ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-03-18 / 31. szám

XXXVI. évfolyam, 31. szám. r Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1931. március 18 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára í hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős : HOMOR IMRE. Március 15. Esztergomban. A vasárnapi nyirkos, ködös dél- i előttöt déltájban ragyogó napsütés! váltotta fel, úgyhogy a város haza-1 fias ünnepélyét a Széchenyi-téren lehetett megtartani. Délután 3 órára a város legnagyobb tere megtelt közönséggel s a leventezenekar Himnus ának hangjai mellett a lapunkban közölt programm szerint minden számában teljes sikerrel és emelkedett hangulatban folyt le a hazafias ünnepély. Este 8 órakor a „Magyar Király" nagytermében a Polgári Egyesület tartotta meg hagyományos ünnepi vacsoráját, amelyen a város polgárságának szinejava megjelent. Palkovics László alispán vezetésével a vármegye, Glatz Gyula polgármesterhelyettessel az élén pedig a város tisztikara is jelen volt csaknem teljes számban Vodicska István elnök felkérésére ezidén dr. Soly Arnulf bencéstanár mondott ünnepi beszédet a Kossuth-serleggel. Beszédében történeti visszapillantást nyújtott az utóbb lefolyt 400 esztendőre, s a márciusi nagy napok vívmányait a történelmi szükségszerűség szempontjából mutatta be és méltatta a hálás hallgatóság előtt. Utána Gróh József dr. szólalt fel s lelkes beszédében arra mutatott rá, hogy 1848-ban mily öröm lehetett ifjúnak lenni, mig most, gyászos megcsonkitottságunk és siralmas gazdasági helyzetünk idején, a jövő reménye, a magyar ifjúság van a legkétségbeesettebb helyzetben. Beszédében a Szent Imre szellemében nevelt mai magyar ifjúság felkarolását és támogatását véste felejthetetlenül hallgatósága szivébe. A nagy ovációval fogadott hatásos beszéd után dr. Kőhalmy László szavalta el Gyula diák egy hatásos irredenta versét, amely a helyhez és alkalomhoz kitűnően illett. A mintegy 150 főnyi társaság még soká maradt együtt lelkes hangulatban. Martini Győző vendéglős elismert konyhája a vacsorán jelen voltak teljes megelégedését érdemelte ki. A Magyar Revíziós Liga felhívása A magyar igazságért megindított küzdelem nagy erővel tör célja felé. A revízió gondolata meghódítja az igazságszerető lelkeket, a revízió a világpolitika központjába kerül. A magyarság revíziós vágya teljesülni fog, ha a nép súlyos gazdasági bajai és politikai küzdelmei közepette is egységesen tud ragaszkodni igazához és kész áldozatot is hozni a jövőjéért. Egy pengő tagdijat kér a Revíziós Liga a magyar igazság minden hívétől. Ezt a szerény anyagi áldozatot kéri minden magyar embertől, hogy a végső harcot is megvívhassa. Mindeddig csak egyesületek lehettek a Liga tagjai. A megnyilvánult közóhajnak tett eleget a Liga akkor, amidőn lehetővé tette, hogy egyéni tagjai is lehessenek ennek a közérdekű társadalmi szervezetnek. A „Revíziós Pengő"-vel módot nyújt arra a Liga, hogy a magyar társadalom minden tagja beléphessen a Magyar Revíziós Ligába és részese legyen az új honfoglalásnak. Azoké az ország, akik vissszaszerzik. Aki a „Revíziós Pengő"-1 megváltja, tagjává válik a Revíziós Ligának és ezzel a magyar igazságért küzdő harcosok sorába lépett. Magyarország ezeréves bástyáit az álnokság döntötte le és a magyar erő és kitartás, a magyar összefogás és áldozatkészség fogja újjáépíteni. A Magyar Revíziós Liga. Hozzászólás a tatai jegyzőválasztáshoz. Az alábbi levél érkezett hozzánk közlés végett: „Szerkesztő Úr ! Az „Esztergom" folyó évi március 13-án megjelent 29. lapszámában „Vita a megyei kisgyűlésen a, tatai jegyzőválasztás körül" cimű cikkben meglepetéssel olvasom, ho^y Lőke Károly református esperes úr a közbékére hivatkozva azt akarja, hogy a választás ügyébe ne vigyenek bele felekezeti kérdést. Abból a feltevésből kiindulva, hogy sem a felszólaló, sem a megyei vezetőség nem ismerik a pár hét előtt lezajlott dadi jegyzőválasztás kulisszatitkait, éppen az általunk is hőnóhajtott felekezeti béke érdekében indokoltnak találjuk ezek ismertelését. Dadon az eddigi helyettes, aki 45, éves nős s kifogástalan szolgálattal és gyakorlattal rendelkező adóügyi jegyző volt, kisebbségben maradt a 30 év körüli, református vallású, nőtlen, idegen pályázóval szemben. Miért? Mert kiadták a jelszót, hogyha muszáj, hát választanánk mi katolikust is, de olyat, aki református theologus volt, katolizált s gyermekeit katholikus vallásban neveli, ilyet még a főszolgabíró kifejezett akaratára, óhajára sem. Igy is történt. A főszolgabíró s az elfogulatlan illetékesek véleménye szerint az állásra egyedül alkalmas pályázó kibukott. Ebben mindenki megnyugodott. De ha a tatai katholikusok óhajtanának katholikus jegyzőt, ez már veszélyezteti a közbékét, ez már felekezeti kérdés? Hol itt az egyenlőség, hol itt az igazság? Sajnos, a dadái ügynek nincs oly lelkes és hathatós szószólója, mint a tatai megválasztottnak. A mi szerény szavunk pedig aligha talál meghallgatásra, hacsak a t. Szerkesztőség nem teszi magáévá az ügyet. Tisztelettel a dadi katholikusok" A tavaszi gazdasági munkák megindulásától vár enyhülést as alispáni jelentés. (Az inségakció, ha nem is tud minden igényt százszázalékig kielégíteni, az elmúlt hónapban is még elég eredményesen működött. Nem kis gondot okoz azonban az, hogy a nagy bányavállalatoknál még mindig munkáselbocsátások vannak folyamatban s igy nem hogy csökkenne, de emelkedik az elláttatlanok száma, mi közelről érinti különösen az esztergomi és tatai járásokat. Másrészt azonban elismerés illeti mindkét nagyvállalat vezetőségét, hogy minden alkalmat megragadnak oly irányban, hogy vállalatukon kivül iparkodjanak a lehetőségeken bévül az elláttatlanok segítségére sietni. HIRE Éjjeli szolgálatot március 14—20-ig Rochliíz-örökösök „Szent ístván"-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajosutca) teljesít. Huszonöt év az irgalmasság szolgálatában. Bensőséges, meghitt családias ünnepség keretében üdvözölték rendtársai és tisztelői a Simor-kórház közszeretetben álló főnöknőjét, Gavora M. Norberta irgalmas nővért abból az alkalomból, hogy f. hó 15-én, vasárnap töltötte be szerzetessé való beöltözésének 25-ik évfordulóját. E negyedszázadból 24 évet töltött városunkban s 1928. július 6.-a óta a Simor-kórház főnöknője. Áldozatos munkáját minden időben nagy szeretettel és krisztusi tüi elemmel végezte. Különösen a világháború alatt, amikor a kórház a legsúlyosabb betegeit ápolta, volt Norberta kedvesnővér igazán elemében. Betegeinek úgyszólván Az bizonyos, hogy a társadalmat új áldozatokra birni úgyszólván lehetetlen, mert hisz a folyton tartó gazdasági válság úlomsúllyal nehezedik a társadalom minden egyes tagjára. A tavasszal beálló gazdasági munkák talán némi enyhülést fognak hozni e téren, de kérdés, hogy a mezőgazdaság, mai szintén súlyos helyzete folytán, képes lesz-e annyi mezőgazdasági napszámos foglalkoztatni, mint amennyit a múltban foglalkoztatott ? Ma tehát ez a kérdés még nyitva áll, mert megnyugtató választ adni reá, ma még tényleg nem lehet. Igy az alispáni jelentés. édesanyja volt, akihez a szegény sebesült, beteg katona teljes bizalommal fordulhatott. Emlékezetesek ma is azok a megható karácsonyi ünnepélyek, amelyekkel a Simorkórházban ápolt hőseinknek igyekezett kedves perceket szerezni, s amelyeken boldogult Csernoch János bíboros-hercegprímás is mindannyiszor is megjelent, s meleg elismerő szavakkal nyilatkozott a kedves nővérek kötelességen felüli önfeláldozó munkájáról. Norberta nővért a városban is sokan ismerik és őszintén tisztelik, s akik nem is vehettek részt a bensőséges házi ünnepen, e sorok olvasása után bizonnyal avval a szívből jött fohásszal fordulnak az Ég felé, hogy az Úr a jó Norberta nővért halmozza el még továbbra is viruló egészséggel, tartsa meg eddigi munkakedvében, hogy szenvedő embertársain még igen-igen sokszor segíthessen Isten nagyobb dicsőségére ! Tavaszi kabátok legolcsóbb forrása Balog László divatáruháza.