ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-03-11 / 28. szám
általános helyeslés közben mutatott rá arra, hogy az iparosság boldogulása érdekében az 1922-es ipartörvény revíziója szükséges,. Dr: Etter Jenő, iparhatósági biztos szép beszédben méltányolta a lelépő elnök lelkes, odaadó működését és hároméves buzgó elnöki munkásságát a legnehezebb időkben, és üdvözölte az új elnököt, aki egyöntetű működésre buzditotta rövid székfoglalójában az esztergomi ipartestület tagjait. Iványi Gyula felszólalásában az egyfázisú forgalmiadó bevezetésének sürgetését kérte és a közgyűlés el is határozta, hogy ismételten felir ebben az ügyben a miniszterhez, mert a forgalmiadó súlyos és igazságtalan teherként nehezedik az iparosságra. A közgyűlés végén felszólalt Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő is. A lapunkban már ismertetett most alakuló temetkezési egyletet Az államilag engedélyezett és vá- i rosilag segélyezett esztergomi zeneiskola vasárnap, folyó hó 8-án d. u. 5 órakor a gimnázium dísztermében tartotta meg ez iskolaévi első növendékhangversenyét. A tanulók nyilvános szerepeltetése nem közömbös a zenetanulás számára. Amit a növendék megtanult, azzal ne csak a maga, hanem mások szórakoztatását és gyönyörűségét is szolgálja. A nyilvános szereplés biztos sikerének a legtöbb embernél az öntudatlanban gyökerező pszichikai akadálya van, amely zaajánlotta az iparosok figyelmébe és meghívta az iparosmestereket a kath. legényegylet! lelkigyakorlatokra. Majd a forgalmi adóról szólva kijelentette, hogy ez az adó valóban súlyos és igazságtalan, de az állam is oly súlyos helyzetben van, hogy egyelőre alig remélhető az egyfázisú forgalmiadó általános behozatala. Bekö János a lassan elviselhetetlenné váló társadalombiztositói terheket tette szóvá, mire Mátéffy Viktor azt felelte, hogy a kormány is tudatában van a terhek súlyosságának, de momentán ezek nem enyhíthetők. Nagy baj az, hogy egész más gazdasági helyzet volt akkor és egész más anyagi számításokkal lehetett dolgozni akkor, amikor a különben gyönyörű célú Társadalombiztositót megalapították. A Himnus eléneklésével ért véget a közgyűlés. j varodottságban, izgatottságban, az önuralom elvesztésében, stb. nyilvánul meg. Hogy a zenei előadásnál ezek a gátak ledőljenek, a legegyszerűbb és leghatásosabb módszer: hozzá kell szoktatni a tanulókat a nyilvános szerepléshez. Ez a célt szolgálják a növendékhangversenyek. Edzi az idegeket. A verseny fokozza a tanulási kedvet. A szereplés jó gyakorlat az emlékező tehetség számára. A növendékhangversenyek nagyban hozzájárulnak ahhoz is, hogy az ifjúság zeneirodalmi ismeretei gyarapodjanak. Hacsak a tényeknek megfelelő amatőr zeneképzés szempontjából mérlegeljük is a zeneoktatás lelkiismeretsségének fontosságát, kiviláglik, hogy milyen felbecsülhetetlen érték a zeneiskola. Az esztergomi zeneiskola vezetősége tűrhetetlenül ragaszkodik a zenepedagógia megalkuvást nem ismerő intencióihoz, szelleméhez s tudatában van annak, hogy még amatőr zenészt is, a zene természetéből kifolyóan, csak nyilvános zeneiskola nevelhet. A zeneiskola tanári kara elégülten gondolhat vissza a vasárnapi növendékhangversenyre és elmondhatja, hogy kötelességét hiven teljesiti a hazai zenekultúra szolgálatában. A hangverseny műsora a következő volt: 1. Mozart: Szonáta (C-dur). Zongorán Densz Sarolta. 2. a) Mendelssohn : Az első ibolya. b) Schumann: Erdei találkozás. Énekli: Nemes-Ócsai Szelle Emmi. 3. Clemenli: Szonatina (C-dur). Zongorán: Lőwy Gabriella. 4. Bellini—Singeleé : Téma variációkkal. Hegedűn: Odor Imre. 5. Lichner: Szonatina (C-dur). Zongorán: Zoller Imre. 6. Popper : III. Nocturno ... Csellón: Kratschmayer Ferenc. 7. Beethowen: Hat variáció „Nel cor piu" téma fölött. Zongorán: Hornak Erika. A 2., 4. és 6. számot zongorán Büchner Antal igazgató kisérte. A növendékek előképzettségéhez mérten minden számot elismeréssel kisért a jelenvolt közönség. Különösen a nagy zenei klasszikusok (Mozart, Beethoven) számai tettek tanúbizonyságot arról, hogy mind a vezetőség, mind a növendékek lelkesedéssel munkálkodnak a zene művelésében. H i R E IC* Éjien szolgálatot március 7—13-ig ' Kerschbaummayer Károly „Megváltó"hoz cimzetl gyógyszerfára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Polgártársak ! Trianon magyarjai, ünnnepre készülődjetek! Csonkaságunk, árvaságunk, megaláztatásunk mellett harsonázza szent hazafiúi érzéssel szivünk, hogy e megtiport nemzet dacos elszántsággal ragaszkodik szent hagyományaihoz. A független, szabad Nagymagyarország gondolata soha nem vágyott úgy a megvalósulásra, mint ma, a leigázott, gyűlölködéstől körülvett csonka-hazában. Magyar Testvérek! Öltözzetek I testben, lélekben ünnepi ruhába és a nemes magyar érzés tisztaságával köszöntsétek a 48-as idők áldotti emlékű vezéreinek és a márciusi ifjaknak hazaszeretet-csiholta fáklyalobbanását. Az emlékezés ünnepi zsolozsmája zsongja réveteg lelkünkbe, hogy március 15.-e volt már hosszú időn át boldog ünnepe a boldog magyarnak, reménykedő vággyal és elpusztíthatatlan hittel lesz még boldogabb örömujjongása a trianoni csonkahazának. A nemzeti ünnep évfordulóján, március 15-én délelőtt 9 órakor a városi kegyúri plébánia-templomban ünnepi istentisztelet lesz, melyre, valamint a délután 3 órakor a Honvédtemetőben tartandó hazafias ünnepségre a szab. kir. megyei város képviselőtestületét, egyesületeit, intézeteit és hazafias közönségét meghívom. A délután 3 órakor tartandó ünnepély sorrendje a következő : 1. Himnus. Énekli a közönség a levente zenekar kíséretével. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Lakner Ferenc főgimn. VIII. o. t. 3. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalja Flegner Ferenc főreálisk. VIII. o. t. 4. Kárász. Nemzeti színek. Énekli a tanítóképző é lekkara. Vezényel Nemesszeghy István énektanár. 5. Krüger A.: A mozdonyok beszélnek. Szavalja Németh Ferenc IV. é. tanitóképzői növendék. 6. Lendvay I.: Irredenta. Szavalja Cseh Sándor levente. 7. Radnay: Hősök emléke. Énekli a tanítóképző intézet énekkara. 8. Ünnepi beszéd. Mondja Gróf Károly belvárosi káplán. 9. Szózat. Énekli a nagyközönség a levente zenekar kíséretével. 10. Ima. Mondja Madaras Aurél szentgyörgymezői plébános. Délután &3 órakor gyülekezés a Széchenyi-téren. Szép idő esetén kivonulás a Honvédtemetőbe, szeles, hideg időben az ünnepséget a Széchenyi-téren, esős időben a Katholikus Legényegylet nagytermében tartjuk meg. Március 15-én este 8 órakor a Polgári Egyesület a Magyar Király Szálloda nagytermében tartja szokásos ünnepi vacsoráját, melyen az ünnepi beszédet a Kossuth serleggel dr. Saly Arnulf szentbenedekrendi tanár mondja. A nemzeti ünnep jelentőségét külsőleg is nyilvánítandó, felkérem a háztulajdonosokat, hogy házaikat nemzeti zászlókkal feldíszíteni szíveskedjenek. Esztergom, 1931. március 7. Glatz Gyula s k. polgármesterhelyettcs. Halálozás. Nagy gyász érte a közszeretetben álló Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestyeigazgatót nővérének, Eitner Olgának elhalálozásával, akit életének 83-ik évében szólított az Úr magához. A megboldogult temetése hétfőn folyt le a tisztelők és ismerősök őszinte, meleg részvétele mellett. Zárt lelkigyakorlat tanítónők, tanárnők és óvónők részére Budapesten. Március hó 28-tól április hó l-ig dr. Várkonyi Fidél cisztercita theológiai tanár vezetésével a Katholikus Tanítónők és Tanárnők Országos Egyesülete lelkigyakorlatot rendez. Részvételi díj lakás és ellátásért 13 pengő. Jelentkezési határidő március 20. Jelentkezéskor 3 pengő küldendő az egyesületi főtitkár címére Budapest, IV., Veress Pálné-utca 9., I. em. 2. As Országos Művész Ssinhas Esztergomba jön. Március 13-án kezdi meg Szent leányi Béla vezetésével négynapos vendégjátékát a „Fürdő Szálló" színháztermében Szentiványi Béláról és lelkes gárdájáról szinte fölöslegesnek tartjuk, hogy ismertetőt írjunk, mert Szentiványiék az ország minden részében oly sok sikert arattak, hogy ennek híre hozzánk is eljutott és ez a jó hír minden reklámnál szebben beszél. De ha mégis megemlékezünk városunknak e kétségkívül kiemelkedő kultúreseményéről, ezt azért tesszük, hogy a társulat fiatal és ambiciózus igazgatóját, tagjait és társulatának műsorát ismertessük közönségünkkel. Szentiványi Béla jelszava : „Fanatikus hittel hivatottságot látni a szinházcsinálásban, meggyőződésből járni a kultúra és csakis a kultúra útját." Ez nemcsak jelszó, hanem Programm is, amelyet Szentiványi Béla meg is valósit úgyis mint igazgató, színész és rendező. A társulat elsőrendű művészekből áll — akik a nehéz irodalmi műsor minden darabját súgó nélkül játszszák — a következők: Szentiványi Béla igazgató, Sz. Salgó Ilona, Vághy Panni, Radó Anna, Bodrogi Margit, Matolcsy Erzébet, S. Rhédey Margit, Sötét Balázs titkár, Kőműves Sándor, Bihary László, Oroszlán György, Kallós Emil, Faludi Károly. Diszmester : Rózsa Ödön két segéddel. Műsor : Bernstein : Baccarat; Földes : Terike; Klabund: Krétakör; Brandon: Charley nénje. A bérletek gyűjtését megkezdte Sötét Balázs titkár. A társulat olyan magas nivójú, fővárosi színvonalon álló előadáso kat produkál, hogy a legmelegeb ben ajánljuk az esztergomi közönség szives figyelmébe és pártfogásába. Zeneiskolai hangverseny. HciriC|SZGr6k« összeshangsze^lk ^K©^^ FERENC-Cégilél "•f * iskolái, valamint az összes játékárúk a legolcsóbban KOSSUTH LAJOS.UTC! u c 7
