ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-03-08 / 27. szám

XXXVI. évfolyam, 27. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. március 8 SZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Amit a miniszter mondott. Esztergom, 1931. márc. 8 Már régen fel akartuk vetni tényezőkre hatást gyakorolni képtelen fásultságát, hogy már a társadalmi öntudat kérdé-! maga a miniszter is ezt az sét Esztergomban. Nem egy-|

e

i

es

>

ma

™msi levegőjű igazszer volt aktuális meggondol- ^

ot kialt

3

a a magyar társatan beszélgetni róla, (esetleg árról, ami nincs), hiszen pár év alatt annyi minden történt közöttünk és fölöttünk, és annyiszor következtethettünk befelé és nem szólhattunk kifelé, hogy szinte fájt bennünk az el nem altatható öntudat, amely mint valami tompa sajgás ömlött szét a belőlünk, esztergomi emberekből organizálódó társadalom ereibe. Még jó, ha fáj, mert az annyit jelent, hogy még van és él, — de félő, hogy végigzajlik a lelkeken az a pusztulási folyamat, amelynek eredményeképpen úrrá lesz a társadalom politikai és életfelfogásában az a fatalizmussal átitatott tévhit, hogy a kisembernek nincs véleménye, mert nem is lehet, és hogy közvélemény és közakarat hiábavaló, hacsak fölülről nem dirigálják, és hogy a mindnyájunk lelkéből fonódó, egységes társadalmi akció — néprontás vagy demagógia, amely komolyan figyelembe nem jöhet ott, ahol a város vagy az ország sorsát irányítják. Ebben a szorongó társadalmi és politikai atmoszférában hallottuk most Gömbös miniszter szavait. A miniszter azt mondotta: „Rákfenéje a magyar közvéleménynek és a társadalomnak, hogy mindent a kormánytól vár. Az egészséges helyzet az, amikor a kormány is a társadalomtól függ, nem a társadalom a kormánytól!" Ügy hangzik ez, — és bizonyos, hogy a miniszter is csak úgy értheti — mintha már felelős vezető helyen is oly veszélyesnek tartanák a magyar társadalom öntudatlanságát, mindenbe belenyugvó fatalizmusát és semmi jelentőset kezdeményezni és keresztülvinni nem tudó, a kormányhatalomra, a vezetődalomnak, mint ébresztőt a halódó fülébe, — mert hiszen odafönn tudják, hogy a társadalmi öntudat hiánya nemzeti veszedelmet jelent. A társadalmi öntudat nélkül szétesünk, legyengülünk, — a veszedelmekkel szemben megállani nem tudunk, és elpusztulunk. A társadalmi öntudat nélkül nem segíthetünk magunkon, de az állami hatalom sem segíthet rajtunk, és olyan tömegekké válunk, amelyekkel cselekedni, operálni, — de még alkotmányosan választani sem lehet: és itt van a baj lényege. A miniszter tehát beteges, halódó állapotokat érez maga körül, és meglátva a bajok gyökerét, megjelöli az egészséges állapot megteremtésének útját abban, hogy ne a társadalom függjön a kormánytól, hanem a kormány függjön a társadalomtól. Azaz a magyar társadalomnak vissza kell nyernie politikai rugalmasságát és akcióképességét. Esztergom sem kivétel ebben a tekintetben, és hosszú elmefuttatásokkal szolgálhatnánk a helyi viszonyokból kihámozva az okokat és okozatokat, — azonban nem ez a célunk most, amikor leszögezzük a társadalmi öntudat szükségességét. A boldogulást csak öntudatos emberek szolgálhatják eredményesen, és a társadalmi együttműködés és akció csakis intézményesen lehetséges, azért nem állíthatjuk azt, hogy tehetetlenségünknek pusztán más az oka, és bizony minden emberre, a társadalomra is feladatok hárulnak a jövőre nézve. Törődnünk kell önmagunk, a város és a haza érdekeivel! Viszont a hatóságok és a vezetőszervek olyan szellemben intézkedjenek és dolgozzanak, hogy az emberi és társadalmi öntudat kifejlődötten élhessen, és a szervezett társadalom üdvös kapcsolatban működhessen az államhatalommal és hatóságokkal, mert hiszen az állampolgárok boldogulása közös, nagy érdek. A Városi Zeneiskola növendék hangversenye a főgimnáziumban, ma d. u. 5 órakor kezdődik. Beléptidíj nincs. Műsor 20 fillér. — A ritka műélvezetet nyújtó hangverseny iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg városszerte. Vasárnap tartja közgyűlését az Esztergomi Ipartestület. Az Esztergomi Ipartestület e hó elsejére hirdetett közgyűlését vasárnap, folyó hó 8-án délelőtt 10 órai kezdettel tartja meg a Kath. Legényegylet nagytermében. Az iparosok között nem tapasztaljuk azt a nagy érdeklődést közgyűlésük iránt, mint amilyen érdeklődésre a mai viszonyok között saját ügyük számithat. Az iparosok ügyét éppen most tárgyalja a parlament, és a képviselőházi beszédek során szokatlan élénkséggel tárulnak elénk a magyar iparos bajai, küzdelmei, sorsa. Az esztergomi kisiparos sorsa talán a legnehezebb. Azonban nemcsak a trianoni baj és Esztergomnak életforrásaitól, régi piacaitól való erőszakos elzárása nehezíti az esztergomi iparosok életét, hanem AZ a különös nemtörődömség is, amellyel sok esztergomi iparos saját ügyével szemben viseltetik. Igaz, — és azt is nagyon jól tudjuk — sok iparosember olyan szomorú és elkeserítő helyzetben él kereset és kenyér híján, hogy szinte életkedvét is elveszti, bizalmatlan a dolgok iránt és röstell emberek közé menni. Mégis azt kell mondanunk, hogy az iparostábornak össze kell jönnie és bajait századszor is el kell panaszkodnia, viszont az esztergomi iparosok joggal számithatnak vezetőembereink érdeklődésére. A gazdák megsegítése. A földtehermentesitésitésről szóló törvényjavaslat már a képviselőház előtt fekszik. Mindenkinek, osztálykülönbség nélkül, helyesléssel kell fogadnia e javaslatot. Lehetnek természetesen a javaslatnak módosításra szoruló szakaszai, de el kell ismerni, hogy magyar nemzeti szempontból ilyen fontos javaslatot már nagyon régen nem tárgyalt a Ház. Wekerle pénzügyminiszter „nemzeti ügy"-nek minősítette javaslatát és valóban az is. A magyar gazdatársadalom törpe-, kis-, közép- és nagybirtokosokból össze-együttvóve a magyar nemzet alapját képezi, melyen egész nemzeti államiságunk nyugszik. És ez az alap az évek óta dúló gazdasági vüágkrizisben megingott. A magyar gazdatársadalom anyagi megingása nálunk nemcsak gazdasági krízist jelent, hanem nemzeti alapjaink megrázkódtatását és a revíziós gondolat csődjét is. Amint ki engedjük csúszni a kisgazdatársadalom lába alól azt a földet, melyben nemzeti érzése gyökerezik és amely gyökerekkel maga mellett tartja a földműves munkásság nagy tömegét, emellyel együtt él, abban a pillanatban széles országútat vágtunk a nemzetietlen világpolgárság eszméinek. Helyes tehát, ha a miniszter „nemzeti ügy"nek tekinti a földtehermentesitési törvényjavaslatot. De nemzeti ügy azért is, mert ha elszakított, akár magyar, akár más nyelvű testvéreink azt látják, hogy itt a csonka anyaföldön az állam védi és nem engedi a gazdát prédául esni természetes és mesterséges gazdasági törekvéseknek — erősíteni fogják a revízió ügyét. A boldog békeidőben is el volt adósodva a kisbirtokos osztály. Ámbár egyes vidékeken akkor is nemzeti aggodalmakat keltett a kisemberek tönkrejutása, olyannyira, hogy a koimányzat kormánybiztosok kiküldetését látta szükségesnek, de katasztrofális nem volt a helyzet. Abban az időben sem a közterhek, sem a bankterhek nem nehezedtek oly súllyal az adós gazdára, mint ma. A közterhek messze alul maradtak a maiaknak és a bankok 8% mellett már hosszú amortizációs Tavaszi kabátok legolcsóbb forrása Balog László divatáruháza