ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-03-06 / 26. szám

XXXVI. évfolyam, 26. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. március 6 T7Q7TT7T? P HM non 1 JJ Ii U U1V1 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. 10t ***fi+M«i**fm**i*i*,M^*0/* f*itf*ß^a^^m***j*ß^^*^i^i M^I^^^V^kV^ Ha egyéb bajunk nem volna, bizony nevetnünk kellene azon az elképesztő tájékozat­lanságon, a józan judicium­nak ama kiáltó hiányán és azokon a komikus vessző­lovaglásokon az egyik beava­tott helyről a másik „igen tekin­télyes" várospolitikushoz és „legkiválóbb ellenzéki vezér­hez", — amelyek folyamánya­képen a zsidó-liberális vizek­ről ideevezett egy-egy pesti újságszám, sőt egy-egy vidéki gyanusveretű sajtópéldány is nagyképű „szenzációkat" öm­leszt az ezer gonddal küzdő primási városba. Mosolyognunk kellene a gigantikus ostobaságokon és a nevettető bábjátékokon, amint az ősi Esztergommegye és város vezetőembereit sorra lenyakazzák. Mulatságos lenne ez a hét­ről-hétre szállított heccelődés, ha volna jókedv is hozzá és ha ezzel kapcsolatosan nem kellene számolnunk azzal a szomorú ténnyel, hogy Esz­tergom jóhíre ebek harmin­cadjára került. Esztergom nem érdemli meg ezt a sorsot, Esztergom kö­zönsége már régen felülemel­kedett a „Mucsa és Vidéke" sajtónívóján és megköveteli minden sajtótól azt, hogy hivatása magaslatán álljon. Amennyiben a „szenzáció­sorozatok" azzal a céllal íród­nak, hogy: tegyünk bele egy kis esztergomiaknak valót is, hadd fogyjon azu',ság, — ezt bizony kissé röstellnénk, ha nem tudnánk, hogy az olva­sók egyik fele jót mulat rajta, a másik fele pedig félredobja a lapot azzal, hogy: minek nézik ezek az esztergomi ol­vasót ! Az igazmondás, a kritikai készség és a bátor szó nem azonos az oktalan pletykál­kodással, és nem könnyű fel­adatnak ismerjük Esztergom­ban a mai körülmények kö­zött a komoly sajtó presztí­zsét ennek a felfogásnak meg­felelően megőrizni. —P Névelős Gyula dr. miniszteri tanácsos meglátogatta a vár­megye népművelését. Dr. Névelős Gyula miniszteri ta-1 retterjesztő előadást is meghallgatta nácsos, a vallás- és közoktatásügyi j és a tapasztaltak felett teljes meg­tígyösz­minisztérium népművelési tályának főnöke e héten megláto­gatta Tatabánya, Tóváros, Duna­almás, Süttő, Piszke, Nyergesujfalu és Tát községeket népművelési szempontból. Több helyen az isme­elégedését fejezte ki. Kíséretében volt Palkovies László alispán, dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő és Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár is. Az eladósodott gazdák függő­adósságait hosszúlejáratú hitelekre változtatják át. A pénzügyminiszter kedden ter­jesztette a képviselőház elé a föld­tehermentesitési törvényjavaslatot, amellyel a kormány az eladósodott földtulajdonosokon akar segíteni. A törvényjavaslatot úgy szerkesz­tették meg, hogy ennek alapján valóban olyan segítségben lehet ré­szesíteni a bajbajutott birto­kosokat, elsősorban a kis­gazdákat, amely terhes függő adósságaikat hosszúlejáratú hitelekre változtatja át és ezzel megszabadítja őket az egzisztenciájukat fenyegető vesze­delemtől. A javaslat célja az, hogy a mai, igen magas kamattal terhelt gazdaközönséget olyan eszközökkel szanálja, amelyeknek révén az évi kamat és törlesztési teher nem haladja meg a . gazda teherbíró képességét. Hogy ez a rendkívül nagy jelen­tőségű terv keresztül is vihető, arra a törvényjavaslat teljes garanciát nyújt. Vámleszállitás. Irta : Dr. Bud János m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A békekötés folytán történt kö­zépeurópai gazdasági eltolódások Magyarországtól követelték a leg­súlyosabb áldozatot. A régi Osztrák­Magyar Monarchia 50 millió lakos­sal ideális gazdasági egységet jelen­tett, amely azonban a háború után egy csapásra megszűnt. Az utód­államok azonnal a legerősebb vám­védelmi gazdaságpolitikára tértek át, habár közülük egyik sem remél­hette, hogy gazdasági szükségleteit a saját termeléséből képes lesz fedezni. A háború pusztításai következ­tében a nyersanyagok hiánya szinte állandósult és ez okozta azt, hogy nemcsak a külföld, hanem Magyar­ország is kénytelen volt a gazdasági életet erős állami ellenőrzés alá vetni. Midőn 1924-ben az infláció • mm m um m iPH megszűnt és a gazdasági helyzet ismét normálissá vált, valamennyi állam között hazánk volt az első, amely a külkereskedelmi korlátozáso­kat megszüntette. Felhagytunk a be­és kiviteli tilalmakkal, az állami felügyelet kereteit egyre nagyobb mértékben tágítottuk és igy a ke­reskedelem szabadsága csakhamar helyreállhatott. Nem kétséges, hogy a mostani gazdasági világkrizisnek és a Duna völgyében fekvő államok gazdasági válságnak egyik főoka az Európá­ban vezetőszerepet játszó ipuros országok túlságos magas vámvé­delmi politikájában keresendő. Minthogy Magyarország elsősorban agrár állam, a külföldön való vá­sárlásaink mértéke attól függ, hogy az ipari államok mennyire hajlan­dók a magyar mezőgazdaság fölös­legét iparcikkekért becserélni. A mult ősszel Varsóban, Genfben és Bakarestben a keleteurópai államok részvételével tartott agrárkonferen­ciákon Magyarország képviselői is megjelentek, minthogy Magyarország 1 is annak a közös akciónak az ér­dekében akar dolgozni, amely a mezőgazdasági kivitel nagyfontos­ságú kérdését óhajtja megoldani. A háború után, egyideig a magyar vámpolitika alapját még a régi osztrák-magyar vámtarifa képezte oly változtatásokkal, amelyek szá­moltak a békekötés folytán előállott és gyökeresen megváltozott gazda­sági berendezkedés követelményei­vel. Az 1925-ben életbelépett új autonom vámtarifa legfőbb célja az volt, hogy megkönnyítse új keres­kedelmi szerződések megkötését. Az autonom vámtarifa tételeinek egész sorát mérsékeltük azután a kereskedelmi szerződésekben a leg­nagyobb kedvezmény alapján. Ezekre a tarifamérséklésekre nézve jellemző az a statisztikai adat, amely szerint mig mig az 1925. év vám­bevételeinek összege 15%-át tette az összbehozatal értékének, addig az 1929-ben és 1930-ban ez az arányszám 10, illetve 11%-ra szállt alá. A népszövetség kezdeményezésére 1927-ben tartott gazdasági világ­konferencia jelszavát, amely szerint a vámok további emelésének véget kell vetni, Magyarország hiven meg­valósította. Ezt a vámpolitikai elvet azonban a mai iparos szomszédaink, Ausztria és Csehszlovákia nem tették magukévá, sőt a mezőgazda­sági termékek vámját erősen fel­emelték és ezzel a magyar mező­gazdaságot nehéz helyzetbe hozták. Éppen ezért a mult év márciusában Genfben megindított közös mező­gazdasági akció érdekében megkez­dett tárgyalásokat Magyarország nagy érdeklődéssel kisérte és haj­landók is lettünk volna ezeket a megállapodásokat ratifikálni, ha Ausztria és Csehszlovákia meg nem tagadták volna aláírásukat. Kétség­telen, hogy olyan kis ország, mint Magyarország, nem kezdeményez­het semmiféle új kereskedelem­politikai irányt, ha annak elérésé­ben szomszédaink őt nem támogat­ják. Mindama korlátozás és akadály ellenére a magyar külkereskedelmi forgalom az utolsó 10 év alatt ör­vendetesen fejlődött. Ezen időszak alatt úgy a behozatal, mint a kivi­tel jelentékenyen emelkedett és egy évtizeden át tartó passzív külkeres­Hangszerek, gramophonok, legjobb gyártmányú gramophon-lemez újdonságok, sláger zongora-kották, az összes hangszerek iskolái, valamint az összes játékárúk a legolcsóbban GIEGLER FERENC szerezhetők be KOSSUTH LAJOS-UTCA 14. S Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom