ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-03-29 / 35. szám

XXXVI. évfolyam, 35. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. március 29 ESZ RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős : HOMOR IMRE. Kicsoda ez? A Megváltó örömkiáltások, hozsannázások között vonult be Jeruzsálembe egy szamár fiatal vemhén. „És midőn bement Jeruzsálembe, izgalomba jött az egész város, mondván: — Kicsoda ez? A nép pedig monda: — Ez Jézus, a próféta, a galileai Názáretből." Tudjuk, hogy a „prófétának" mi lett a sorsa a nagy hozsannázások után. Jöttek újra a hideg szürke hétköznapok, felkelt az irigység, a rosszakarat, a haszonlesés, a hatalom iránt való aljas hízelgés, a meg hunyászkodás, — az apostolok elaludtak, vagy gyáván szétszaladtak, sőt letagadták, hogy hozzátartoznak, s talán éppen azok, akik a hoz^annázás főrendezői voltak annakidején, most a „Feszítsd meg" et üvöltik a meggyalázott, leköpdösött, megostorozott, kicsúfolt Mester megtört a akja előtt. — íme az ember! Sajnos, hogy ezek a bibliai szomorú események gyakran megismétlődtek már azóta is. Ma sorra eszükbe jutnak, mert a húsvéti idők az elmélkedés és az emlékezés idői — már pedig az elmélkedés a megismert igazságok magunkra alkalmazása. Egy Felvidékről jött ismerősöm beszélte el annakidején, hogy amikor a csehek bevonultak egy szepesi városkába, éppen az vezette őket, szónokolt mellettük és beszélt megváltásról, felszabadulásról, aki régebben mindig a legnagyobb nemzeti kokárdával a mellén vitte a háromszínű zászlót az ünnepi menet élén. Meg is kapta a magas hivatalt, csak a jobbérzésűek nem tudnak azóta ránézni undorodás nélkül. Ezek pedig egyre kevesebben lesznek. .. Az öröm, a lelkesedés, a lengő zászlók, harsogó ünnepi szónoklatok ne tévesszék meg a közéletben működőket, vagy a közélet terére bevonulókat. A hozsannák, a diadalok mámora után rögtön a hideg, ellenséges megfigyelés és gyanú is fellép. — .Kicsoda is ez? És csakhamar kiválnak a Júdások, elfordulnak a Péterek, elfutnak a pálmalengető naiv gyerekek s helyettük komor, szigorú arcú bírák ülnek az itélőszékekbe. Mindenki bíró, mindenki bölcs, és mindenki előre látta, hogy a nagy hozsannázásnak ez lesz a vége. — Feszítsd meg Őt — hangzik künn az utca. íme az emberek ... Az esztergomi hősi halottak emléklapja elkészült. Kérelem a hatóságokhoz, társulatokhoz, intézetekhez és a polgársághoz. Az 1914.—1918. világháborúban hősi halált halt esztergomi polgárok vitéz Holló Kornél bajtársunk által tervezett művészi keretben készült emléklapjának az elárusitása Buzárovits, Tatarek és Müller könyvkereskedésekben, valamint Brutsy Gyula üzletében megkezdődött. E cégek a kereskedői haszon felszámítása nélkül önzetlenül vállalták az értéke3itést. Az emléklap célját és rendeltetését a Magyarság és a helybeli sajtó már több ízben és részletesen ismertette. Az emléklapokból befolyó összegnek az előállítási költségeket meghaladó részét a helybeli hadigondozó hivatal útján a hadigondozottaknak juttatjuk. E hazafias és szociális célra való tekintettel s a város közönségének hazafiasságára és áldozatkészségére hivatkozva aria kérjük az egyházi és világi hatóságokat, a társulatokat, intézeteket és a nemes város minden polgárát, foglalkozására és vallására való ^•r "nagHffBamu mai liftnél miEMBBS—HM tekintet nélkül, hogy szerezze be az emléklapot és díszítse fel vele hivatalos helyiségének és lakásának falát. — Krämer Antal ny. ezr. a „Honsz" elnöke. Vitéz Zsiga János járási vitézi hadnagy- Vitéz Pongrácz Bartha ezredes vármegyei vitézi székkapitány. A községi háztartások rendesése. Az eddigi helyzet a községek, valamint a vármegyei önkormányzatok háztartása tekintetében az volt, hogy egyrészt az állam bizonyos közszolgáltatásokat átengedett a községeknek, másrészt, hogy minden egyes község a maga kiadásainak az állami hozzájárulással nem fedezett részét községi pótadókkal teremtette elő. E rendszer mellett azonban igen nagy különbségek állottak elő az egyes községek lakosságának megterhelése körül. Voltak községek, melyeknek igen nagy kiadása és kedvezőtlen anyagi helyzete rendkívül nagy községi adópótlékolást tettek szükségessé, úgy hogy helyenként a községi adópótAz „Esztergom" tercájo. Tóth Kálmán centenáriumára. 1831 1931. Tóth Kálmán költőről elmondják életrajzírói, hogy Baján született 1831. március 30-án. Bencésnek készült, de betegsége miatt oda kellett hagynia a pannonhalmi noviciátust. A szabadságharc heve azonban magával ragadta a beteges ifjút. Beállt honvédnek. A harcos katonaélet szabad levegője egészségessé varázsolta a beteg mellet, úgyhogy Világos után a bujdosás nehéz, könnyes kenyere sem ártott neki. Húsz éves korában Pestre kerül újságírónak, ahol nemes érzelmekből fakadt verseivel, sikerült dalaival csakhamar Petőfi népszerűsége kezdi övezni. Petőfi munkáival még pécsi diákkorában ismerkedik meg s a lángész lenyűgöző hatása alól sokáig nem tud szabadulni fiatal, nagyratörő lelke. Nagy ideáljának példája még szerelmi életében is kiséri. Ő is társadalmilag magasabb körből választja jegyesét, kora egyik legműveltebb, irodalmilag is nagy sikerrel működő hölgyét, Majthényi Flórát. A család ellenkezik, de a kitartó szerelem diadalmaskodik. Flóra férjhezmegy az ambiciózus fiatalemberhez, de — sajnos — Petőfiné tragikuma is eléri: a gyönyörű dalokat kiváltó nagy szerelem hamar elhidegüléssel és később válással végződik. Tóth Kálmán költői tehetségének egyéniségét, teljes szépségét ez a tragikus szerelem csiholta ki. Műveinek nagy sikerét emelte a mult század hatvanas éveinek új életre ébredő politikai hangulata is, amelyet nagy ügyességgel tudott ébrentartani a Bolond Miska c. élclapjában. Kipfelhauser versei c. szatirikus füzete eme idők egyik legnagyobb könyvsikere akkor, amikor Arany egy-két szivéből sarjadzott remekét a könyvkereskedők polcain olvasatlanul lepi a por. Hasonló siker fogadja a Bolond Miska költeményei c. versgyűjteményét is. Nevéhez fűződik a Fővárosi Lapok, az első magyar szépirodalmi lap megalapítása is. Az újságírás nagy tekintélyt, sőt képviselőséget is szerzett számára. Szülővárosa, Baja tisztelte meg mandátummal, amely halála után szobrot is állított emlékének. 1879-ben agyszélhűdés érte, de csak másfélévi kínos szenvedés után, 1881-ben halt meg. Dacára annak, hogy Tóth Kálmánt az irodalomtörténet tudósai Petőfi utánzói közé skatulyázzák, neve nem elfeledésre ítélt irodalomtörténeti adat. Hazafias versei állandóan felhangzanak - különösen a szabadságságharc emlékére rendezett ünnepélyeken. Előre! Kik voltak a honvédek 9, Mikor az akasztófákat faragták Az aradi tizenhárom, Ki volt Széchenyi? c. versei a maguk korában sem lehettek népszerűbbek, mint ma, a költészet szépségeibe először kóstoló magyar diákság előtt. A Ki volt nagyobb ? c. versének minden szakasza szinte szállóige ma már s a magyar történelmet egyetlenegy költemény sem népszerűsiti annyira, mint Tóth Kálmán e verse. Népdalait énekli a magyar földmivesnép, húzza édesbúsan a magyar cigány, mert bennük van az a magyar levegő, amelynek hiánya a mai divatos nótákat oly hamar feledésbe meriti. (Búza hözé száll a dalos pacsirta, Sirjon, rijjon a hegedű.. ., Fütyül a szél, az idő már őszre jár..Befútta az utat a hó ..., Felleg borult az erdőre,..) Nemes veretű lírája a férfiévek megragadó olvasmánya ma is különösen a bajok, nehézségek, küzdések komoly idején. Az, akinek súlyos napokban csak az emlékezés az egyetlen vigasztalása, az ő T unkáinak lapozgatása közben megértő jóbarátra talál. S ha színmű vei, szatírái ma már nems i hatnak virágzása korának erejével, elégiáit, édesbús visszaemlékezéseit lehetetlen együttérzés nélkül olvasni ma is. Hadd álljon itt egyik legszebb versének néhány sora befejezésül: Nem, nem az a halál, amit a léha hisz, Midőn a gyászszekér a temetőbe visz ; És az sem a halál, midőn már más sirat: Öröm vagy fájdalom, bú vagy érdek miatt — Ah az, az a halál: midőn még itt vagyunk, De halva ... és magunk fsiratju/r önmagunk. Az az országos ünnepség, amelyet Baja, a költő szülővárosa rendez hétfőn nagy fia emlékezetére, legalább lélekben — Esztergomból is vonz magához ünnneplőket. H. Tavaszi kabátok leqolcsóbb forrása Balog László divatáruháza.