanakvással is fogják azt nézni, s bizonyára azt is ráfogják, hogy olyanokra tör, amely távol áll tőle. És mégis bíznunk kell a szervezkedés erejében és hinnünk célhoz jutásában. Hiszen óriási belső feszítő erők állanak rendelkezésre: sok ezer viharedzett magyar férfi­lélek közös emlékezése a múltra, hazafias érzése a jelenben és ren­4ületlen hite a magyar jövőben. Városunkban a szervezéssel Zsiga János dr. vármegyei aljegyzőt (vár­megyeház) bizták meg, aki köznapon­kánt délelőtt az érdeklődők rendel­kezésére áll és a belépni szándé­kozóknak személyi lapot bocsájt rendelkezésre, valamint az igény­jogosultságot igazolja. Ugyanott kell bejelenteni folyó hó 15-ig azt, ha valaki részt óhajt venni a folyó hó június 7-én Miskolcon reudezendő országos frontharcos-találkozón. (Va­súti költség Budapesttől Miskolcig és vissza 9 P 80 fül). Vizsgálat folyik az € tergomi társadalom­biztosítónál. Napok óta járta Esztergomban az az ellenőrizhetetlen forrásból eredő hír, hogy az esztergomi tár­sadalombiztosítónál bajok vannak, és a híresztelésekben a hivatal vezetőjének neve is szerepelt. A vidéki OTI szervezetek vezetői­nek és hivatalnokainak az intézet adminisztratív, beléleti ügyeiről nyilatkozniuk nem szabad. Most azután a fővárosi sajtónak — (nem a Népszavára hivatkozunk) nyil­ván az OTÍ központi vezetőségétől nyert információján alapuló híradá­sában olyan konkrétumokat olva­sunk, amelyek szerint a suttogások nem voltak alaptalanok. Egyik fővárosi lap rövid tudósí­tása szerint: „Az utóbbi hónapokban számos névtelen följelentés érkezett az Országos Társadalombiztosító Inté­zethez, hogy az esztergomi kerületi pénztár ügyvezetője visszaéléseket követ el. A panaszokra megindult a vizsgálat és ekkor kitűnt, hogy az ügyvezető összejátszott néhány alkalmazottal, nagyobb összeget vett fel a pénzbeszedőktől és azt saját céljaira használta lel. Erre azután szombaton felfüggesztették állásától Kubinyi László dr. ügyvezetőt és helyettesét. A vizsgálat tovább folyik, mert a járulékkirovasnál is nagy vissznólésok történtek. A megállapí­tútikÁi-eddig több mint tízezer pengő. Kiterjesztik a vizsgálatot a Fiedler­gyár tízezer pengős járulékhátralé­kára, .-..valamint az ácsi cukorgyár, a tokodi üveggyár és a Dunántúli Villamos Rt. járulékkirovására is." Szerdán délben felkerestük az esztergomi társadalombiztosító hi­vatalát, hogy a vizsgálat állásáról és a felfüggesztések körülményeiről tájékozódjunk. Nagy csönd és tartózkodás fogad a Vörösmarty-utcai hivatal minden ; szobájában. , Egy ismerősömet keresem, aki majd illetékes helyre vezet. Három­négy szobán keresztül igazítanak hozzá. Vagy nyolc asztal mellett haladok el (minden asztalnál két­két szembenülő úr, kezében tollal, előttük papír, de ma mintha szóra­kozottak lennének, mintha félfüllel másra figyelnének). — Engem, éppen engem ?! — szól ismerősöm elhárító kézmozdu­lattal. — Semmit sem tudok, egyáltalán semmit. (Érdekes, gondolom, nem is kérdeztem, csupán azt említet­tem, hogy miről kívánok érdek­lődni). — Gyerünk a titkár úrhoz. — Igen, igen, én is oda szeretnék! Párnázott ajtó előtt állunk meg, kedves kis szobában. Megtudom, hogy a helyi titkár szobája. Barátságos, nyiltarcú fiatal­ember dr. Horváth József, a helyi ügyvezető igazgató titkárja. Talán tőle megtudhatok valamit. — Semmit sem tudok, kérem, egyáltalán semmit sem mondhatok ! — Kérem, akkor tán a központi titkár úrhoz bejuthatnék, — szólok. — Kérem, tessék helyetfoglalni. Helyetfoglalok. Egy hang nem hallatszik ki a párnázott főnöki ajtó mögül. — Nem tudom, mennyi ideig kell kérnem türelmét, mondja a titkár. Kubinyi úr van bent.. . Kicsit várok. Közben valamit mégis beszélgetünk. — Ferde beállításban közli a Népszava az esztergomi társadalom­biztosító ügyét. Azt mégsem lehet mondani, hogy olyan romlott álla­potok lennének, mint a cikkből következik — mondja dr Horváth József. — Aztán az én nevemet is bele­keveri úgy, hogy olyan látszata van, mintha nekem is volna valami közöm az ügyhöz — folytatja indig­nálódva ... Rakosgatja az aktáit, majd hirte­len így szól: — Csak egyet nem értek. Egy fogalmazványom, amelyet három napja készítettem és amely csak most van legépelés alatt, ma már benne van a Népszavában. Hogyan lehetséges ez? — Az csak innen juthatott oda — vetem közbe. — Igen, igen, úgy látszik, mintha itt valami beledolgozás történt volna !. .. Közben az ajtó kinyílik és beju­tok báró Podmaniczky György központi titkárhoz, aki az eszter­gomi vizsgálatot vezeti az OTI ré­széről. Rendkívül finom, udvarias, azon­ban egyenlőre úgy tesz, mint az a diplomata, aki a dolog lényegéről nem szól. — A puszta valóságnak megfelelően J szeretnék az ügyről írni és ezért i kérek az ügy állásáról információ­kat - szólok. — A vizsgálat folyik, -— vála­szolja, — azonban sajnálatomra erről bővebben nem nyilatkozha­tom. Elismerem, hogy a sajtó sok­szor jó szolgálatot tehetne az ilyen ügyekben a valódiság feltárásával, mert bizony igy sokszor olyan­nevek is forognak a nyilvánosság előtt meggyanúsítva, amelyek tu­lajdonosai ártatlanok és ártatla­nul szenvednek, — mégsem tehe­tek másként. A vizsgálat eredmé­nyéi ől is csak a központi vezető­ség adhat felvilágosítást. Amikor kilépek, ismét Kubinyi dr. ügyvezető megy be és folyik íovább a vizsgálat. Egy bizonyos. Esztergomnak egy szomorú szenzációval többje van ... Miért olcsó az orosz fa? Orosz­ország őserdeit rabszolgákkal irtat­ják a cseka véres kezű urai. A finn határon átszökött orosz kény­szerfavágó a Post Novozti lap szer­kesztőségében elmondotta a favágó keserves sorsát. Harmincas csopor­tokban dolgoznak s minden négy emberre egy fegyveres őr jut. Amig nem építenek maguknak fészert, szabad ég alatt töltik az éjjelt. Este a barak körül harapós kutyákat eresztenek el és az esetleges szö­kevényt is ezekkel üldözik, aki ha kézre kerül, azonnal végeznek vele. A csoportot, amelyben a szökevény dolgozott, megkínozzák. Napi éle­lem egy font burgonya, egy hering és egy darab fekete kenyér. Havi bérük öt rubel, amiért négy herin­get és egy csomag dohányt vehet­nek. Ruhájuk, ha leszakad, pótlás nincs, de erre nem is ngyon van szükség, mert az ember hamarább pusztul ki belőle. Beszélgetniök nem szabad. íme igy fest a kommu­nista világszabadság az ő humaniz­musával és a kapzsi kereskedelem mégis megveszi az embervérrel át­itatott fát. Hogyan lendülhetne fel Esztergom mező­gazdasági élete? („A mezőgazdasági irányváltcéta­tásokról" c. közlemény befejező része). Sokan mondják, hogy a gyümölcs­fával nagyban nem érdemes foglal­kozni, mert ha nagyobb összeget fektetünk bele, soká hozza meg a kamatjait, későn fordul termőre — pedig addig is élni kell valamiből! Ez bizony nagy kérdés ! Panaszra panaszt hiába halmozunk. Termel­jük ki lelkünkben az erős akara­tot, a munkára való készséget! Segíts magadon, az Isten is meg­segít ! Ne várjunk külső segítséget! Tegyük meg mindazt, amit meg­tehetünk. Kell jönni egyszer majd jobb időnek! Az ég nem marad mindig borús. Lesz változás, lesz forgalom, lesz élénkség, lesz kere­set s akkor a mi beillesztett, vál­toztatott irányunk fogadja a jövő jobb eshetőségeit. Ekkorra készen kell lennünk! Ekkorra alakuljon ki a szövetkezés eszméje. A szövet­kezet kebelében kialakul az egytípusú bor egyenletes árban, minőségben. Mindenki kellő időben értékesiti termékét, megkapja pén­zét és arányosan a nyereséget. Szövetkezeti úton gyűjti össze a gyümölcsöt és szállítja a fogyasztóhoz, kizárja a közvetítőt, maga keresi fel a piacokat. Az irányzat nem új, kipróbált, jónak bizonyult, a példák bizonyítják. Tamáskodókban, köte­kedőkben, bizalmatlankodókban, ás­kálódókban sem lesz hiány. Azt azonban senki sem tagadhatja, hogy összefogásban az erő. A takarmány, a vetőmag, a réz­gálic, a műtrágya, az eszközök, a védelmi szerek, a növendékállatok beszerzése, a kész termékek forga­lomba hozása, értékesítése, a mun­kások javadalmazása, a munkaidő megállapítása a méltányosság és teljesítőképesség szerint a szövet­kezet kebelében mind kedvezően és megelégedésre meg volna oldható. A széthúzókat, meg nem értőket, az önzőket, élhetetleneket ki lehet j zárni a szövetkezet jótéteményeiből. A kisgazdák a termelő szövet­kezés útján állami támogatás­ban részesülnek. Kaphatnának mérsékelt áron sok mindenfélét: gépeket, eszközöket­szőlővesszőt, gyümölcsfát stb. Szive, sen jönnének oly egyének a szövet­kezetbe, akik tanulságos előadásaik­kal felvilágosítást nyújtanának mind a termelés, mind az értékesítés ér­dekében. Ennek a szövetkezetnek ''irányításában lehetne megszervezni 1 például Hanasz gramophonok, legjobb gyártmányú gramophon-lemez újdonságok, sláger zongora-kották, az összes hangszerek is Iái Iamint az összes játékárúk a legolcsóbban GIEGLER FERENC cégnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom