ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-03-06 / 26. szám

XXXVI. évfolyam, 26. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. március 6 T7Q7TT7T? P HM non 1 JJ Ii U U1V1 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. 10t ***fi+M«i**fm**i*i*,M^*0/* f*itf*ß^a^^m***j*ß^^*^i^i M^I^^^V^kV^ Ha egyéb bajunk nem volna, bizony nevetnünk kellene azon az elképesztő tájékozatlanságon, a józan judiciumnak ama kiáltó hiányán és azokon a komikus vesszőlovaglásokon az egyik beavatott helyről a másik „igen tekintélyes" várospolitikushoz és „legkiválóbb ellenzéki vezérhez", — amelyek folyamányaképen a zsidó-liberális vizekről ideevezett egy-egy pesti újságszám, sőt egy-egy vidéki gyanusveretű sajtópéldány is nagyképű „szenzációkat" ömleszt az ezer gonddal küzdő primási városba. Mosolyognunk kellene a gigantikus ostobaságokon és a nevettető bábjátékokon, amint az ősi Esztergommegye és város vezetőembereit sorra lenyakazzák. Mulatságos lenne ez a hétről-hétre szállított heccelődés, ha volna jókedv is hozzá és ha ezzel kapcsolatosan nem kellene számolnunk azzal a szomorú ténnyel, hogy Esztergom jóhíre ebek harmincadjára került. Esztergom nem érdemli meg ezt a sorsot, Esztergom közönsége már régen felülemelkedett a „Mucsa és Vidéke" sajtónívóján és megköveteli minden sajtótól azt, hogy hivatása magaslatán álljon. Amennyiben a „szenzációsorozatok" azzal a céllal íródnak, hogy: tegyünk bele egy kis esztergomiaknak valót is, hadd fogyjon azu',ság, — ezt bizony kissé röstellnénk, ha nem tudnánk, hogy az olvasók egyik fele jót mulat rajta, a másik fele pedig félredobja a lapot azzal, hogy: minek nézik ezek az esztergomi olvasót ! Az igazmondás, a kritikai készség és a bátor szó nem azonos az oktalan pletykálkodással, és nem könnyű feladatnak ismerjük Esztergomban a mai körülmények között a komoly sajtó presztízsét ennek a felfogásnak megfelelően megőrizni. —P Névelős Gyula dr. miniszteri tanácsos meglátogatta a vármegye népművelését. Dr. Névelős Gyula miniszteri ta-1 retterjesztő előadást is meghallgatta nácsos, a vallás- és közoktatásügyi j és a tapasztaltak felett teljes megtígyöszminisztérium népművelési tályának főnöke e héten meglátogatta Tatabánya, Tóváros, Dunaalmás, Süttő, Piszke, Nyergesujfalu és Tát községeket népművelési szempontból. Több helyen az ismeelégedését fejezte ki. Kíséretében volt Palkovies László alispán, dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő és Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár is. Az eladósodott gazdák függőadósságait hosszúlejáratú hitelekre változtatják át. A pénzügyminiszter kedden terjesztette a képviselőház elé a földtehermentesitési törvényjavaslatot, amellyel a kormány az eladósodott földtulajdonosokon akar segíteni. A törvényjavaslatot úgy szerkesztették meg, hogy ennek alapján valóban olyan segítségben lehet részesíteni a bajbajutott birtokosokat, elsősorban a kisgazdákat, amely terhes függő adósságaikat hosszúlejáratú hitelekre változtatja át és ezzel megszabadítja őket az egzisztenciájukat fenyegető veszedelemtől. A javaslat célja az, hogy a mai, igen magas kamattal terhelt gazdaközönséget olyan eszközökkel szanálja, amelyeknek révén az évi kamat és törlesztési teher nem haladja meg a . gazda teherbíró képességét. Hogy ez a rendkívül nagy jelentőségű terv keresztül is vihető, arra a törvényjavaslat teljes garanciát nyújt. Vámleszállitás. Irta : Dr. Bud János m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A békekötés folytán történt középeurópai gazdasági eltolódások Magyarországtól követelték a legsúlyosabb áldozatot. A régi OsztrákMagyar Monarchia 50 millió lakossal ideális gazdasági egységet jelentett, amely azonban a háború után egy csapásra megszűnt. Az utódállamok azonnal a legerősebb vámvédelmi gazdaságpolitikára tértek át, habár közülük egyik sem remélhette, hogy gazdasági szükségleteit a saját termeléséből képes lesz fedezni. A háború pusztításai következtében a nyersanyagok hiánya szinte állandósult és ez okozta azt, hogy nemcsak a külföld, hanem Magyarország is kénytelen volt a gazdasági életet erős állami ellenőrzés alá vetni. Midőn 1924-ben az infláció • mm m um m iPH megszűnt és a gazdasági helyzet ismét normálissá vált, valamennyi állam között hazánk volt az első, amely a külkereskedelmi korlátozásokat megszüntette. Felhagytunk a beés kiviteli tilalmakkal, az állami felügyelet kereteit egyre nagyobb mértékben tágítottuk és igy a kereskedelem szabadsága csakhamar helyreállhatott. Nem kétséges, hogy a mostani gazdasági világkrizisnek és a Duna völgyében fekvő államok gazdasági válságnak egyik főoka az Európában vezetőszerepet játszó ipuros országok túlságos magas vámvédelmi politikájában keresendő. Minthogy Magyarország elsősorban agrár állam, a külföldön való vásárlásaink mértéke attól függ, hogy az ipari államok mennyire hajlandók a magyar mezőgazdaság fölöslegét iparcikkekért becserélni. A mult ősszel Varsóban, Genfben és Bakarestben a keleteurópai államok részvételével tartott agrárkonferenciákon Magyarország képviselői is megjelentek, minthogy Magyarország

1 is annak a közös akciónak az érdekében akar dolgozni, amely a mezőgazdasági kivitel nagyfontosságú kérdését óhajtja megoldani. A háború után, egyideig a magyar vámpolitika alapját még a régi osztrák-magyar vámtarifa képezte oly változtatásokkal, amelyek számoltak a békekötés folytán előállott és gyökeresen megváltozott gazdasági berendezkedés követelményeivel. Az 1925-ben életbelépett új autonom vámtarifa legfőbb célja az volt, hogy megkönnyítse új kereskedelmi szerződések megkötését. Az autonom vámtarifa tételeinek egész sorát mérsékeltük azután a kereskedelmi szerződésekben a legnagyobb kedvezmény alapján. Ezekre a tarifamérséklésekre nézve jellemző az a statisztikai adat, amely szerint mig mig az 1925. év vámbevételeinek összege 15%-át tette az összbehozatal értékének, addig az 1929-ben és 1930-ban ez az arányszám 10, illetve 11%-ra szállt alá. A népszövetség kezdeményezésére 1927-ben tartott gazdasági világkonferencia jelszavát, amely szerint a vámok további emelésének véget kell vetni, Magyarország hiven megvalósította. Ezt a vámpolitikai elvet azonban a mai iparos szomszédaink, Ausztria és Csehszlovákia nem tették magukévá, sőt a mezőgazdasági termékek vámját erősen felemelték és ezzel a magyar mezőgazdaságot nehéz helyzetbe hozták. Éppen ezért a mult év márciusában Genfben megindított közös mezőgazdasági akció érdekében megkezdett tárgyalásokat Magyarország nagy érdeklődéssel kisérte és hajlandók is lettünk volna ezeket a megállapodásokat ratifikálni, ha Ausztria és Csehszlovákia meg nem tagadták volna aláírásukat. Kétségtelen, hogy olyan kis ország, mint Magyarország, nem kezdeményezhet semmiféle új kereskedelempolitikai irányt, ha annak elérésében szomszédaink őt nem támogatják. Mindama korlátozás és akadály ellenére a magyar külkereskedelmi forgalom az utolsó 10 év alatt örvendetesen fejlődött. Ezen időszak alatt úgy a behozatal, mint a kivitel jelentékenyen emelkedett és egy évtizeden át tartó passzív külkeresHangszerek, gramophonok, legjobb gyártmányú gramophon-lemez újdonságok, sláger zongora-kották, az összes hangszerek iskolái, valamint az összes játékárúk a legolcsóbban GIEGLER FERENC szerezhetők be KOSSUTH LAJOS-UTCA 14. S Z.