ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-01-11 / 4. szám

XXXVI. évfolyam, 4. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. január 11. RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A városi szanálás előtt. Esztergom, 1931. január 11. Most pedig legyen béke közöttünk, mondotta az alispán a polgármesterhelyettes megválasztása után a városházán, — és valóban az események valamivel nyugodtabb mederbe jutottak és némi vigasztalásként hat az, hogy egyelőre kikerülünk az országos szenzációból és a pesti lapok botrányrovatából. Az utóbbi időben sokat kellett pirulnia és mások sajnálati tárgyává lennie az esztergomi embernek olyanért, ami igaz is, meg nem is. (Nem is szólva arról, hogy a prímási várost semmiesetre sem lett volna szabad nyilvánosság előtt botrányos jelenségek színhelyévé tenni, és ha volt is szabálytalanság, a megtorlás egyéb módját kellett volna választani: ebben ma minden világosan gondolkozó esztergomi ember egyetért.) Mindenesetre a béke kívánatos a város szanálásának és mentésének ideje alatt, — és ez a béke külsőleg mégis lesz : a város polgárai csendes szomorúsággal, a főispán szavaiban bízva várnak, a képviselőtestület meg fog szavazni mindent, amit a megváltó felsőbbség kíván, a város meghurcolt tisztikara pedig engedelmeskedni és dolgozni fog pontosan úgy, amint kívánják. Egyetlen zokszó nem fog hallatszani, miközben a polgárság feszült érdeklődéssel figyeli, amint a vármegye megmenti a várost. Ez a béke tehát meglesz. Azonban amíg eme külső béke potemkinfalai között hatványozott erővel folytatódik a purifikáció és a városmentési munka, addig a lelkek mélyén hiányzanak a béke galambszárnyai, mert a felelősség kérdésének vércséi és a bosszús és vigasztalan föleszmélések keselyűi verik fel a lelkiismeretek csendjét. Nem arról a felelősségről szólunk, amit a vármegye most a város vezetőségére olvasott rá, és viszont, íyet sokan a osztatnak meg, és nem arról a föleszmélésről, hogy a város arra a remény telén gazdasági mélypontra jutott, ahonnan saját erejéből felemelkedni nem tud, — hanem arról a felelősségről, amely a legsúlyosabb időkben feltétlenül szükséges komoly, egységes várospolitika, továbbá a képviselőtestület és a volt tanács közötti összhang, sőt a volt tanácstagok közötti összmunka és egyetértés bevallott hiánya miatt ébred fel az illetékesekben, és arról a föleszmélésről, hogy. most mindezt keserű szívvel látják a város vezetőemberei, akik közül nem egyről mondhatjuk el, hogy nem annyira a belátó összmunkálkodáson, hanem a másik vezetőférfiú hatalmának, befolyásának elfűrészelésén fáradozott — irigységből és féltékenységből. Azokra célzunk itt, akik a legtöbbször kétkulacsos és személyi gyűlölettel fűtött politikát csináltak, és akiknek őszintén mindig azon kellett volna dolgozniok, hogy erősítsék azok hatalmát, befolyását és tevékenységét, akik a városért tenni tudtak és akartak. Most a sok egymáselleni viaskodásnak, a sok személyes hátterű intrikának itt van a böjtje, — fejlehajtva állunk a városháza körül és tűrnünk, várnunk kell — bizakodva az idő eljövetelében, amikor ismét egymásra találunk és a múlton okulva, teljes aktivitásunkat szeretett Esztergomunk szolgálatának szentelhetjük. Glatz Gyula esztergomi polgár* mesterhelyettessé való I megválasztása. Mint már röviden jeleztük, Esztergom szabad kir. megyei város képviselőtestülete folyó hó 8-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Palkovics László alispán elnöklete mellett Glatz Gyula dr. főispáni titkárt választotta meg polgármesterhelyettessé. A választó gyűlésen jelen volt dr. Hitszár Aladár főispán is csaknem a teljes vármegyei tisztviselőkarral az élén. Az elnöklő alispán vázolta a város súlyos anyagi helyzetét, amelyből most a kiutat akarja megmutatni a főispán és a város megmentésének nehéz feladatát vállalta. Élesen tiltakozott azután az ellen a vád ellen, mintha hét év óta semmisem történt volna a vármegye részéről a város gazdasági vezetésének ellenőrzése ügyében. Majd kijelentette, hogy a gyűlés egyedüli tárgya a polgármesterhelyettes megválasztása. Ekkor dr. Zwillinger Ferenc képviselőtestületi tag a törvény vonatkozó szakaszára hivatkozva titkos szavazást kért és átnyújtotta az ame- I alispánnak a titkos szavazást kérők vártnegyével I által aláirt ivet. Az elnöklő alispán ekkor megállapította, hogy mivel csak egy jelölt van, a választás titkosságának nincs értelme. Közfelkiáltással választották meg ezután az alispán felszólítására Glatz Gyula dr. menekült főszolgabírót a polgármesterhelyettesi állásra. Glatz Gyula ezután letette a hivatalos esküt, majd rövid beszédben köszönte meg a képviselőtestület bizalmát, lelkiismeretes, keresztény nemzeti szellemben vezetett munkát igért, pár szóval városfejlesztési programmot adott, képviselőtestület és mogatását. Dr. Mike Lajos a képviselőtestület nevében köszöntötte az új polgármesterhelyettest, dr. Brenner Antal főjegyző pedig a városi tisztikar nevében. — Mi lelkiismeretes munkát végzünk — mondotta dr. Brenner —, azonban nagy baj volt az, hogy a város főtisztviselői között nem volt meg mindenkor a kellő egyetértés, és eme egyetértés megteremtésére a képviselőtestülettől sem kaptunk utasítást és figyelmeztetést soha! Az alispán békét és türelmet hirmajd kérte a a tisztikar tádető zárószavaival ért véget a polgármesterhelyettest választó közgyűlés. Beadvány a képviselőtestülethez az esztergomi elesett hősök kultuszának terjesztésére. Dr. Zsiga János városi képviselő beadványt nyújtott be Esztergom város képviselőtestületéhez, amelyben az alábbiakat mondja: „Úgy érzem, hogy a világháború hősi halottainak emlékére emelt szoborral még nem tettünk eleget azon kötelességünknek, amely minden igaz magyar embert és közületet kötelez.-Halott bajtársaim megérdemlik és megkövetelhetik azt, hogy a város minden polgára ismerje nevüket, munkahelyén és otthonában is szenteljen egy-egy dísztárgyat emléküknek. Ezzel szemben sajnálatos tény, hogy egyéb tekintetben a világ folyásával teljesen verzátus esztergomiak még a mi hősi halottaink hozzávetőleges számát sem tudják, nevüket pedig egyáltalában nem ismerik. A hivatalokban és lakásokban a légritkábbak az olyan képek és dísztárgyak, amelyek azon polgártársainkra emlékeztetnének minket, akik a legnagyobb földi jót, az életüket áldozták fel értüuk, a közért. Aligha tévedek, ha e sajnálatos állapotnak egyik okát abban találom, hogy nem áll könnyen hozzáférhetően rendelkezésünkre hősi halottaink névsora, a másik ténynek magyarázata pedig az, hogy tudomásom szerint még nincsenek megfelelő hősi halott emléktárgyaink. E hiányok pótlására tisztelettel indítványozom, csináltasson a nemes város közönsége 40—50 centiméter nagyságban az állam, a vármegye, a bibornok-hercegprímás úr, mint örökös főispán és a város címerével díszített, stilizált kerettel ellátott, a hősök névsorát feltűntető karton emléklapokat, ezt függesztesse ki elsősorban a városháza minden helyiségében s hatalmi súlyának minden latbavetésével hasson oda, hogy az emléklap ne hiányozzék egyetlen esztergomi hivatal, iroda, műhely Újévi meglepetés! A legszebb női és gyermek télikabátok szenzációs árakon Vermesnél! Kossuth Lajos-utca 10. sxám.